Vásárhelyi Győző (Victor Vasarely) azok közé a ritka képességű alkotó elmék közé tartozik, akik a maguk területén világhírt, nemzetközi elismerést szerezvén sem feledkeztek meg soha magyarságukról. Szinte alig van olyan művészeti díj, kitüntetés, megtisztelő érdemrend, amelyet ne mondhatna magáénak. Élete során számos kiállítást rendezett, gyűjteményt alapított Európában és a tengeren túl.
A hetvenes évektől a Zichy-kastélyt Óbuda kulturális központjának szánták, első lépésként tehát sor került a főépület helyreállítására. A Művelődési Minisztérium a 80-as évek közepén építtette át a múzeumnak otthont adó dunai szárnyat. A Vasarely Múzeum megtervezésére Molnár Péter és Kóris János építészek (IPARTERV) kaptak megbízást. A múzeum végleges formáját 1986-ban nyerte el.
Az Árpád híd budai lehajtója, a Zichy-kastély és a Kis-Duna-ág, valamint Óbuda
megmaradt óvárosi központja (kép: Google Maps)
A Szentlélek tér és a múzeum bejárata (Zichy-kastély)
Két múzeum őrzi munkáit választott hazájában,
Franciaországban, Gordesban és Aix-en-Provence-ban, s kettő
szülőhazájában, Pécsett és Budapesten. Victor Vasarely szülőhazája
fővárosának adományozott gyűjteménye - mely teljes munkásságát felöleli
- a budapesti Vasarely Múzeum, az óbudai Zichy-kastély melléképületének
egyik kétszintes, erre a célra átalakított szárnyában kapott helyet.
Az Árpád híd óbudai hídfőjére tekintő Szentlélek tér, a Duna hajógyári
szigete valamint a HÉV szentendrei vonala határolják a múzeum L alakban
terjeszkedő épületét. A gondozott, zárt kert, a túloldali kastélyépület
látványa, a Fő tér hangulatos régi homlokzatai, felújított bejáratai,
díszei, éttermei, aprócska boltjai, a másik oldalon a Duna a még látható
ódon hajógyári létesíményekkel, távolban a Margitszigettel, a hídfő
túloldalán régi és modern épületekkel, s a mögöttük felsejlő budai
hegyekkel lebilincselő élményt nyújt. Maga a kastélyszárny megőrízte
barokk jellegét, ugyanakkor modern elemeivel méltó környezettel
szolgálja Vasarely Kelet-Európában című egyedülállóan gazdag
gyűjteményét.
Vásárhelyi Győző
(1908-1997)
Magyar festő, az op-art jelentős képviselője. Őt
tekinthetjük az optikai festészet, vagy „op-art" legjelentősebb
képviselőjének, mind életműve, mind számos elméleti munkája révén,
amelyekben egyebek között a mozgást úgy jellemzi, mint „azt az
erőszakot, amellyel a szerkezetek szemünk recehártyáján közvetlen ingert
okoznak".
Képek
Hamarosan!