Rákóczi út

V., VII., VIII. kerület

A Rákóczi út Budapest egyik legfontosabb főútvonala, mely az Erzsébet hídtól indul - a Szabadsajtó út és a Kossuth Lajos utca folytatásaként - egészen a Keleti pályaudvarig. Az út áthalad Budapest legfontosabb belvárosi terein; az Astoria után a VII. és VIII. kerületek választóvonala.

A Rákóczi út kialakulása

A Rákóczi út a Szabad sajtó út és a Kossuth Lajos utca folytatása keletről - azaz a Dunától - keleti irányba. A Szabad sajtó út az Erzsébet hídnál kezdődik és a Ferenciek teréig tart, míg a Kossuth Lajos utca ennek folytatása az Astoriáig. A Rákóczi út tulajdonképpen az Astoriától indul, bár ennek város-szerkezeti oka nincs, csupán a történelmi hagyomány útját követi: a Kossuth Lajos utca Hatvani utca néven a régi Pest korábbi főutcája volt, amikor az Astoriánál volt Pest városának városfala (lásd: Pesti városfal). A városfalon túl apró telkek, szőlős és veteményesek húzódtak ekkor. A városfal lebontása után e telkeken keresztül új út épült Kerepesi út néven, amely körül fokozatosan alakult ki az új Pest. Sorra épültek az új házak és mellékutak, utcácskák.

Az Erzsébet híd építésével szükségessé vált egy új tengely, azaz főút kiépítése, ezért a középkori Belvárost csaknem teljes egészében lebontották vagy átépítették, a Hatvani utcát kiszélesítették, majd összekapcsolták a Kerepesi úttal (lásd: A Belváros lerombolása).

Az Astoriától a Keleti pályaudvar felé húzódó új főút neve 1906-tól kezdődően Rákóczi út lett.

A Rákóczi út terei

Astoria
A Rákóczi út első nagyobb kereszteződése a Kiskörút találkozásánál. A kereszteződésnek neve korábban nem volt, a köznyelv az itt található Astoria Szállóról nevezte el. Az Astoria fontos közlekedési csomópont: a rajta áthaladó Kiskörút nyomán a történelmi városmagot utazhatjuk körül a Szabadság hídtól kezdve a Lánchídig, sok fontos műemléket érintve, valamint innen a Deák Ferenc téren át eljuthatunk a Nyugati pályaudvarig. A Rákóczi út Budát és Pestet köti össze, valamint a külső városrészek felé is rajta keresztül juthatunk el (a Thököly út vagy a mai Kerepesi út folyományaként). Bővebben lásd: Astoria

Ferenciek tere
A tér Pest legforgalmasabb tere: nemcsak az Erzsébet híd forgalmát fogadja be, hanem fontos turisztikai övezetben is fekszik. A történelmi városrész műemlékeinek megközelítése a Ferenciek tere érintése nélkül jóval bonyolultabb, ezért évente turisták milliói fordulnak meg rajta. A nyugati-keleti tengely fontos közlekedési csomópontja is: metróvonal és számos fő buszjárat megállóhelye. Bővebben lásd: Ferenciek tere

Blaha Lujza tér
A Blaha Lujza tér Budapest egyik legfontosabb és legforgalmasabb közlekedési csomópontja. A Rákóczi út és a Nagykörút találkozásánál fekszik, ahonnan a város valamennyi pontjára eljuthatunk. Rajta haladnak át Budapest egyik legfontosabb és leghosszabb járatai, a 4-e és 6-os villamosok, a 7-es, 107-es buszcsalád és a 2-es metróvonal is. Bővebben lásd: Blaha Lujza tér

Baross tér
A Rákóczi út a Baross térig tart, ahonnan észak-kelet és dél-kelet irányban halad tovább Thököly út és Kerepesi út néven. Ezen utakon juthatunk el Zuglóba és Rákospalotára, valamint Sashalom és Mátyásföld érintésével Gödöllő térségébe. A Kerepesi út vezet el az Örs vezér terére is. A Baross téren található a Keleti pályaudvar, amely Budapest legforgalmasabb személypályaudvara. A pályaudvar négy fő vasútvonal (Budapest-Győr-Bécs, Budapest-Hatvan-Miskolc, Budapest-Szolnok-Békéscsaba-Arad), valamint a Budapest-Belgrád vonal kiindulópontja. A legtöbb belföldi InterCity járat végállomása, illetve a legjelentősebb nemzetközi vasúti csomópont Magyarországon. Bővebben lásd: Baross tér

A Rákóczi út története

A mai Rákóczi út kialakulása a XVII. századra vagy még korábbra, a "török világ " előtti időszakra nyúlik vissza. Létrejötte annak köszönhető, hogy a fallal körülvett Pestnek a Hatvani kapun történő kivezető útja volt ez, amely Hatvan felé vezetett. A legkorábbi időszakban még a Hatvani utat (azaz a mai Kossuth Lajos utcát) is magában foglalta, ezért is hívták a XVIII. század elején Hatvaner Strassénak (e nevet 1804-ben Kerepescher Strasse, majd 1874-től Kerepesi útra változtatták. A Rákóczi út mai nevét 1906-ban kapta abból az alkalomból, hogy Rákóczi fejedelemnek és száműzött társainak hazahozott hamvait ezen az úton kísérték ünnepélyes menetben a Szent István-bazilikától a Keleti pályaudvarig (s onnan Kassára)).

A Hatvani kapu a Kossuth Lajos utca felől
(a kapun átnézve a háttérben látható a Szent Rókus kápolna)

A mai Rákóczi út beépítése a XVIII. század elején kezdődött. Első épülete az 1711-ben épült Rókus-kápolna volt. A század végén emelték a hozzá csatlakozó új pesti közkórházat, amely azóta is Rókus kórház néven működik. A Hatvani kapu szomszédságában jó néhány beszálló fogadó épült. Ezekben a fogadókban s környékükön tartottak vásárokat, valamint a Hatvani kapun kivezető úton hazatérő fuvarosok, vidéki kereskedők és bérlők szálltak meg itt elsősorban.

A Hatvaner Strasse nyomvonala a Hatvani kaputól kezdődően, egy 1790. körül készült tervrajzon (az út vége felé jól kivehető az új Rókus kórház)
(kép: Budapest Főváros Levéltára / BFL XV.16.b.226/46)

Az utat az 1840-es években kikövezték a kórházig és a közvilágításáról is gondoskodtak: gázlámpákat szereltek fel a kandeláber oszlopokra.

A Kossuth Lajos utca 1894-ben, az utca 1893-as kiszélesítése előtt
(kép: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.096)

A Kossuth Lajos utca a Ferenciek terétől nézve az Astoria irányába (részlet)

A Kossuth Lajos utca és Károly körút sarka (ma Astoria) 1894-ben
(az út kiszélesítése miatt a saroképületet pár év múlva félbevágták, majd lebontották - lásd: Astoria)
(kép: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.127)

A Kerepsi úton 1868-ban indult meg a pesti lóvasút. 1884-ben felavatták a Keleti pályaudvart. Elkezdték az út palotákkal való beépítését.

A XIX század utolsó évtizedeiben a Belvárosba is eljutott a nagy várostervezési hullám: lebontották az akkori Városháza kopott, szigorú tömbjét, majd 1893-ban törvénycikkben intézkedtek egy új híd építéséről. Az új átkelőhely nagyjából a Rákóczi út tengelyének meghosszabbításánál volt, amelynek komoly szerepet szántak a város forgalmában, ezért a Hatvani utcát is kiszélesítették, hogy meg lehessen közelíteni.

A Kerepesi út a mai Astoriától nézve a Keleti pályaudvar felé 1903-ban (kép: Fortepan / Saly Noémi)

Rákóczi Ferenc és bujdosó társai hamvainak hazahozatala 1906. október 28-án

1906-ban a Kerepesi út Rákóczi Ferenc nevét kapja: A XIX. század második felében, az 1848/49-es Törökországba emigrált szabadságharcosok híradásai nyomán, az országban új Rákóczi kultusz bontakozott ki. Az 1861. évben MTA delegáció (id. Kubinyi Ferenc képviselő, Henszlmann Imre régész, Ipolyi Arnold történész) első törökországi kutatóútja után számos magyar tudós látogatott el Törökországba Rákóczi és társai nyomdokait keresve. Az ügynek fő zászlóvivője Thaly Kálmán függetlenségi párti politikus, történetíró – akinek neve ma már inkább csak hamis kurucnótái révén ismert- 1862-től szenvedélyesen harcolt a bujdosók törökországi nyughelyeinek felkutatásáért, s 1873-ban már több írásban is szorgalmazta a hamvak hazahozatalát, amely végül is csak évtizedek múlva, 1906-ban vált valóra. Rákóczi hamvai 1906. október 27.-én Orsovánál értek magyar földre, s másnap, újratemetésére rendezett gyászünnepségek napján vált hivatalossá, hogy a belvárosi Kerepesi út neve Rákóczi útra változik (lovasszobra az Országház elé csak 1937-ben készül el).

1912-ben pályázatot írtak ki új színház építésére, valamint elhatározták a Rákóczi út torkolatánál tér létesítését. A tervek megvalósítását az I. világháború meghiúsította.

A mai Rákóczi út 2. helyén álló ódon Vigyázó-palotát, miután kihalt a régi grófi család, 1936-ban lebontották. A Vigyázó család a Tudományos Akadémiának adományozta vagyonát. A régi palota helyére Hültl Dezső műegyetemi tanár tervei alapján emeltek lekerekített sarkú, kerek tornyú épületet.

Az Astoria az 1940-es évek elején (a Vigyázó-palota helyére emelt bérházzal)

A mai Rákóczi út 12. (Síp utca 1. , Dohány utca 9. ) helyén állt egykor a Marczibányi-ház. Ez az épület volt Petőfi utolsó pesti lakhelye, ahová Buda ostroma idején, 1849. május 9-én tért vissza családjával. Innen indult Segesvár felé. A Rákóczi út 12. számú ház kapuja melletti kirakatban láthatjuk máig legnépszerűbb költőnk domborműves emléktábláját (kép: Wikipédia - Emléktáblák Budapest VII. kerületében).

Mikszáth Kálmán így ír arról a Pestről, ahol Petőfi akkor élt: "Pest maga még akkor pólyákban van. Kilencvenezerre szaporodott ugyan a lakosa, de azért korántsem nemzeti empórium. Még talán Dabas is inkább az. A törzslakosság sört iszik, vagy rác-ürmöst, németül tragyog és nem törődik a közügyekkel. Aki valamire való ember benne, az mind nem hozzája tartozik. Arisztokráciája nincs, a legnagyobb úr a Pest megyei viceispán, Nyári Pál uram, meg a nádorispán, de azok se pestiek. Van ugyan néhány derék magyar ember, bírák, megyei tisztviselők, múzeumdirektor Kubinyi Ágoston uram, akadémikus tudósok, egyetemi professzorok, kiváló írók, de ez is mind valahova másüvé számítja magát. Pesten nincs odahaza senki, csak a spíszbürger s az mind hasznavehetetlen, lélek nélkül való népség. Kereskedelme, forgalma primitív; van négy országos vására és megvan a SZENT ISTVÁN JOBB KEZE. Az egyetlen tiszta kéz, mely önzetlenül emeli a várost, ide csődítve egy évben egyszer az ország lakosságát; a törököktől maradt FÜRDŐI a tulsó parton, néhány podagrás beteget vonzanak kezdetleges vendéglőibe, melyekből nyolc van, EGYETEME egy csomó diákot hoz össze. Hiszen haladni mégis halad" - Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora, 1905-1906.

A Rákóczi út és a Kazinczy utca sarkán, a 20-as számú házban nyílt meg Ostende (előbb Elite) néven a pazar berendezésű, ezüst-tükrös kávéház. Országos hírűvé az 1920-as évek végétől lett, amikor több különböző zenekar, cigány, rajkó és dzsessz szórakoztatta a közönséget. A Rákóczi út 46. számú és az Erzsébet körút 2. számú sarokházat Jahn József tervezte 1883-ban, bejárata az Erzsébet körút felé van. Az épület földszintjén a Weber nevű söröző állt, amelyet főként iparos legények látogattak.

1894-ben Wassermann Jónás nyitotta meg itt kávéházát, melyet Emké-nek nevezett el (lásd: Blaha Lujza tér), az akkor alakult Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület kezdőbetűiből. Wassermann maga is tagja volt ezen egyesületnek, ez kitűnt abból is, hogy a kávéháznak kölcsönkönyvtára is volt. Az Emke kávéházat csakhamar felfedezték a Nemzeti Színház művészei és kedvenc találkozó helyük lett. Blaha Lujza, "a nemzet csalogánya " e ház első emeletén lakott. Emléktábla és a művésznőről még életében, 1920-ban elnevezett tér őrzi halhatatlanságát.

1914-ben döntöttek arról, hogy az Erzsébet hídon átvezető villamos vonalat a BKVT (Budapesti Közúti Vaspályatársaság) építheti meg, de ezt a BVVV (Budapesti Városi Villamos Vasút) is használhatja. A Rákóczi úti járatok száma ekkorra 10-re emelkedett. 1918-tól az alsóvezetékes rendszert felváltotta a felsővezetékes, majd 1929-ben az eddig út szélén futó vágányokat az út közepére helyezték. Közvetlen ezután az Astoriánál megszüntették a Kiskörúti vágánykapcsolatot, azaz a Rákóczi útról ezután már nem lehetett a Kiskörútra kanyarodni. Ettől kezdve a keletről jövő forgalom az Erzsébet hídon megy át Budára, az északi pedig a Szabadság hídon, amely a mai napig így van, bár a Rákóczi úti villamosok szerepét két másik járműfajta vette át: a metró és a buszok.

Az Erzsébet híd második világháborúban való pusztulása visszavetette a Kossuth Lajos utca és a Rákóczi út forgalmát. Aki 1945-1964 között Budára át akart átkelni és viszont, az vagy a Kiskörút felé, a Szabadság hídon kelt át, vagy északi irányba a Kossuth hídon, illetve később a Margit hídon jutott át a túlpartra.

Az új Erzsébet híd felavatása, azaz 1964 után e nyugati-keleti folyosó ismét megtelt élettel. Ekkorra már a forgalom a kiszélesített Hegyalja úton is megindult, amely megnyitotta az utat a Belváros és Budaörs, valamint az azon túli települések irányába.

A 2-es metróvonal átadása, vagyis 1970. április 2-a után a Rákóczi úti villamosokat megszűntették. A sínek helyére is utat tettek, így már kétszer három sávon folyik a közlekedés az úton, rontva ezzel a Belváros amúgy sem jó levegőjét.

Mivel a Hungária körút, Rákóczi Ferenc híd (korábban Lágymányosi híd) és Dombóvári utak a Budafoki útba torkollanak, s ezen utakon nem juthatunk el a Budaörsi útig, ezért aki keletről nyugatra szeretni eljutni, az a Rákóczi úton végighaladva a Hegyalja úton közelíti meg célpontját. A Rákóczi út sugárút jellege lassacskán túlzsúfolt főúttá silányodott le, állandósuló szmog, közlekedési dugók és torlódások közepette.

Rákóczi út

V., VII., VIII. kerület

A Rákóczi út kialakulása

A Rákóczi út terei

A Rákóczi út története

Képek

Térkép

Megközelítése

Névadója

Ajánlott cikkek