Sándor-palota

I. kerület, Vár, Szent György tér 1-2.

A telek - amelyre épült - 1803-ban került gróf Sándor Vince tulajdonába. Bár a feljegyzések hiányossága miatt az építkezés kezdete ismeretlen, az bizonyos, hogy 1805-ben már itt született gróf Sándor Móric, az "ördöglovas" az 1820-as, 30-as évek Pestjének egyik híressége, egyben a Sándor család utolsó férfi tagja, a homlokzaton is olvasható 1806-os év (MDCCCVI) pedig az átadás éve.


AJÁNLÓ

Az épület Pollack Mihály és Johann Aman tervei alapján klasszicista stílusban készült, valamikor 1803-1806 között. Az eredeti tervek ugyan megsemmisültek, de egy 1822-es részletes leírás fennmaradt, amely később alapul szolgált a 2000-2002 közötti teljes helyreállításhoz. A palotát Sándor Móric 1831-ben eladta az (őrgróf) Pallavicini családnak, akiknek levéltárában számos, az 1810-es évekből származó rajzot és újabb leírásokat találtak a palotáról, ezeket szintén felhasználták a későbbi újjáépítéshez.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követően a Magyarország kormányzójának kinevezett Albert főherceg rezidenciája volt 1851-1856 között. Ez adta később az ötletet gróf Andrássy Gyula miniszterelnöknek, hogy a korban roppant reprezentatívnak számító épületet a magyar állam előbb kibérelje, majd 1881-ben végleg meg is vásárolja a mindenkori miniszterelnök számára, állandó lakhelyül.


A miniszterelnöki palota 1899-ben

Első ilyen lakója maga Andrássy volt, őt (kisebb megszakításokkal) egészen 1945-ig követték utódai, összesen 16-an, habár több, rövid ideig regnáló későbbi miniszterelnöknek ideje sem volt beköltözni. 1921-ben Horthy Miklós és családja szintén beköltöztek az épületbe, így az egészen 1944-es bukásáig egyben kormányzói székhelyül is, illetve számos kihelyezett kormányülés helyszínéül szolgált. A Sándor-palotában vetett véget életének a háborúba sodródás lelkiismereti terhe alatt gróf Teleki Pál 1941. április 2-áról 3-ra virradó éjjel.

Az épület Budapest ostromakor szinte teljesen megsemmisült, déli része teljesen beomlott, számos pótolhatatlan műkincset temetve maga alá. Ami kulturális és egyéb érték megmaradt, azt a fosztogatók hamar széthordták. A háborút követően csupán állagmegóvó helyreállításon esett át, vagyis az eredeti állapot helyett praktikussági szempontok alapján kerültek helyreállításra vagy átépítésre bizonyos részek, így többek között új tetőszerkezetet kapott a palota, illetve a Duna felé néző oldalról elbontották a teraszt.

Az épületben az 1959-es tervek szerint az 1957-ben alapított Legújabbkori Történeti Múzeum kiállításának egy része kapott volna helyet, erre azonban nem került sor, csupán a múzeum raktáraként funkcionált. Később, 1978 és a '80-as évek második fele között többször is az Építészeti Múzeum készült beköltözni, erre azonban sohasem került sor.

1989-ben turisztikai szempontok alapján kívülről tatarozták, hogy a Budavári Siklón érkező turisták ne egy második világháborús nyomokat viselő rommal szembesüljenek, mikor kilépnek a járműből.

Felújításáról az Orbán-kormány (1998-2002) hozott határozatot, az 1806-os állapotokat lehető legalaposabban tükröző teljes helyreállítására 2000 ősze és 2002 között került sor a Pallavicini-család levéltárában, illetve egyéb helyeken talált leírások, feljegyzések, rajzok alapján. Az épület felújítása – akkori árakon számolva – 2,2 milliárd forintba került.

Az első Orbán-kormány tervei szerint újra a miniszterelnök székhelye lett volna a Sándor-palota, azonban Medgyessy Péter, az új kormányfő 2002-ben úgy foglalt állást, hogy nem akarja a világörökség részének nyilvántartott Sándor-palotába helyezni hivatalát, majd rövid időre megnyitották a palotát a nyilvánosság előtt. Az Országgyűlés által 2002. november 5-én elfogadott törvény alapján a Sándor-palota a magyar köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) elhelyezésére szolgál. A köztársasági elnöki rezidencia első lakója Mádl Ferenc köztársasági elnök lett, aki 2003. január 22-én költözött az épületbe.

2003. január 22. óta a Sándor-palota a mindenkori magyar köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) otthona.

2009. február 9-én három aktivista mászott fel a Sándor-palota erkélyére. Az aktivisták ott két molinót feszítettek ki. Fél órán át tiltakoztak a paksi bővítés ellen, és azt mondták, csak akkor adják vissza a leszedett zászlókat, ha Áder János nem írja alá a parlamentben elfogadott, paksi bővítésről szóló törvényt, és népszavazást ír ki a kérdésben.

Az akció körülbelül fél óráig tartott, utána lejöttek az erkélyről, és átadták a zászlókat a rendőrségnek. A rendőri intézkedésnek nem álltak ellen, hanem együttműködők voltak. Az aktivisták ellen garázdaság és rendőri intézkedéssel szembeni ellenszegülés miatt indult eljárás. A bíróság később 20-20 ezer forintos pénzbírsággal sújtotta őket.

2026. július 9-én kormányellenes tüntetést tartott a Sándor-palota előtt a választást elvesztő Fidesz. A "Stop önkény!" mottóval tartott megmozdulást a köztársasági elnök leváltása és a közmédia hírszolgáltatásának felfüggesztése elleni demonstrációnak szánták. Az eseményen Áder János volt államfő mondott beszédet, de Orbán Viktor nem jelent meg.

Responsive image
A miniszterelnök, Magyar Péter szerint 150 ember jelent meg a tüntetésen
("Egyelőre 150-200 fő akarja megállítani Örkényt. Kicsit több a turista a Sándor-palotánál, ezért lehet, hogy csúszik a kezdés")

"Mi nem csak Deák Ferenc, és nem csak Bibó István, de Kölcsey Ferenc üzenetét is értjük” – mondta Áder idézve, hogy "a haza mindenek előtt". Arról beszélt, mit jelent a jogállam: a hatalommal való visszaélés tilalmát és a tisztességes eljáráshoz való jogot többek között. A kormány új tervezete - mint mondta- az összes ilyet megszegi. A volt államfő ismét alkotmányellenesnek nevezte utóda tervezett leváltását. Orbán Viktor többször is biztatta híveit, hogy vegyenek részt a tüntetésen, de ő maga nem jelent meg a Sándor-palota előtti demonstráción. A volt kormányfő maga jelentette be a csütörtöki demonstráció vezérszónokát, Áder János volt köztársasági elnököt is, aki az utóbbi időben többször is bírálta a közjogi méltóságok leváltását.

Csütörtök délutánra az adok-kapok odáig fajult, hogy Áder perrel fenyegette meg a kormányfőt, miután Magyar Péter azt hazudta, hogy 2018 őszén Áder János 55 millió forintnyi közpénzért nyaralt az Egyesült Államokban a családjával. Magyar annak kapcsán, hogy Áder János "ma az önkény ellen fog tüntetni", közösségi oldalán azt kérdezte: "vajon rendben van-e, hogy az adófizetők állják egy köztársasági elnök és a családja több százezer forintos belépőit az amerikai Disneylandbe?". A korábbi államfő egyetlen mondattal reagált: "találkozunk a bíróságon".

Szűcs Gábor elmondta, hogy nem egy pártpolitikai ügy miatt gyűltek össze. A Fidesz országgyűlési képviselője szerint sokaknak nem tetszik, ahogy Magyar Péter kommunikál másokkal és a hatalmat gyakorolja, valamint lépésről lépésre építi az önkényt. Magyarország nem azért vívta ki a szabadságát 1989-ben, hogy 37 évvel később egy újabb önkényuralmi rendszer vesse meg a lábát, ugyanazokkal a szellemi erőkkel. A képviselőkre vonatkozó 12 éves mandátumkorlát kapcsán megjegyezte, hogy Magyar Péterék elvennék a jogot az emberektől, hogy arra szavazzanak, akire szeretnének. A fideszes politikus kitért a Szakács István bloggerrel szembeni eljárásra is, majd leszögezte: "ez nem a szeretetország és demokráciaépítés, hanem önkény".

Magyar Péter július 4-én nyújtotta be az Alaptörvény 17. módosításáról szóló javaslatát az Országgyűlésnek, a vita e hét elején el is kezdődött róla, a parlament várhatóan jövő hétfői rendkívüli ülésen szavaz az indítványról. Az Alaptörvényt több ponton is átírnák, többek között megszüntetnék Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.

A Soros György által pénzelt propagandalap, a liberális Telex ekképp manipulálta olvasóit az eseménnyel kapcsolatban, hozva a degradáló kifejezésekkel átszőtt lekicsinylő stílusát:

"A Sándor-palota melletti teret megtöltve néhány ezer ember, azaz az elmúlt 16 év középkategóriás ellenzéki tüntetéseit idéző tömeg előtt roncsderbizett a Fidesz csütörtök este. A megafonos udvari influenszerből parlamenti képviselővé váló Szűcs Gábor konferálása mellett Tóth Elizabet (a Magyar Valóság TikTok-oldal gazdája), Osztie Zoltán plébános, Havasi Bertalan és Áder János szólalt fel, elvileg azért, hogy kiálljanak Sulyok Tamás köztársasági elnök mellett és a tiszás önkénnyel szemben. A gyakorlatban viszont nem ez történt, hanem csak még láthatóbbá tették, hogy a Fidesz az alakulása óta nem volt ennyire mélyen. Sőt, ez a gödör annyira mély, hogy még fény sem látszik a fenekéről".


AJÁNLÓ

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image


AJÁNLÓ

Adatok

  • Tervezője: Pollack Mihály
  • Építés ideje: 1803-1806.
  • Felújítása: 2002.

Megközelítése

  • Dísz tér