A templom új, de a kegyhely az egyik legrégebbi Fatimai zarándokhely Magyarországon. Története a II. világháborúra nyúlik vissza, ahol Novák József, a későbbi Újtelepi lelkész orosz fogságba kerül, itt fogadalmat tesz, ha hazajut, akkor a Fatimai Szűzanya tiszteletét fogja szolgálni.
Fogadalmát 1957-ben tudja teljesíteni Újtelepi
lelkészként, szobrokat kér Fatimából. A szobrok megérkezése országos
visszhangra talál, hiszen a levert forradalom után ez a reményt
csillantja fel. Fatima üzenete nem kedvezett az akkori kommunista
hatalomnak, hiszen Oroszország megtéréséért kért imát, valamint véres
egyházüldözésről jövendölt, s ezt a zarándokok pontosan tudták.
A kis városszéli kápolna zarándokhellyé vált az egész ország számára.
Novák József atya ekkor, 1958-ban templomot épít, amit a hatalom bezárat
(át kellett alakítani lakóházzá), majd a lelkészt elhelyezik. A
templomépítés gondolata 42 éven keresztül él, és az ezredfordulóra
megvalósult.
Soroksár-újtelep 2000-re fejlődésnek indul, terjeszkedik a város, sok
fiatal család költözik ide, ami a plébániatemplom építését is indokolttá
teszi. Marosi Gábor építész elkészíti a terveket (egy Fatimai zarándokút
ihlette őt), amit a Plébánia elfogad. Az építkezés 2000. május 13-án
kezdődik el, és folyamatosan halad 2002. október 13-ig, amikor Dr.
Paskai László Bíboros úr felszenteli.
A zarándokhely egyben plébánia is, ahol közösség épül. Kicsi kápolnánk
50-60 főt tudott befogadni, de ez a kis közösség mégis missziós
lelkületű volt, ami mára gyümölcsöt hozott.
A templom összegyűjti a környék családjait, különféle közösségek
alakulnak, valamint énekkarok, imacsoportok, Oltáriszentség társaság,
stb., amint a kegyszobrok a forradalom után, úgy a templom is a remény
jele az ezredfordulón. Helyt adnak kulturális és nemzeti rendezvényeknek
is, a környék iskolái és énekkarai itt tartják karácsonyi ünnepségeiket,
de vannak koncertek, és működik Nemzeti kör.
Képek