A Duna budapesti szakasza
A Duna nemzetközi hajózási útvonal. A torkolatától
Brăilaig tengeri, onnan Ulmig folyami hajókkal járható. A Duna mellett
mintegy hatvan mellékfolyója is hajózható. A dunai hajózás nemzetközi
jogrendjét a Budapesten székelő Duna Bizottság alakítja, és az Európai
Unió Duna-stratégiája is jelentős többek között a dunai hajózás újbóli
felfejlesztését tartja egyik fő céljának.
A Duna egy nagy kék szalag Európa térképén. Hazánk fő folyója,
Magyarország területe teljes egészében a vízgyűjtőjéhez tartozik.
Magyarországi szakasza 417 km, ebből 142 km határfolyó Szlovákiával.
Háromszáz mellékfolyója közül 30 hajózható. Legnagyobb mellékfolyója a
Tisza.
Budapesten a Széchenyi lánchídnál 350 méter a Duna szélessége, a
mélysége 3-10 méter között váltakozik. A mélységnek megfelelően a
vízsebesség is növekszik, a sekélyebb helyeken csökken. Budapestnél az
átlagos sebesség fél méter másodpercenként, de árvízkor a két és fél
métert is elérheti. Medrében hol több, hol kevesebb víz folyik, azaz a
víz szintje hol magasabb, hol alacsonyabb.
......
...
......
...
......
...Történelem
A Duna szabályozása, 1870.
A téli kisvizek utáni olvadás és a tavaszi esők viszonylag kisebb áradást okoznak. Igazán nagy veszélyt csak a jégtorlaszok okozta "dugók" jelentenek. A május-június hónapokban megjelenő ún. zöldár azonban jóval nagyobb károkat okozhat a termésben, ezért fejlődött ki az ármentesítés, kezdődött el a védőművek építése a Duna mentén hamarabb, mint az Alföldön.
A rakpartok építése, 1870.
Budapest fejlődésének egyik fontos tényezője a Duna volt, amely egyúttal a várost fenyegető veszélyek legnagyobbikát is jelentette. Az 1838-as árvíz után rendszeresen napirendre került Pest-Buda folyamszabályozásának kérdése, ezért az elkövetkezendő évtizedek legnagyobb feladata a Duna partjának rendezése, valamint a két város árvízvédelmének megoldása lett.
......
...
......
...
......
...
......
...





