Budapest kerületei
Budapest városrészeinek és kerületeinek kialakulása és fejlődése a kezdetektől napjainkig.
Budapest jelenleg 23 kerületre oszlik, amelyek közül 20-nak saját (önkormányzat által megállapított) neve is van, amely a kerületben található jelentősebb városrészek nevei. A kerületeknek saját polgármesterük és képviselő-testületük van. Sorszámukat római számokkal jelölik.
1872. decemberében fogadták el Pest, Buda és Óbuda
egyesítését, majd a mai Budapest 1873. november 17-én jött létre - azaz
ezen a napon ült össze az egyesített város tanácsa, hogy átvegye az
elődvárosok tanácsától az ügyek intézését (ez azonban csak egy volt az
egyesítéshez kapcsolódó átszervezés eseményei közül, az önkormányzati
választást már szeptemberben megtartották, a főpolgármestert és a
polgármestert pedig októberben megválasztották).
A három város egyesítéséből létrejött Budapest eredetileg 10 kerületre
oszlott:
A Duna jobb partján (Buda és Óbuda): I. kerület (Vár, Tabán és
Krisztinaváros), II. kerület (Országút és Víziváros) és III.
kerület (Újlak és Ó-Buda).
A Duna bal partján (Pest): IV. kerület (Belváros), V. kerület
(Lipótváros), VI. kerület (Terézváros), VII. kerület
(Erzsébetváros), VIII. kerület (Józsefváros), IX. kerület
(Ferencváros) és X. kerület (Kőbánya)
Budapest területe 1873-ban
1930 májusában az 1930. évi XVIII. törvénycikk
(Budapest székesfőváros közigazgatásáról) jelentősen módosította a
kerületi beosztást: négy új kerület kialakítását határozta el, XI-XIV.
sorszámokkal, amelyek azonban csak a következő 10 év folyamán alakultak
meg ténylegesen. Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami
kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló
erdőterületet.
A XI. és XII. kerület az I. kerület három részre osztásával alakult ki a
Duna jobbparti oldalán, az egykori Buda területén. A XI. kerület 1934.
március 1-jétől, a XII. kerület pedig 1940. július 1-jétől működött
ténylegesen.
A XIII. és XIV. kerületet a balparti részen, az egykori Pest területén
alakították ki úgy, hogy az addigi V., VI., VII. és X. kerületeknek a
Dráva utca – Aréna út (ma Dózsa György út) – Kerepesi út – akkori
városhatár (északi körvasút) – Duna által határolt kültelki területét
elszakították és két részre osztották a váci vasútvonal mentén. A
nyugati rész lett a XIII., mely 1938. június 15-től, a keleti pedig a
XIV. kerület, mely 1935. június 15-től kezdte meg tényleges működését.
Az újonnan alakított kerületek nevet is kaptak, amelyek azonban nem
mentek át a köztudatba, a második világháború után nem használták őket
(XI. Szentimreváros, XII. Mátyáskirályváros, XIII. Magdolnaváros, XIV.
Rákosváros). Az addig Lipótvárosnak nevezett V. kerületet 1937-ben
átnevezték Szentistvánvárosra, de az ottani lakosoknak nem tetszett a
változás, a második világháború után ismét a Lipótváros nevet
használták.
A csepeli állami kikötő területét a IX. kerülethez csatolták, a
budakeszi erdő pedig az újonnan létrehozott XII. kerület része lett.
Az átszervezés következtében a korábbi szerkezet, amely az apró IV.
kerületből és az azt sugárirányban körülvevő és (kivéve a VIII.
kerületet) a városhatárig nyúló kerületekből állt, jelentősen
megváltozott. A Belvárost további kis kiterjedésű kerületek vették
körül: az I., az V., a VI. és a VII., melyek azonban rendkívül sűrűn
lakottak voltak, így népesség szerint egyáltalán nem számítottak
kicsinek.
1950. január 1-jén Budapesthez csatoltak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
területéből (Pest megye majd csak február 1-jével alakul meg) hét megyei
várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc,
Rákospalota és Újpest) és tizenhat nagyközséget (Albertfalva,
Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút,
Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr,
Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár). Budapest
területéhez csatolták továbbá Csömörtől Szabadságtelepet, Nagykovácsitól
Adyligetet és Vecséstől a Ferihegyi repülőteret és környékét.
Az így kialakult Nagy-Budapestet 22 kerületre osztották. A korábbi 14
kerületből egyet (IV.) megszüntettek, és az összes többinek a határai is
kisebb-nagyobb mértékben megváltoztak. A fővárossal egyesített 23
településből hármat, a hozzácsatolt három településrészből egyet a régi
kerületekhez csatoltak (Albertfalva – XI., Békásmegyer – III.,
Pesthidegkút – II., Adyliget – II.). A többi 20 egyesített településből
és két településrészből kilenc új kerületet hoztak létre. A
legészakabbra fekvő Újpest kapta a megszűnt IV. kerület sorszámát, a
többi nyolc új kerület pedig körben sorrendben a XV-XXII. számokat. Ezek
területe nagyjából az alábbiak szerint alakult ki (a kerülethatárok
kisebb-nagyobb részben szinte mindenütt eltérnek az egykori települések
határaitól):
IV. kerület: Újpest megyei város (m.v.) és Rákospalota területéből
Istvántelek
XV. kerület: Rákospalota m.v. (Istvántelek kivételével) és Pestújhely
nagyközség (nk.)
XVI. kerület: Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nk.,
továbbá Szabadságtelep Csömörtől
XVII. kerület: Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nk.
XVIII. kerület: Pestszentlőrinc m.v., Pestszentimre nk., továbbá a
Ferihegyi repülőtér és környéke Vecséstől
XIX. kerület: Kispest m.v.
XX. kerület: Pesterzsébet m.v. és Soroksár nk.
XXI. kerület: Csepel m.v.
XXII. kerület: Budafok m.v., Budatétény és Nagytétény nk.
A legutóbbi változás 1994-ben történt, amikor az egykori Soroksár
területén létrejött a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással.
Városrészek
Budapest városrészeinek listája a Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása alapján 2001-ben, az akkori népszámlálás által talált lakosságszámmal. A fővárosnak ekkor 198 hivatalosan meghatározott városrésze volt. A Fővárosi Közgyűlés 2012. december 12-én rendeletben szabályozta a városrészek neveit és határvonalait; ennek nyomán Budapestnek ma 203 városrésze van.
Józsefváros városrészből még
2007-ben kivált Palotanegyed, mielőtt 2012-ben a
következő részekre (negyedekre) darabolták:
Népszínháznegyed, Csarnoknegyed, Magdolnanegyed,
Corvin-negyed, Losoncinegyed, Orczynegyed,
Századosnegyed és Ganznegyed.
A IX. kerületben megszűnt Ferencváros és
Gubacsidűlő, helyettük három új, név szerint Belső-,
Középső- és Külső-Ferencváros lett.
Ezeken kívül még a III. kerületet érintette
jelentősen az átszervezés, megszűnt Mátyáshegy,
Remetehegy, Táborhegy, Testvérhegy, Ürömhegy és
Törökkő, lett helyettük
Aranyhegy-Ürömhegy-Péterhegy, illetve Óbuda
hegyvidéke, valamint megszűnt Filatorigát városrészi
mivolta is. Egy nagymértékű ingatlanberuházás nyomán
új városrész is született Harsánylejtő elnevezéssel,
leválasztva a Csúcshegyből a Testvérhegy felőli
oldal korábban teljesen beépítetlen területét.
Ezeken kívül szinte az összes városrész kiterjedése
megváltozott.
A XVIII. kerületben az Alacskai úti lakótelep új
nevet kapott: Krepuska Géza-telep, valamint
született egy új is a történelmi Pestszentimre
területén, az ottani városrészek egyes részeiből
összeállított Pestszentimre városrész.