Vörösmarty tér

V. kerület, Belváros

A Vörösmarty tér - a Váci utca folytatásaként - Budapest egyik legforgalmasabb gyalogos tere. Innen a régi pesti belváros valamennyi részére eljuthatunk.

A teret 1812-től Theátrom piatcza, az 1830-as évektől (Dreysigstplatz) Harmincad térnek, 1833-tól Játékszín térnek, az 1840-es évektől (Spazierenplatz) Séta térnek, 1846-tól (Deutsche Theaterplatz) Német Színház térnek, 1850-től (Theaterplatz) Színház térnek, 1866-tól (Alte Theaterplatz) Régi Színház térnek, 1874-től Gizella térnek nevezték. 1918-ban a Károlyi Mihály tér nevet kapta, mivel Károlyi több ízben is beszédet mondott az itt székelő Függetlenségi Kör ablakából. 1920-tól újból Gizella tér, 1926-ban kapta meg a Vörösmarty tér nevet.

Története

A Vörösmarty története nagyjából az 1700-as évek utolsó évtizedében kezdődött, amikor még kirakodóvásárok helyszíne volt. Az idő előrehaladtával, ahogy a századfordulóra eltüntek a város falai és megindult a lakosság beáramlása, elkezdték beépíteni a területet is.

A tér északi oldalában épült fel 1782 körül a Harmincadhivatal épülete. Az alapkőletétel évszáma még nem tisztázott, de 1783 nyarától kezdődően egész sor irat maradt fenn a megkezdett épület áttervezésére és befejezésére vonatkozóan Tallherr József kamarai építész iratai között.

A főhomlokzatot mélyített ablakmezők között vertikális faltáblák tagolták. Kapuzatát díszes, mindkét szintet átfogó ion fejezetű pilaszterek szegélyezték. A bejáratot konzolos főpárkány, fölötte az attikán álló két váza között hatalmas címer is hangsúlyozta.

Telekkiosztás a Harmincadhivatal körül (mögötte egy angolpark feküdt, balra tőle a Magyar Királyhoz fogadó épülete állt)

Az épület igen korai megvalósult példája annak a lehiggadt, klasszicizáló, késő barokk helyi építő stílusnak, amelyhez képest már a kortárs hillebrandti architektúra is "túlságosan barokk". Az épületről készült korabeli leírások is kiemelik az épület és főleg a bejárat szépségét. Kár, hogy a hat évvel később, 1789-ben meginduló tárgyalások a Városi Színház és Vigadó felépítéséről olyan sokáig, 1808-ig elhúzódtak, mert az 1791-ben a harmincadhivatallal szembe megtervezett színház és Vigadó stílusa igen közel állt a vámház architektúrájához. Az Országos Építési Igazgatóságon 1792-ben készült Vigadó nélküli Városi Színház tervváltozatáról pedig akár azt is mondhatjuk, hogy tervezője szinte a meglevő harmincadhivataléhoz igazította a színház homlokzati architektúráját.

A tér keleti és déli frontja már a század fordulójára klasszicizáló-késő barokk homlokzatú házakkal népesült be és városképileg meglehetősen egységes képet mutatott. A kompozícióra a koronát az 1812-ben megnyílt német színház tette fel, egyben azonban fel is borította a térnek azt a finom egyensúlyát, amit körös-körül az egyemeletes házak képe nyújtott.

A téren 1812-ben nyitják meg a klasszicista stílusban épített Vendéglő a Magyar Királyhoz nevű fogadót, amit Hölzl János kávékereskedő építtetett Hofrichter József tervei alapján.

A Vendéglő a Magyar Királyhoz (Hotel Zum König Von Ungarn) nevű fogadó (kép: Rudolf Alt / Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) - jobbra a Harmincadhivatal épületének sarka
(az épület a Vigadó utca - Dorottya utca sarkán állt a későbbi gerbeaud és a Haas-palota között)

Vele szemben, ugyancsak 1812-ben adták át a német nyelvű Városi Királyi Színház épületét, amely 3500 néző befogadására volt alkalmas, színpada pedig 28 méter mély volt. Bécsi tervezője monumentálisnak tervezte, s bár a kivitelezést Pollack Mihály felügyelte, mégis sok kívánnivalót hagyott maga után, nem kis mértékben rendezetlen környezete miatt. Az impozáns főhomlokzaton 4 fülkében 4 görög múzsa figyelte a Színház téren sétálókat.

A vele egyidejűleg befejezett egykori Magyar Király szálló pedig már a klasszicizmus kérlelhetetlen előretörését szimbolizálja a II. József-kori épületegyüttesben.

A Német Színház épülete az 1810-es években, tőle jobbra a Magyar Királyhoz fogadó (kép: Rudolf Alt / Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) (az épület a mai Vigadó és a későbbi Haas-palota helyén állt)

A színház megnyitóján August von Kotzebue két darabját játszották (Ungarns erste Wohlthäter, Die Ruinen von Athen), amelyekhez Beethoven írt kísérőzenét. A színház társulata zenés (például Rossini, Mozart) és prózai (például Shakespeare, Schiller) darabokat egyaránt játszott. A város akkori lakosságának tíz százalékát meghaladó befogadóképességet még nagy nehézségek árán sem tudták megtölteni, de az sem segített megtölteni az épületet, hogy magyar témájú, esetenként magyar nyelvű műsorszámokat is beiktattak (magyar nyelvű színház Pesten ekkor még nem volt). A budaiakra ráadásul télvíz idején nem számíthattak, ugyanis a jég miatt a pontonhidat fel kellett szedni.

Pest város térképe 1823-ban (a hajóhíd pesti végével szemben állt a Német Színház)

Pest belterülete egy részének helyszínrajzi térképe 1828-ban (feketével a Harmincadhivatal épülete)

1833-ban Széchenyi meg akarta vásárolni a Harmincadhivatal igen kedvező adottságú telkét, hogy a helyére a Nemzeti Casino palotáját építtesse fel. 1836-ban Hild Józseffel meg is terveztette a kaszinót úgy, hogy a földszinten áruház lett volna, a két tér felől pedig egyenesen a kaszinó I. emeleti helyiségeibe lehetett volna felhajtani, míg a II. emeletre a tagok szállásait tervezték (ezzel szemben az új harmincadhivatalt a mai Széchenyi tér közepére akarták felépíteni, a mai Arany János utca tengelyébe).

Pollack Mihály 1835-ben elkészítette egy új vámház terveit, azonban megvalósulásának útját állta az a körülmény, hogy Széchenyi és a városi magisztrátus között nézeteltérés támadt. Széchenyi közvetlenül Bécsből kért engedélyt a harmincadhivatal régi telkének megvásárlására (hogy a nemzeti kaszinót felépíttethesse), a király pedig előbb kikérte a városi tanács véleményét, vajon nincs-e egyéb szándéka a telekkel? Erre a telekre természetesen mindenki igényt tartott, a tanács is itt szerette volna az új városháza helyiségeit kialakítani. A magisztrátus tagjai zokon vették Széchenyitől, hogy a megkérdezésük nélkül akart lépni, így a harmincadhivatal ügye is halasztást szenvedett. A városháza felépítéséből sem lett semmi, mert végül a régi épületét toldották meg emelettel Kasselik Ferenc tervei szerint 1836-44 között.

1862-ben ismét napirendre került az új városháza felépítésének kérdése, szintén a mai Vörösmarty téren, de ezúttal a régi német színház helyére tervezték. Vassél Alajos el is készítette a rajzokat, de ez az elképzelés sem valósult meg. A következő évben Hild József kapott megbízást a régi városháza harmadik emeletének felépítésére, mert az új városháza csak 1875-re készült el Steindl Imre tervei szerint a Váci utca 62-64. szám alatt.

A német nyelvű színházat 1837-ben átkeresztelték, amely Pesti Német Színház néven folytatta életét, miután a Kerepesi úton megnyilt a Pesti Magyar Színház (a Nemzeti Színház jogelődje). A Német Színház volt Pest első kőből épült színháza.

Az 1838. március 13-án jeges árvíz tört Pestre, amely során a tér is víz alá került. Csónakokkal mentették az embereket, de szerencsére az új építésű házakban nem keletkezett kár. Ennek ellenére a Belvárosban 203, a Ferencvárosban 260, a Józsefvárosban 216 centiméter magasan álló víz Pest 4254 házából 2281-et döntött össze, Budán 601 épület vált romhalmazzá, az anyagi kárt pedig csillagászati összegre, 22 millió pengőforintra becsülték.

1840-ben a Magyar Királyhoz fogadó átkerült Mayer Vince tulajdonába.

1847. február 2-án kigyulladt a Német Színház teteje. A tűzben gyakorlatilag minden megsemmisült, s szinte csak az oldalfalak maradtak meg, a könyvtáron és jelmeztáron kívül minden egyéb a tűz martalékává vált. Felmerülhet a szándékos gyújtogatás esete, hiszen a szabadságharc előtti németellenes időszakban járunk, viszont a korabeli sajtó inkább azon a véleményen volt, hogy alighanem az utolsó előadás után egy "eltévedt röppentyű” okozhatta a tüzet. A tragédia után a Szépítő Bizottmány nemzetközi pályázatot írt ki új színház építésére, ám a nemsokára kirobbanó forradalom és szabadságharc lesöpörte az asztalról a terveket.

A tűzeset után csak a tetőt javították meg, a társulat pedig átköltözött az Erzsébet téren emelt ún. Ideiglenes Német Színházba (lásd: Erzsébet téri színház). A kiégett épület falai között működött vásárcsarnok és iskola is, de végül az 1860-as évek végén elbontották az egészet. A homlokzati szobrokat mentették meg belőle egyedül.

1856-ban került ismét terítékre a Harmincadhivatal sorsa: ekkor elhatározták, hogy északabbra, a Tömő térre helyezik át a hivatalt, ill. itt építenek majd számára új otthont. Mivel a régi épület 1783 óta eléggé elhasználódott, de főleg azért, mert elhelyezése már nagyon időszerűtlen volt a palotákkal övezett reprezentatív környezetben - meg sem várva az új épület felépülését - 1857-ben a harmincadhivatal kiköltözött a patinás épületből. A felszabaduló telket a Tanács négy részre parcellázva elárvereztette. Pénzhiány miatt azonban nem épült a Tömő térre sem új hivatal, s a kérdés csak 1870 és 1874 között oldódott meg végleg, a mai Közgazdaságtudományi Egyetem eredetileg vámháznak tervezett hatalmas épületével.

A Harmincadhivatal épületének új tulajdonosai:
- Eisele Antal szabó,
- Kovács Sebestyén Endre sebészprofesszor,
- Lyka D. Anasztáz bőrkereskedő, i
- Lánczy Leó a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetője.

A jó kapcsolatnak hála, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank kezdeményezésére a telek beépítését először egységes formában szándékoztak megvalósítani, ezért 1859-ben pályázatot írtak ki a teljes tömb beépítésére, három építész meghívásával. A pályázati tervek bírálata 1860. július elején történt, de a megrendelők nem tudtak megyegyezni a megalkotott tervek kiválasztásában. Elsőnek a bank nyújtott be építési engedélykérelmet 1860. márc. 2-án Hild József tervére, majd Eisele március 8-án a Gottgeb Antal terveire. Április 20-án Lyka Döme terjesztette fel szintén Hild terveit végül május 22-én Kovács Sebestyén nyújtotta be Máltás Hugó rajzait. Az építési engedélyt mind a négyen megkapták, s a telektömb hamarosan újra beépült (évekkel később, 1866-ban a Vasárnapi Újság az Akadémia és a Vigadó mellett e háztömböt Pest legfontosabb nevezetességei között üdvözli. Ha a négy telek egységes beépítése 1860-ban nem is jöhetett létre, a Vörösmarty tér északi határát képező két épület teljesen egységes homlokzattal valósult meg).

Az elmúlt években a környék aktív életet élt. A Szegedi Híradó 1859. december 11-én közli az alábbi keretes hirdetést:

"Hirdetmény. Alól jegyzett tisztelettel jelenti a [tisztelt cím] t. с közönségnek, hogy az ismeretes szálloda a magyar királyhoz Pesten a színháztéren
jelenleg utazók fölvételére zárva van; minthogy ezen épület egész terjedelmében, belső részeiben úgy, mint külsőleg télen át megujíttatni, minden hiány mellőztetni fog, és a legcélszerűbb javításoknak van alávetve.
Mint bérlő biztosítom a nagyérdemű helybeli és különösen a t. с utazó közönséget, hogy a nevezett szálloda ízléses és kényelmes fölszerelésében semminemű költséget nem
kímélendek, úgy, hogy az minden méltányos igényeknek megfelelhetni képes legyen. Az építkezés bevégezte s teljes fölszerelése után isméti megnyitását kellőleg közhírré tenni el nem mulasztandom.
Pest, december hóban 1859.
Steingassner János szállodabérlő"

S valóban, áprilisban, a Szegedi Híradó 1860. tavaszhó 29-i számában ismét ezt a keretes hirdetést olvashatjuk:

„Aluljegyzett tisztelettel jelentem, hogy a Magyar királyhoz címzett szálloda Pesten a színháztéren,
úgy belül, mint kívülről megújittatott, s minden előbbi hiányok teljes eltávolításával újra
szerveztetett, s f. évi april 24-én a t. с utazók fölvételére megnyittatott.
Minden igazságos és korszerű igénynek megfelelni törekedtem, s támaszkodva e
szállodának legkedvezőbb fekvésére a város közepében - minden további földícsérést
fölöslegesnek tartok - és szíves figyelem[ért] s részvét[el]ért esedezem.
Steingassner János, bérlő"

A Magyarország 1861. február 6-i számában képes hirdetés ajánlja a közönség figyelmébe Steingassner Jánosnak a Magyar Királyhoz címzett vendégfogadóját.

1863-ban Eisele Antal, a Gerbeaud-ház egyik tulajdonosa kérvényt ad be a Tanácshoz, hogy engedélyezzék házának új kapu építését.

Az évtized végén, 1866-ban Steingassner János megrendelésére felavatták a Magyar Királyhoz fogadó udvarán azt a fedett lugast, amelyet Strohoffer István ácsmester tervezett (Steingassner János 1870-től a Bristol Kávéházat vezette, Strohoffer István pedig az Állatkert épületeinek munkálatain dolgozott). 1868-ban az új vendéglős, Zeilinger János megbízása alapján Feszl Frigyes építész egy üvegszalonná alakítatta át. 1872-ben a fogadó kirakatait Glivel Károly terve alapján modernizálták.

A volt Német Színház üres telkén mindeközben megkezdődtek a munkálatok: ide 1868-1870 között építették fel Linzbauer István tervei alapján Haas Frigyes osztrák üzletember bérházát, amelynek földszintjén és első emeletén hatalmas üzletház működött. A palota a kor ízlésének megfelelően eklektikus stílusban épült.

Az újonnan emelt Haas-palota 1874-ben (kép: Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.029)

1870-ben Kugler Henrik a Harmincadhivatal épületének földszintjére helyezte át a József tér 2-ben lévő, 1858-ban alapított cukrászdáját.

A Színház tér 1874-ben új nevet kap: Ferenc József császár gyermekének születésének tiszteletére a Gizella tér nevet kapja.

1876-ban Eisele Antal eladja ingatlanát a Trieszti Általános Biztosító Társulatnak, majd Sartory Frigyes Ödön felvásárolta a Magyar Királyhoz fogadót, hogy az épület alagsorában megnyithassa az általa vezetett Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósági központját. Itt működött a Hazai Általános Biztosító Rt. egyik irodája is. A szállodát Störi Adolf József, kávéházát pedig Ment András és Ment Béla igazgatta tovább.

Gerbeaud Emil 1884-ben átveszi Kugler Henrik cukrászdáját, ezzel megkezdődik a legendás cukrászmester virágkora. Az üzlet olyannyira jól ment, hogy végül 1892-ben az Eisel-féle ingatlant megvette a Biztosítótól. 1909-ben, munkásságának huszonötödik esztendejében a Budapesti Székesfővárosi Cukrászok és Mézeskalácsosok Ipartestületének közgyűlésén Gerbeaud Emilt az Ipartestület örökös díszelnökévé választották. Gerbeaud Emil és felesége ugyanebben az évben 6000 koronás ösztöndíj - alapítványt létesített cukrásztanoncok oktatására, majd 1910-ben megvetté a szomszédos házat is a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól.

1896-ban átadják a Millenniumi Földalatti Vasútat, s vele együtt a földalatti vasút kijárati csarnokait is

1908. május 24-én a tér közepén felavatják Vörösmarty Mihály szobrát. A meghirdetett szoborpályázaton számos alkotó elindult, a beküldött pályaműveket a korabeli sajtó közszemlére is tette. Bár a szobor alkotói közül gyakran csak Kallós Edét szokták megnevezni, ő nem egyedül, hanem két társával együtt dolgozott a művön. A 23 tömbből álló haraszti mészkő talapzatot Márkus Géza készítette, a carrarai márványból készült monumentális, több mint három méter magas szoborcsoportot pedig Kallós mellett Telcs Ede.

Az avatás valódi össznemzeti ünnepély volt, hiszen a főméltóságok, képviselők, tudósok, művészek, iskolás diákok mellett ott volt a költő veje, Széll Kálmán, Wekerle Sándor miniszterelnök és Andrássy Gyula belügyminiszter is, a királyi család képviseletében pedig megjelent József főherceg és felesége is.

A leleplezési ünnep alkalmára a Gizella tér pompás díszt öltött. A Pesti Hírlap aznapi száma szerint "a teret határoló épületekről nemzeti színű zászlók lengtek, az ablakokat szebbnél szebb drapériák díszítették. A park közepén elhelyezett, még lepellel körülvett szobor előtt arannyal szegélyezett pompás bíborbársonyból készült sátor állott, tetején a magyar koronát ábrázoló díszjelvénnyel”, ebben foglalt helyet a főherceg és felesége, Auguszta.

1911. május 9-én Gerbeaud Emil telekegyesítési kérelemmel fordul a Tanácshoz, aki június 1-re eleget is tett a kérelemnek: határozattal kimondta, hogy a Gizella tér 7-9. számú ingatlan egy telek. A két ház egységét 1914-ben mondták ki.

Erre az akcióra valószínűleg az emeletráépítés miatt volt szükség, amelyet Fellner Sándor végzett. A negyedik emelet tipikusan fellneri alkotás, és ezt nincs is szándékában eltitkolni. Az emeletráépítés alkalmával a meglevő homlokzati architektúrát az új ízlés szerint átalakították, ezért ma az épület inkább historizáló szecessziós homlokzatú. Gerbeaud 1914-ben a Lyka örökösöktől megvásárolta a Dorottya utca 3-as számú házat is.

1911-ben Giergl Kálmán és Korb Flóris tervei alapján üzlet- és lakóház épül a Gizella tér 3. szám alatt, ahol korábban egy kétemeletes bérházban a Kasselik Erzsébet és Ferenc Alapítvány működött.

Üzemelt itt a Haas Fülöp és fiai Rt, amely szőnyeg és textilkereskedéssel foglakozott, de 1913-ban a Magyar Renault Autmobil Részvénytársaság vette birtokba a földszinti teret. Ebben az időben a Kallós és Hegedűs textiláruház működött az emeleten.

1924-ben a Gerbeaud-ház tetőzetét átalakították, amikor emeletként átépítették.

1926-ban a Gizella teret Vörösmarty Mihány névre keresztelik.

A Magyar Királyhoz fogadót 1921-ben vette meg a Csanády Aurél királyi gazdasági főtanácsadó és főfelügyelő irányította Futura, Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt. és Elismert Nyugdíjpénztára, akik 1937-ben bontották le a copf stílusú szállodát. Münnich Aladár terve alapján 1938-ban itt épült fel hatemeletes irodabérházuk, a Futura-ház..

1949-ben a Futura-ház előbb a Közellátási Minisztérium, azután a Belkereskedelmi Minisztérium, majd a Gazdasági Minisztérium egyik központja volt.

A Haas-palota helye 1966-ban, háttérben a Pesti vigadó háta (kép: Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU_BFL_XV_19_c_11)

1971-ben átadják az Országos Rendező Iroda székházát, amelyet Hübner Tibor tervezett. A benne működő irodát 1958-ban alapították, amely a könnyűzenéért és a belföldi koncertszervezésért felelős állami monopólium jellegű szervezet volt a Kádár-rendszer idején. A szocializmus idején a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV), a Nemzetközi Koncertigazgatóság (NKI) és az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) mellett a könnyűzenei életet meghatározó intézménye volt.

A Vörösmarty tér 1978-ban a Gerbeaud-házról fotózva (balra a Luxus áruház, jobbra az Országos Rendező Iroda) (kép: Fortepan / Bojár Sándor)

1978. július 17-án VIT-utcává válik a Váci utca és a Vörösmarty tér.

Ezekben a napokban Havannában gyűlt össze a világ haladó szellemű ifjúsága, hogy az "antiimperialista szolidaritás, béke és barátság" jelszó szellemében bekukkantson a szocializmus építésének gyakorlatába. Hazánkat 450 fős küldöttség képviselte a kubai fővárosban.

Míg a július 28-án kezdődő rendezvény szerencsés résztvevői Gödöllőn edzőtáboroztak - politikai vitákon vettek részt, játékokat és mozgalmi dalokat tanultak -, addig az itthon maradók a pesti Belvárosban szippanthattak bele a találkozó hangulatába a rendezvény előtti hetekben. A szervező KISZ-isták színpadokat és pavilonokat ácsoltak a Váci utca teljes hosszában és a Vörösmarty téren, ahol a beatzenekarok produkciójától az Alkotó Ifjúság pályázat nyerteseinek munkáiig az égvilágon mindennel találkozhattak az érdeklődő fiatalok.

Már a július 17-én, hétfőn megtartott megnyitóünnepség is igazán pompásra sikerült. Délután fél ötkor a magyar ifjak a Vigadó épületében berendezett VIT-klubban találkoztak a portugál, görög és dán ifjúkommunistákkal, majd "élénk eszmecsere" után mindnyájan átvonultak a térre, ahol nyíregyházi mazsorettek nyomában a KISZ Központi Művészegyüttes és a Honvéd táncegyüttes fiataljai érkeztek, őket pedig éneklő színművészeti főiskolások követték. Ezután jött a Maróthy László vezette delegáció, hogy végre fölcsendülhessen a DIVSZ-induló. Az estét diszkóműsor zárta.

A VIT-utca rendezvénysorozat egyik helyszíne (kép: Fortepan / Péterffy István)

Az elkövetkező egy hétben egy percre sem csillapodott az izgalom a Belváros szívében. Kedden például Aczél György találkozott az érdeklődőkkel, akik - az újságok tudósítása szerint - az enyhülés és a leszerelés problémáiról éppúgy kérdezték őt, mint az emberi jogokkal kapcsolatos nézeteiről vagy a lakáshelyzetről. A Kossuth Kiadó könyvsátrában eközben Caruha Vangelio kubai író dedikált, a Csontváry-teremben és a Csók Galériában a VIT-pályázatokra benyújtott képző- és iparművészeti alkotásokból nyílt kiállítás. A népművészeti bolt előtt Szűcs Imre fazekas dolgozott, a téren a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának munkatársai "válaszoltak a szovjet fiatalok életéről, munkájáról, tanulmányairól feltett kérdésekre". A Párisi Pódiumon rögtönzött VIT-vetélkedőt tartottak, a VIT-klubban pedig arról rendeztek ankétot, hogy milyen lesz Budapest az ezredfordulón.

Váci utca a Vörösmarty tér felé nézve, a VIT-utca rendezvénysorozat egyik helyszíne (kép: Fortepan / Urbán Tamás)

Izgalmas programokban a későbbiekben sem volt hiány. A Vigadó halljában például Pablo Neruda nemzetközi poszter- és könyvtervkiállítás nyílt, a szolidaritási pavilonban uruguayi fiatalok meséltek a mindennapjaikról. Szólt latin-amerikai zene és volt dzsesszkoncert, fellépett a VIT-re utazó Tolcsvay együttes és Dévai Nagy Kamilla, míg az MTK és a Budapesti Spartacus sportolói a Kristóf téren mérték össze erejüket a testüket csak hobbiszinten edző ifjakkal. Csütörtökön viszont a neutronbomba gyártása és elterjesztése ellen léptek föl a résztvevők: több százan írták alá a tiltakozó íveket. Később Dinnyés József polbeatdalokat énekelt, a színpadokon meg irodalmi előadások és pantomimbemutatók zajlottak. Volt sátor, ahol őszi túrákra hívták a fiatalokat, máshol a konvergenciaelmélet bírálatáról tartottak előadást. Aki a diszkóvetélkedőn is helytállt, VIT-feliratos trikót nyerhetett.

A Vörösmarty tér az 1980-as években (szemben az Országos Rendező Iroda székháza)

1985-ben átépítik a teret: a Váci utcával együtt sétálótérré szervezik.

A Vörösmarty tér 3., földszintjén a Luxus Áruház
(A tér keleti oldalának szélén állt egykor Sina György görög bankár palotája. A palota után működött itt gyár is, amíg Kasselik Jenő fel nem építtette Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei alapján a bérházát. Az épület aljában üzlethelyiségeket alakítottak ki. A második világháború előtt volt itt Opel-szalon és a Haas-család lakástextil-áruháza is. A világháború után a Napsugár Áruház, majd a Divattextil Vállalat működött itt. 1963-ban nyílt meg végül a Luxus Áruház)

Tüntetés zajlik a téren a Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszer ellen, 1988. május 27-én

1989. március 15-én megemlékezést tartanak a téren a 48-as hősök emlékére, amit a Karhatalom feloszlat.

1990. szeptember 19. Margaret Thatcher ellátogat Budapestre. Városnézése alkalmából érinti a Vörösmarty teret is.

1998 óta a téren tartják meg a Karácsonyi Vásárt.

2003-ben lebontják az Országos Rendező Iroda székházát: a pesti szlengben csak "Elizélt palota”-ként emlegetett épület a szocialista kultúrpolitika meghatározó helyszíne volt, ám a rendszerváltás után jelentőségét vesztette. Tulajdonosa, a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány 2001-ben eladta az ING-nek. Az első terveket még 2004 januárjában mutatták be, a szakmában azonban nagy visszhangot váltott ki, hogy az egyik legfontosabb belvárosi telekre tervpályázat nélkül készül az új beépítés.

Az ORI bontása a vártnál jóval több időt vett igénybe, mivel az épület minden ablaka körül azbesztszigetelésre bukkantak. Az új épület végül is kétéves késéssel készült el. A közel húszezer négyzetméteres komplexumban a kereskedelmi egységek mellett 3500 négyzetméternyi iroda, és az épület 5-6. szintjén nyolc (hamar elkelt) exkluzív lakás kapott helyet.

A 4+7 szintes új épület nem próbál alkalmazkodni a megszokott látványhoz. A vasbetonvázat teljes egészében rombusz-szerkesztésű acélrács öleli lát; ezt a tervező Fazakas György egy alkalommal neccharisnyához hasonlította. Az alul tágabb, felül sűrűbb szövésű, a sarkokon ívesen átforduló acélhálót háromszög alakú üvegpikkelyek fedik az irodaszintek előtt; a különleges burkolat távolról és közelebbről is érdekes látványt nyújt. A legfelső két emeleten, a kétszintes lakásoknál az addigi üvegburkolatot fabetétekkel és kubusokkal megmozgatott homlokzat váltja fel.

Az eredeti tervektől eltérően az átrium földszintje vendéglátó és közösségi tér helyett üzlethelyiség lett, így az épület elzárva maradt a tértől, a középtengely pedig jelentőségét vesztette. Egy keskeny mozgólépcsős bejárat vezet az emeleti kávézóhoz, ami elüt az épület nagyvonalú megoldásaitól.

Az irodaházat 2007-ben adják át.

A Vörösmarty tér közvetlen a felújítása előtt, Karácsonyi Vásár idején (kép: bevezetem.hu)

2019. március 20-án bombát találtak a felújítás alatt lévő Vörösmarty téren, ezért a környéket és az ott lévő épületeket kiürítették. A száz kilós szovjet gyártmányú második világháborús bombát a tér Deák Ferenc utca felőli részén találták meg, a tűzszerészek két autóval vonultak ki a helyszínre. Este hétre végül kiszerelték a gyújtószerkezetet a bombából, így azt hatástalanították. A bombát a Magyar Honvédség központi gyűjtőhelyére szállították későbbi megsemmisítésre, tájékoztatta a honvédség tűzszerészete az MTI-t. A hatástalanítás idejére lezárták és kiürítették a bomba százméteres sugarú körzetét. A lezárások és kiürítések délután háromnegyed öt körül kezdődtek el, a közlekedési korlátozásokat a bomba hatástalanítása után feloldották. A munkálatok idejére a Kempinski Hotelt is kiürítették. Helyszínen tartózkodó kollégánk szerint a hangosbemondóban "üzemzavarra" hivatkoztak.

A bomba maga egyébként órákig egy kis markoló kanalában pihent, amit a téren átvonuló turistacsoportok is rendre megnéztek, majd tovább is álltak. A munkaterület a Vörösmarty téren körülbelül háromnegyed ötre ürült ki teljesen. Többek szerint előtte két rendőr a helyszínen azon viccelődött, hogy "kezdjünk el baromi gyorsan rohanni kifelé, azonnal kiürül a tér”.

A pesti belváros turistatömegek által látogatott főtere 2019. nyarán új köz- és díszvilágítási rendszert kapott, megújultak az utcabútorok és úttartozékok is, valamint a térbe csatlakozó szomszédos kis utcák felületei. Emellett restaurálták és jobban kiemelték a tér közepén álló Vörösmarty-szobrot is.

Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP), az V. kerület polgármestere a felújítás kezdetén arról beszélt: az önkormányzat mindent megtesz azért, hogy egy XXI. századi új belváros jöjjön létre. A főváros tulajdonában lévő Vörösmarty tér faltól-falig megújul, a több mint 30 éves beton térkő burkolatot magas minőségű, egyedi kialakítású és megjelenésű természetes lapkő burkolat váltja majd.

A felújítással a téren tartandó vásárok és a kulturális rendezvények igényeit jobban kiszolgáló teret hoztak létre, a felújítás során kialakították az egységes arculatú árnyékoló rendszerek fogadószerkezeteit és a burkolatba rejtett szükséges elektromos csatlakozási lehetőségeket.

A Vörösmarty téren hét százalékkal nőtt a zöldfelület, és a lehetőségekhez mérten tizenöt új fát ültettek: hetet a téren, a környező utcákban pedig nyolcat. Az Oroszlános kutat áthelyezték a Harmincad utca és a Vörösmarty tér csatlakozásához.

A felújítási munkák 2019. január 7-én indultak s szeptember 25-én fejezték be.