A telek - amelyre épült - 1803-ban került gróf Sándor Vince tulajdonába. Bár a feljegyzések hiányossága miatt az építkezés kezdete ismeretlen, az bizonyos, hogy 1805-ben már itt született gróf Sándor Móric, az "ördöglovas" az 1820-as, 30-as évek Pestjének egyik híressége, egyben a Sándor család utolsó férfi tagja, a homlokzaton is olvasható 1806-os év (MDCCCVI) pedig az átadás éve.
Az épület Pollack Mihály és Johann Aman tervei alapján klasszicista stílusban készült, valamikor 1803-1806 között. Az eredeti tervek ugyan megsemmisültek, de egy 1822-es részletes leírás fennmaradt, amely később alapul szolgált a 2000-2002 közötti teljes helyreállításhoz. A palotát Sándor Móric 1831-ben eladta az (őrgróf) Pallavicini családnak, akiknek levéltárában számos, az 1810-es évekből származó rajzot és újabb leírásokat találtak a palotáról, ezeket szintén felhasználták a későbbi újjáépítéshez.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverését követően a Magyarország kormányzójának kinevezett Albert főherceg rezidenciája volt 1851-1856 között. Ez adta később az ötletet gróf Andrássy Gyula miniszterelnöknek, hogy a korban roppant reprezentatívnak számító épületet a magyar állam előbb kibérelje, majd 1881-ben végleg meg is vásárolja a mindenkori miniszterelnök számára, állandó lakhelyül.

A miniszterelnöki palota 1899-ben
Első ilyen lakója maga Andrássy volt, őt (kisebb megszakításokkal) egészen 1945-ig követték utódai, összesen 16-an, habár több, rövid ideig regnáló későbbi miniszterelnöknek ideje sem volt beköltözni. 1921-ben Horthy Miklós és családja szintén beköltöztek az épületbe, így az egészen 1944-es bukásáig egyben kormányzói székhelyül is, illetve számos kihelyezett kormányülés helyszínéül szolgált. A Sándor-palotában vetett véget életének a háborúba sodródás lelkiismereti terhe alatt gróf Teleki Pál 1941. április 2-áról 3-ra virradó éjjel.

Az épület
Budapest ostromakor szinte teljesen
megsemmisült, déli része teljesen beomlott, számos pótolhatatlan
műkincset temetve maga alá. Ami kulturális és egyéb érték megmaradt, azt
a fosztogatók hamar széthordták. A háborút követően csupán állagmegóvó
helyreállításon esett át, vagyis az eredeti állapot helyett
praktikussági szempontok alapján kerültek helyreállításra vagy
átépítésre bizonyos részek, így többek között új tetőszerkezetet kapott
a palota, illetve a Duna felé néző oldalról elbontották a teraszt.
Az épületben az 1959-es tervek szerint az 1957-ben alapított
Legújabbkori Történeti Múzeum kiállításának egy része kapott volna
helyet, erre azonban nem került sor, csupán a múzeum raktáraként
funkcionált. Később, 1978 és a '80-as évek második fele között többször
is az Építészeti Múzeum készült beköltözni, erre azonban sohasem került
sor.
1989-ben turisztikai szempontok alapján kívülről tatarozták, hogy a
Budavári Siklón érkező turisták ne egy második világháborús nyomokat
viselő rommal szembesüljenek, mikor kilépnek a járműből.
Felújításáról az Orbán-kormány (1998-2002) hozott határozatot, az
1806-os állapotokat lehető legalaposabban tükröző teljes
helyreállítására 2000 ősze és 2002 között került sor a Pallavicini-család levéltárában, illetve egyéb helyeken talált leírások,
feljegyzések, rajzok alapján. Az épület felújítása – akkori árakon
számolva – 2,2 milliárd forintba került.
Az első Orbán-kormány tervei szerint újra a miniszterelnök székhelye
lett volna a Sándor-palota, azonban Medgyessy Péter, az új kormányfő
2002-ben úgy foglalt állást, hogy nem akarja a világörökség részének
nyilvántartott Sándor-palotába helyezni hivatalát, majd rövid időre
megnyitották a palotát a nyilvánosság előtt. Az Országgyűlés által 2002.
november 5-én elfogadott törvény alapján a Sándor-palota a magyar
köztársasági elnök és a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) elhelyezésére
szolgál. A köztársasági elnöki rezidencia első lakója Mádl Ferenc
köztársasági elnök lett, aki 2003. január 22-én költözött az épületbe.
2003. január 22. óta a
Sándor-palota a mindenkori magyar köztársasági elnök és a Köztársasági
Elnöki Hivatal (KEH) otthona.
2009. február 9-én három aktivista mászott fel a Sándor-palota erkélyére. Az aktivisták ott két molinót feszítettek ki. Fél órán át tiltakoztak a paksi bővítés ellen, és azt mondták, csak akkor adják vissza a leszedett zászlókat, ha Áder János nem írja alá a parlamentben elfogadott, paksi bővítésről szóló törvényt, és népszavazást ír ki a kérdésben.

Az akció körülbelül fél óráig tartott, utána lejöttek
az erkélyről, és átadták a zászlókat a rendőrségnek. A rendőri
intézkedésnek nem álltak ellen, hanem együttműködők voltak. Az
aktivisták ellen garázdaság és rendőri intézkedéssel szembeni
ellenszegülés miatt indult eljárás. A bíróság később 20-20 ezer forintos
pénzbírsággal sújtotta őket.
2026. július 9-én kormányellenes tüntetést tartott a Sándor-palota előtt
a választást elvesztő Fidesz. A "Stop önkény!" mottóval tartott
megmozdulást a köztársasági elnök leváltása és a közmédia
hírszolgáltatásának felfüggesztése elleni demonstrációnak szánták. Az
eseményen Áder János volt államfő mondott beszédet, de Orbán Viktor nem
jelent meg.

A miniszterelnök, Magyar Péter szerint 150 ember jelent meg a
tüntetésen
("Egyelőre 150-200 fő akarja megállítani Örkényt. Kicsit több a turista a
Sándor-palotánál, ezért lehet, hogy csúszik a kezdés")
"Mi nem csak Deák Ferenc, és nem csak Bibó István,
de Kölcsey Ferenc üzenetét is értjük” – mondta Áder idézve, hogy "a
haza mindenek előtt". Arról beszélt, mit jelent a jogállam: a
hatalommal való visszaélés tilalmát és a tisztességes eljáráshoz való
jogot többek között. A kormány új tervezete - mint mondta- az összes
ilyet megszegi. A volt államfő ismét alkotmányellenesnek nevezte utóda
tervezett leváltását. Orbán Viktor többször is biztatta híveit, hogy
vegyenek részt a tüntetésen, de ő maga nem jelent meg a Sándor-palota
előtti demonstráción. A volt kormányfő maga jelentette be a csütörtöki
demonstráció vezérszónokát, Áder János volt köztársasági elnököt is, aki
az utóbbi időben többször is bírálta a közjogi méltóságok leváltását.
Csütörtök délutánra az adok-kapok odáig fajult, hogy Áder perrel
fenyegette meg a kormányfőt, miután Magyar Péter azt hazudta, hogy 2018
őszén Áder János 55 millió forintnyi közpénzért nyaralt az Egyesült
Államokban a családjával. Magyar annak kapcsán, hogy Áder János "ma
az önkény ellen fog tüntetni", közösségi oldalán azt kérdezte: "vajon
rendben van-e, hogy az adófizetők állják egy köztársasági elnök és a
családja több százezer forintos belépőit az amerikai Disneylandbe?".
A korábbi államfő egyetlen mondattal reagált: "találkozunk a
bíróságon".
Szűcs Gábor elmondta, hogy nem egy pártpolitikai ügy miatt gyűltek
össze. A Fidesz országgyűlési képviselője szerint sokaknak nem tetszik,
ahogy Magyar Péter kommunikál másokkal és a hatalmat gyakorolja,
valamint lépésről lépésre építi az önkényt. Magyarország nem azért vívta
ki a szabadságát 1989-ben, hogy 37 évvel később egy újabb önkényuralmi
rendszer vesse meg a lábát, ugyanazokkal a szellemi erőkkel. A
képviselőkre vonatkozó 12 éves mandátumkorlát kapcsán megjegyezte, hogy
Magyar Péterék elvennék a jogot az emberektől, hogy arra szavazzanak,
akire szeretnének. A fideszes politikus kitért a Szakács István
bloggerrel szembeni eljárásra is, majd leszögezte: "ez nem a
szeretetország és demokráciaépítés, hanem önkény".
Magyar Péter július 4-én nyújtotta be az Alaptörvény 17. módosításáról
szóló javaslatát az Országgyűlésnek, a vita e hét elején el is kezdődött
róla, a parlament várhatóan jövő hétfői rendkívüli ülésen szavaz az
indítványról. Az Alaptörvényt több ponton is átírnák, többek között
megszüntetnék Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.
A Soros György által pénzelt propagandalap, a liberális Telex ekképp
manipulálta olvasóit az eseménnyel kapcsolatban, hozva a degradáló
kifejezésekkel átszőtt lekicsinylő stílusát:
"A Sándor-palota melletti teret megtöltve néhány ezer ember, azaz az
elmúlt 16 év középkategóriás ellenzéki tüntetéseit idéző tömeg előtt
roncsderbizett a Fidesz csütörtök este. A megafonos udvari
influenszerből parlamenti képviselővé váló Szűcs Gábor konferálása
mellett Tóth Elizabet (a Magyar Valóság TikTok-oldal gazdája), Osztie
Zoltán plébános, Havasi Bertalan és Áder János szólalt fel, elvileg
azért, hogy kiálljanak Sulyok Tamás köztársasági elnök mellett és a
tiszás önkénnyel szemben. A gyakorlatban viszont nem ez történt, hanem
csak még láthatóbbá tették, hogy a Fidesz az alakulása óta nem volt
ennyire mélyen. Sőt, ez a gödör annyira mély, hogy még fény sem látszik
a fenekéről".
















