Blaha Lujza tér

VIII. kerület, Józsefváros

A Blaha Lujza tér az egyik legforgalmasabb tér Budapesten. A Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződése mellett található. Blaha Lujzáról, a XIX. század fordulójának híres színművész- és énekesnőjéről nevezték el 1918-ban, ugyanis a művésznő a Rákóczi út és az Erzsébet körút sarkán álló házban, a Nemzeti Színházzal szemben lakott.

A főváros és az ország egyik legnagyobb forgalmú pontján naponta több tízezer fő és gépkocsi halad keresztül négy fő irányban. A 2-es metró átadásával, 1972-ben a Rákóczi úton megszűnt a felszíni villamosközlekedés. A tér legforgalmasabb járatai a 4-es és 6-os villamosok, a 7-es és 187-es buszok.

A tér története

A tér leghíresebb és legszebb épülete volt az egykori Nemzeti Színház, amely Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján épült 1872 és 1875 között. A Monarchia legtöbbet foglalkoztatott színháztervezőinek tervei alapján 1875-ben, egy gazdasági világválság kellős közepén épült fel egy akkor még külvárosi képet mutató, földszintes házak, istállók és műhelyek által benépesített környezetben. A Népszínház egyike volt annak a 23 épületnek, amelyek 1872 és 1883 között, a Nagykörút kiépítésének első, döcögős fázisában lettek felhúzva a mai Blaha Lujza tér és a Nyugati tér között (a térnek nevet adó Nyugati pályaudvar épületét 1877-ben fejezték be, amely előtere akkor még csupán egy árva utcácska volt).

A Népszínház 1875-ben, mögötte a falusias házak részletei (mai szemmel elképesztő!)

A József körút szomszédos bérházai az 1890-es évekre épültek fel, radikálisan átalakítva a külvárosi hangulatú, és külvárosi hangzású utcanevekkel tarkított környéket. A Bodzafa utcából csak később lett Somogyi Béla utca, a Sertéskereskedő utca pedig a mai napig a Népszínház utca nevet viseli.

A Népszínház és a Blaha Lujza tér 1893-ban, immáron nagyobb házakkal a József körúton

Az első világháború kitörése, majd sorozatos pénzhiányok miatt az új Nemzeti Színház építésének terve lekerült a napirendről, így a színház társulata a hatvanas évekig játszhatott a falai között.

A Blaha Lujza tér látványa a magasból az 1960-as évek elején (középen a Nemzeti Színház)

A tér keleti oldalán, a Nagykörút és a Népszínház utca sarkán látható az egykori Technológiai Iparmúzeum épülete, amely a kor legújabb technikai megoldásait mutatta be az érdeklődőknek. Ennek megszűntével, 1907-ben egy kiemelkedően gazdag műszaki könyvtárat rendeztek be a termeiben. Az épületben jelenleg a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság működik. Állapota kissé kopott, helyenként erősen leromlott.

Az EMKE (Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület) 1883-ban nyilt meg a Rákóczi út - Nagykörút nyugati sarkán, amelynek épületét Jahn József, az eklektikus stílusú bérház-építészet egyik legtermékenyebb alakja tervezett. 1894-ben pedig a sarokház földszintjén nyitotta meg legendássá vált kávéházát Wassermann Jónás, aki maga is egyesületi tag volt, illetve korábban a hatalmas Orczy-ház egyik vendéglőjének tulajdonosa.

A város leghíresebb cigányprímásai szolgáltatták minden este a talpalávalót, mintegy versenytársaként a New York Palace kávézójának katonazenekarának. A kávéház falait a szomszédos Népszínház művésznőinek képei díszítik, de élőben is lehet látni őket, hiszen előadások előtt és után ott zsibonganak a művészasztaloknál, még olyan nagyságok is, mint Blaha Lujza, akinek igazán nem kell félnie, hogyan jut haza a sötét pesti éjszakában, hiszen ott lakik a házban.

Az EMKÉ-ben apró könyvtár is működött. Wassermann Jónás szerint a művelődést be kell vinni a kávézóba is, ahol a kiváló kávéhoz járó pazar újságkínálat félnapokra székhez ragasztja a kuncsaftot. Itt címtárak és a Pallas Nagylexikon kötetei sorakoztak a polcokon, s kincsei közt például a díszkötéses Jókai-összes is megtalálható volt.

Wassermann Jónás 1901. januárjában elhalálozott, ezért az üzletet fia, Wassermann Mór vette át, aki az étterem mellett egy cukrászdával és egy bárral is bővítette a kávéház repertoárját.

A kávézó fénykora az 1920-as évek végén jött el: a kávéház mellett az alagsorban megnyitotta éttermét is. Pörköltjéhez oly tömérdek hús dukált, hogy a nokedlit külön tányéron szervírozták mellé. Ekkoriban már annyian keresték fel az EMKÉ-t, hogy posztos rendőrt kellett a bejárathoz állítani, aki rendet rakott a szórakozni vágyó nagyérdemű tumultusában. Állítólag itt alakítottak ki a városban elsőként magasított bárpultot bárszékkel. Egy ideig itt dolgozott József Attila is, aki a kenyeret szolgálta fel a vendégek számára. Erről maga így ír: Visszatérvén Budapestre újságot árultam, bélyegekkel, majd kék, fehér és postapénzzel kereskedtem, mint egy kis bankár. A román megszállás alatt kenyeresfiú voltam az EMKE kávéházban" (Curriculum vitae).

A Rákóczi út 1908-ban, a Duna felé
(a villamos mögött volt a Hotel Orient, amögött pedig a Párisi Áruház, amely 1903-ban leégett)

A tér látványa 1903-ban (a képen csődület nézi a leégett Párisi Nagyáruházat) - jobb szélen a Hotel Orient

A tér déli oldalán épült fel 1912-ben a főváros első kőépületben működő mozija, az Apolló Projectograph, amelynek szecessziós elemeket felvonultató épületében olyan neves művészek és előkelőségek fordultak meg, mint Kabos Gyula, Komlós Vilmos, Karinthy Frigyes, Kertész Mihály, Habsburg József, vagy Croy-Dülmeni Izabella főhercegasszony.

A mozi 1915-ben költözött át a Royal Szálló 1000 fős nagytermébe, az épületet viszont egészen 1923 novemberéig használták: először kabaréként, majd színházként. Az üres Apollót egy évvel később lebontották, hogy pár évre rá megnyíljon a klasszicizáló Corvin Nagyáruház.

A Rákóczi út 1920-ban
Az úton halad az 1-es villamos, amely ekkor még az út szélén és baloldalon közlekedett. Újdonság, hogy az áramot már felülről kapja. A vonal Újpesttől, a Belvároson keresztül a zuglói Erzszébet királyné útjáig közlekedett.

A Corvint 1926. március 1-jén nyitottak meg a téren. Az áruházat a hamburgi M. J. Emden Söhne cég alapította egymillió pengő alaptőkével. Az egykori Nemzeti Színház szomszédságában lévő nagyáruház Reiss Zoltán tervei alapján épült meg klasszicizáló stílusú, díszes palotahomlokzattal. A Pesti Hírlap írta 1930-ban: "Ahogyan Európa divatját Párizs, a fővárosét a Corvin diktálja és igen szerencsés, mesteri kézzel".

33 kirakatával és 52 osztályával a Corvin Áruház az akkori legmodernebb és legnagyobb, 16.000 m2-es plázája volt Magyarországnak. 1931-ben itt helyezték üzembe az ország első mozgólépcsőjét, dolgozóinak száma megközelítette a 700 főt, itt nyílt meg a város első éjjel-nappali élelmiszeráruháza, valamint itt került bevezetésre először a csomagküldő szolgálat. A ruházati boltokon kívül volt itt étterem, kávéház, jegyiroda, gyorsfényképészet, szőnyegbolt, valamint háztartási edényeket árusító üzlet is, de ha az embernek sok pénze volt, oldalkocsis motorkerékpárt is vásárolhatott.

"Egész kis város ez az egyetlen épület, s ma már Európa legelső divatotthonává fejlesztette igazgatósága. Küszöbét nemcsak a főváros vásárlóközönségének ezrei lépik át, de óriási termeiben randevút ad egymásnak a vidék jó pénzért jót vásárolni szerető népe éppen úgy, mint azok a külföldiek, akik tudják, hogy Budapest divatkereskedelme nem marad ízlés, minőség és lelkiismeret tekintetében sem Párizs, sem London mögött - mert ahogyan Európa divatját Párizs, a fővárosét a Corvin diktálja és igen szerencsés, mesteri kézzel" - írja a Pesti Hírlap.

Wasserman Mór halála után az EMKÉ-nek új tulajdonosa lett, Stern Fruzsina és Bermann József, akik teljesen felújíttatták a kávézó és étterem helyiségeit. Beépítették a bérház udvarát, s a kávéház mellett létrehoztak egy százhatvan vendéget befogadó grillt is, amelynek érdekessége a süllyeszthető zenekari dobogó volt, ahol a kor híres dzsessz-énekesei és művészei léptek fel rendszeresen. A kávéházat és a grillt is késő art-deco stílusban alakították ki.

1940-től, házasság révén lett Muskát László az EMKE bérlője. Ő 1924-1925 között a magyar sport egyik kiválósága volt, aranyérmes atléta, magyar bajnok és csúcstartó, valamint az 1924-es párizsi olimpia 4x100 méteres síkfutó váltójának tagjaként olimpiai negyedik helyezett. Személyisége okán igen nagy ismertségnek és népszerűségnek örvendett. Ennek is köszönhető, hogy a negyvenes évek elejétől az EMKE aranykorát élte. A második világháborúban kiégett EMKE Kávéházat őszre teljesen felújítva újra megnyitottak, s olyan hírességek léptek itt fel, mint Karády Katalin, Lantos Olivér, Galambos Erzsi, Mednyánszky Ági vagy Kalmár Pál. Műsoros esteket tartott Gobbi Hilda színművész is, ahol Bajor Gizi is fellépett.

Egy elképzelhetetlen kép: vágóhídra hajtott marhacsorda a Blaha Lujza téren, 1947. júliusában
(Kép: Bass Tibor , Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára)

A Corvin Áruház 1944. Karácsonyán, Budapest ostromakor nem nyitott ki, s bár nem kapott komoly találatot, mégis kiégett. Ezután szovjet használatba került az épület, amit 1952-ben adtak vissza a magyar államnak, aki Budapest Nagyáruház néven üzemeltette, de a név hamarosan Corvin Nagyáruházra módosult. Az 1953-ban megalapított Magyar Televízió adását először a Corvin kirakatában láthatta a nagyközönség, 1954-ben.

Az 1956-os szabadságharc alatt az EMKÉ-t ismét rommá lőtték. Az épület nagyobb kárt szenvedett, mint a II. világháború alatt. A bérház sarok felőli oldala leomlott, így a kávéház újból romokban hevert. Öt éven át tartó felújítás során 1961-ben nyitották meg ismét, amely viszont már korántsem hasonlított egykori önmagára. Az épület sarkát árkádosították, ami által a kávézó területe alaposan lecsökkent. Emiatt a tulajdonos úgy gondolta, hogy az első emeleten alakítanak ki egy új éttermet. Ugyan az új étterem csupasz és jellegtelen hangulatú lett, de az 1960-as évek végéig - mivel más szórakozóhely csak kevés volt a városban - még enyhébb népszerűségnek örvendett. Az EMKE ekkorra a földszinten egy eszpresszó-kávébárt, az emeleten egy éttermet és az Akácfa utcai oldalon (az egykori Keszey Vendéglő területét) a Mackó gyorsbüfét foglalta magába. Akkortájt készült el egy szökőkutas télikert is. Az eszpresszó-kávébár kétféle keverékből készült kávét kínált a szokásos dupla feketén kívül, az Extra Mokkát és a Mackó Extra Mokkát. A különleges kávékeverékekből 2 és 5 dekagrammos kiszerelésű csomagot is vásárolhattak a vendégek.

1963-ban a kommunista kormány a 2-es metró építésével kapcsolatban úgy döntött, hogy a Nemzeti Színházat lebontja, mivel az épület állapota jelentősen leromlott és felújítása hatalmas összegeket igényelt volna - legalábbis a hivatalos verzió szerint. A korabeli fényképek alapján egyébként látható, hogy az épület egyáltalán nincs rossz állapotban, mellesleg, ha más lakóházakat s egyéb műemlékeket is fel tudtak újítani a háború utáni évtizedekben, akkor érthetetlen, hogy egy ilyen nagy presztízsű épületnél, mint a Nemzeti Színház, miért ne tehettek volna ugyanígy. Egyes vélemények szerint az akkori kommunista vezetést zavarhatta annyira a színház puszta léte, hogy idővel elrendeljék a bontását. Olyan híresztelések is napvilágot láttak, amely szerint a híres színésztő, Gobbi Hilda is tevékenyen támogatta a színház lerombolását; ezt a véleményt igazolhatja az az érdekesség, hogy a mai Nemzeti Színház parkjában látható szobra éppen a vele szemben lévő ókori jellegű színházépület süllyedő romjával néz farkasszemet.

Természetesen ezek amolyan városi pletykák, amelyeket csak levéltári kutatás útján lehet bizonyítani, viszont mint érdekesség, a korabeli színházzal kapcsolatban mindenképp megemlítendő! A színház 1964-ig működött, majd 1965. április 23-án az épületet felrobbantották.

A színház közepének felrobbantása után nekiláttak lebontani a maradék részt is

Ezen idő alatt mindvégig épült a föld alatt a 2-es metró vonala, így miután a Nemzeti Színházat eltakarították az útból, 1966-ban nekiláttak az aluljárórendszer építésének. Ezen okból kifolyólag a főgyűjtő-csatornát is át kellett építeni.

Eközben a Corvin Nagyáruház közel egy évtizede hordozta magán az 1956-os szabadságharc sérüléseit, amit sem az Állam, sem pedig a Főváros nem kívánt eltűntetni, ugyanis olcsóbb volt "modernista" elgondolásban bádogdobozba csomagoltni az épületet, mint felújítani. Így tehát az áruház szűk két évvel a Nemzeti Színház bontása után, 1967-ben kapta meg a romos homlokzatot elrejtő modern - luxalonnak nevezett - alumíniumburkolatot, amely ezután évtizedekig meghatározta az épület és a tér látványát. A burkolat ugyan nem közvetlenül a falakra került, a homlokzati díszeket nem verték le, annak rögzítése azonban több rombolással járt, mint világháború és a forradalom tűzharcai együttvéve.

Az ideiglenes és gyors megoldásnak szánt eljárás évtizedekre konzerválta a régi homlokzat állapotát, de emellett hozzájárult a Blaha Lujza tér képének esztétikai átformálásához is. A felújítási pályázaton nyertes Lakó- és Kommunális Épületeket Tervező Vállalat 85 millió forintos költséggel és műkőborítással tervezett, végül azonban 35 millió forintból és alumíniumlemezekkel kellett megoldaniuk a lehetetlennek bizonyuló feladatot.

Az 1926-ban megnyitott Corvin hiába volt közel ötven évig Budapest legmodernebb áruháza, a modernista külsőt kapott épületnek már csak egy jó évtizede maradt a hanyatlásig: 1972. szilveszterén utoljára robogott el villamos a Rákóczi úton, 1976-ban pedig megnyilt a Demján Sándor által épített Skála Budapest Újbudán, amely bővebb kínálata és modernebb atmoszférája által átcsalogatta a vásárlókat (erre tett rá még egy lapáttal az 1984-ben megnyilt Skála Metró a Nyugati téren). Az áruház így elavulttá vált, a főváros központjai máshová helyeződtek át. A fogyasztási szokások átalakulása és a plázák megjelenése végképp leértékelte a Corvin kereskedelmeben betöltött szerepét, amelynek a rendszerváltás után több tulajdonosa is volt. A rendszerváltás után megjelent nyugat-európai mintára épült plázák pedig mindenkinek betették a kaput: bezárt a két Skála, majd halódva, vegetálva élte mindennapjait a Corvin Áruház is.

A megrongálódott homlokzatot rejtő bádogsipka eltávolítására az S&C Áruházlánc Rt. 1999-ben készített konkrét és részletes tervet, ám a végrehajtást hátráltatta, hogy – amint az a korabeli híradásokból kiderült – a teljes körű műemléki felújítása kétszer annyiba került volna, mint egy új üzletközpont megépítése.

2018-ban a tulajdonost kötelezték rá, hogy eltávolítsa a külső borítást, amelyhez az Orbán-kormány 300 millió forintot is ajánlott. A Józsefvárosi Önkormányzat sajtóirodája közölte, hogy a Corvin Áruház homlokzatát borító fedés eltávolításáról és az eredeti homlokzat helyreállításáról jogerős bírósági döntés rendelkezik, de „miután az önkormányzat kötelezte erre a tulajdonost, nem lenne etikus, ha a költségeit teljes egészében áthárítaná”. Az önkormányzat képviselő-testülete ezért döntött úgy, hogy a 2017 év végi kormányhatározatban megítélt 300 millió forintos kormányzati támogatást a Corvin Áruház műemléki homlokzatának felújítására fordítja a kerület.

A Corvin régi homlokzata és az aluminium borítás 2018-ban, a Somogyi Béla utcából nézve (kép: Mónus Márton)

2018. május 23-án végül elkezdték bontani a külső borítást. Az első elemeket az épület tulajdonosa és Sára Botond, a kerület jelenlegi alpolgármestere, a Fidesz–KDNP polgármesterjelöltje közösen szedte le az épületről. A július 8-i időközi polgármester-választáson induló Sára Botond történelmi pillanatnak nevezte, hogy Budapest egyik, a szocializmusban a felújítás helyett szándékosan elcsúfított, egykor elegáns épülete újra méltó külsőt kap. A tervek szerint felújítják és szigetelik a tetőt, új fűtési, hűtési és elektromos rendszert építenek ki, fejlesztik a gépészeti és felújítják a tűzvédelmi rendszert. A tervek között szerepel új mozgólépcső és liftek beépítése az áruházba, amelynek megszépülő homlokzatát ki is világítják majd.

Időközben eltűnt a Corvin mellől az egykori sajtószékház, helyet adva egy modern üzletközpontot is magában foglaló hotelnek, és újabb tervek születtek a Blaha Lujza tér felújításáról.

Az áruház és a színház között volt a Hírlapkiadó Vállalat egykori székháza, az úgynevezett Sajtószékház, melyet két régi bérházból, valamint a Budapesti Hírlap egykori szerkesztőségének és nyomdájának otthont adó épületből az ötvenes évek elején alakították ki. A három házból összegyúrt épületen belül a nagykörúti homlokzat (József körút 7.) megtarthatta eredeti, műemléki értékű megjelenését, míg a többi egységes arculatot kapott.

A rendszerváltás után a Sajtószékház elnéptelenedett és sokáig nem tudták mit is kezdjenek vele. Az épületet hosszas huzavona után, 2005-ben elbontották, s egyedül a nagykörúti homlokzatot tartották meg.

Az épület bontása 2005. augusztus 9-én (a kép a Blaha Lujza tér felől készült)

Két évvel később a Sajtószékház helyén, mintegy ötmilliárd forintos költséggel korszerű szálloda-irodaház épült Europeum néven. Az összesen 20 ezer négyzetméternyi épített terület egyharmadát egy négycsillagos szálloda foglalja el, a maradék területen irodák, illetve a földszinten és az első emeleten kereskedelmi és szolgáltató egységek osztoznak. Az épületet 2011. áprilisában adták át.

Az Europeanumról azt mondják, hogy külsejét sikerült belesimítani a környezetébe, bár a képek alapján - azon kívül, hogy betartja a telekhatárokat -, ez nem igazán mondható el. Szögletes, sarkos vonalai idegesítően élesen hatnak, s bár funkcionálisan biztos tökéletes, de építészetileg a város egyik legrondább épülete lett. Ha az építésére szánt pénzből az egykori, XIX. századi külsőt hozták volna létre a mai is látható modern belsővel együtt, akkor nemcsak egy - a környezetébe illő - régi hangulatú épületet teremtettek volna, de modern belső elrendezésével bizonyították volna a régi és új együttélésének megvalósíthatóságát, mintegy példát állítva az elkövetkezendő városfejlesztések előtt. Egyébként a megvalósult elképzelést alkalmazták a Kálvin téri irodaház esetében is (lásd: Kálvin tér).

Az 1970-es évekre az EMKE népszerűsége lejtmenetbe váltott és inkább a tömegélelmezés ellátása lett a fő profilja: napi 700 adag étel, 900 adag grillcsirke fogyott "nagy választékú, jó minőségű ételekkel, közepes árakkal". Az Akácfa utca üres telkén felépült egy szálloda, mely az EMKE nevet kapta, alagsorában pedig kialakítottak egy nagystílű mulatót, ami hosszú éveken keresztül Maxim néven működött. Az 1990-es években, a szállodával szemben felépült egy irodaház, ennek szintúgy EMKE lett a neve. Az egykori tulajdonos fia, Muskát Péter a rendszerváltás után megpróbálta visszaszerezni az épület bérlői jogát, de a tulajdonos azt inkább eladta egy cégnek, akik Chicago néven sörözővé alakították azt. Az első emeleten lévő étteremből használtruha boltot csináltak, így a hely menthetetlenül megindult a lepukkanás útján.

2019 május 22-én lezárult a Blaha Lujza tér felújításának tervezése. Az elképzelések szerint ősszel kezdődtek volna meg a munkálatok, amelyek 2020 őszén fejeződtek volna be, de ezt a 2019-es választások utáni új főpolgármester, Karácsony Gergely azonnal a kukába dobott azzal az indokkal, hogy újra kell gondolni a felújítást. A tér rekonstrukciójával egyetemben készült volna el a Corvin Áruház eredeti műemlék homlokzatának a visszaállítása is. Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) országgyűlési képviselő lobbijának köszönhetően háromszázmillió forint támogatást biztosított az Orbán-kormány, a munka mégsem kezdődött el. A teljes rekonstrukció – amely magába foglalta volna a Somogyi Béla utca átépítését, az akadálymentesítést, a vízjátékokat és az aluljáró felújítását – előzetes becslések alapján négymilliárd forintba került volna.

A Blaha Lujza tér felújítása, 2021-2022.

A Nemzeti Színház emlékművét szállítják el a restaurátorműhelybe, 2021. november (kép: BKK)

2022. február 9-én elkezdték a fatelepítés előkészítését. A fatelepítés előkészítésével folytatódik a VIII. kerületi Blaha Lujza tér felújítása. A gyökércellák a napokban érkeztek meg, a fákat pedig a téli időjárásnak megfelelően ültetik majd el a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) munkatársai. A fásítást a burkolatépítés és a térbútorok kihelyezése követi majd a téren. Egyúttal megérkeztek a gyökércellák is, amelyek segítik a faveremrácsba kerülő fák gyökérzetének növekedését, amellyel megfelelő alépítményként is szolgálnak a térburkolatnak. Az így ültetett fák gyorsabban nőnek, a jobb életkörülményeik miatt nagyobbak, szebbek és egészségesebbek lesznek, mint a tömörödött altalajba ültetett társaik – írja közleményében a Budapesti Közlekedési Központ.

A térre összesen 80 darab fa kerül, ennek egy részét már novemberben elültették. A térre a Tabánból már átültettek két tölgyfát, a hatvanas évek óta működő Gomba-szökőkutat a felújítását követően, novemberben helyezték vissza. A Nemzeti Színház emlékművét restaurálják. Épül három nagyobb, ülőhelynek is használható növénykazetta, valamint egy, a tér burkolatából fellövellő vízjáték.

2022. június 23-án átadták a megújult, fedett buszvárókat a Blaha Lujza téren, az autóbuszok Keleti pályaudvar irányú megállójában. A térburkolási munkák is elkészültek a Rákóczi úti járda környezetében.

Befejeződtek a térburkolási munkák a Rákóczi úti járda környezetében, ennek köszönhetően az arra közlekedők kedd délutántól birtokba vehették a megújult, fedett buszvárókat az autóbuszok Keleti pályaudvar irányú, Blaha Lujza téri megállójában – közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) szerdán az MTI-vel.

A BKK közleménye szerint a munkaterületet határoló kerítések beljebb kerültek, ezért az autóbuszokról le- és felszállók csúcsidőben is akadálytalanul haladhatnak a Rákóczi úti járdán. A tér többi részén tart a burkolat lerakása, a kivitelező ugyanakkor a nagy „növénykazetták” körüli ligetes pihenőrészen már végzett a bordó árnyalatú kiskockakövek lerakásával, ennek köszönhetően egyre jobban körvonalazódik a ligetes-fás találkozóhelyként újjászülető Blaha Lujza tér alakja – írták.

A BKK közölte azt is, a téren már kialakították a mesterséges váztalajt, az abba ültetett fák gyorsabban nőnek, nagyobbak, szebbek és egészségesebbek lesznek, mint a tömörödött altalajba ültetett társaik. A közleményben kitértek arra is, hogy a Somogyi Béla utcában a csatornaépítésnél tartanak. Az aszfaltmarást és a burkolatbontást már elvégezték, az egyik oldali járda alaprétegét pedig kialakították.

A korszerűsítés idejére a Somogyi Béla utcát a Stáhly utca és a Gutenberg tér között lezárták a gépjárműforgalom elől, a gyalogosközlekedés és a szemétszállítás ugyanakkor biztosítva maradt. Az Europeum bevásárlóközpont továbbra is zavartalanul üzemel, megközelítését a kialakított gyalogosfolyosók biztosítják. A parkolóháza elérhető a Stáhly utcáról balra kanyarodva. Újra járható a közúti forgalom számára a Márkus Emília utca, amely egyelőre egyirányú a Rákóczi út felé – írták.

A BKK közölte, a Somogyi Béla utca felújítása előreláthatólag november végéig tart, de a gépjárműforgalom előtt már korábban, a burkolatépítés szeptemberi befejezésekor megnyitják az útszakaszt. A teljes kivitelezés várhatóan még az idén a Blaha Lujza tér felújításával együtt befejeződik.

2022. szeptember elejére már minden irányban akadálymentesen átjárhatóvá vált a felszínen a Rákóczi út és a Nagykörút kereszteződése, ugyanis elkészült a harmadik új gyalogátkelőhely a Blaha Lujza téri csomópontban. A zebra az Erzsébet híd felőli oldalon, a Rákóczi úton található.

Blaha Lujza tér

VIII. kerület, Józsefváros

A tér története

A Blaha Lujza tér felújítása, 2021-2022.

Térkép

Megközelítése

Névadója

Ajánlott cikkek