Az Erzsébet tér északnyugati sarkánál álló, eredetileg kétemeletes házat Derra Naum görög származású kereskedő építette 1830 körül. Jelenlegi formáját az 1838-as árvizet követően, Hild József tervei alapján nyerte. A ház homlokzatát három emeletet átfogó falpillérek tagolják, a főbejárat felett erkély húzódik. A faballusztrádos lépcsőház, a függőfolyosók rácsozata és a vörös mészkőből készült udvari kút is klasszicista stílusú.

AJÁNLÓ

Az üres saroktelket 1789-ben adta el Pest város tanácsa Leszár Mátyás kereskedőnek, aki 1790-ben kezdte el felépíteni rá kétemeletes házikóját. A munka lassan haladt, végül a pénz is elfogyott, ezért az évtized végére le is állították a munkát. A féligkész épület évekig állt elhagyatottan, míg 1807-ben a görög származású Derra Naum vételi ajánlatott tett rá. Az adásvétel után hamarosan befejezték a ház építését, amit feleségével, Mocsonyi ilonával 1810-ben avattak fel.

Közel 30 év múltán, az 1838-as árvíz idején viszont a házikó nyugati oldala összedölt, amit még abban az évben kijavítottak, majd Hild József tervei alapján egy harmadik emeletet is ráépítettek. A megújult épületet 1839-ben avatták fel.

A korábbi Derra-ház az 1838-as árvíz után
(Pesten csak kisebb kiemelkedések maradtak vízmentesek az árvíz idején, mint például a mai Erzsébet tér és környéke, ezért sokkolta az itt élőket a szárazon álló kétszintes Derra-ház összeomlása)

Medgyesy Adalbert, Csongrád megye helytartó-főispánjának, Károlyi Lajos grófnak a számvevője a Waltherr Lászlóhoz írt levelének végén megemlíti a Derra-házat ért katasztrófát:

"(...) Ezt a levelet azért közöljük, hogy megérthető legyen, milyen kép alakult ki az árvíztől megkímélt vidékeken a főváros tragédiájáról. Látható: a pusztulás első hírei erősen eltúlzottak, mind az összedőlt kőépületek, mind pedig a vízbefultak számában. A levélben felsoroltak közül egyedül a Derra-ház omlott be, a halálos áldozatok száma pedig 151, más források szerint 122 volt".

Éppen ezért okozott a Derra-ház beomlása a belvárosi háztulajdonosok körében nagy riadalmat (az épület ráadásul az Ujpiac egyik háza lévén, az árvíz során mindvégig szárazon állt. Vesztét bizonnyal a helytelen alapozás, vagy hasonló építési hiba okozta).

Egy másik levél - amit egy bizonyos Károly írt testvérének, Attilának - arról számol be, hogy "(...) az új-piaczon egy 2 emeletes ház ámbár itt csak a pincze volt a Canalisok által megtöltve, egészen ledült - itt emberek nem vesztek el, mert látván előre a hasadásokat, siettek kiköltözni - ezen ház bedűlése millyen zavart okozott - képzelheted".

Idővel a Derra-család örökösei eladták az épületet, amit Hoffmann Frigyes kereskedő és műgyűjtő vásárolt meg. Ő 1873-ban átalakíttatta; ennek terveit Weber Antal készítette. Az ingatlan három év múltán, 1876-ban került Strelisky Lipót fényképész tulajdonába, akitől fél évvel később Aebly Adolf kereskedő, a Nemzeti Múzeum ornitológusa vásárolt meg. A gyors tulajdonváltások valószínűleg ingatlanspekuláció következtében történtek, hiszen Budapest ekkor egy rohamléptékben fejlődő világváros volt, ahol érdemes volt befektetni, de ebben szerepet játszott az 1873-as gazdasági válság is, amely az elszegényedő vállalkozókat ingatlanjaik eladására kényszerítette.

Az ingatlanban lakott ekkor Fábry Gyula törvényszéki bíró és Wagner László építész, műegyetemi tanár, amely utóbbi - többek között - arról volt híres, hogy 1877-ben pisztolypárbajban megölte a 27 éves Perczel Aurél ügyvédet, aki elcsábította a feleségét. A fiatal kalandor egyébként a Kúria elnökének, a volt igazságügyminiszternek, Perczel Bélának volt a fia. Wágnert utóbb - több heti bujkálás után - egy éves fogságra ítélték emiatt, amit letöltött, majd ismét elfoglalta az egyetemi katedrát.

A Derra-házban lakott még Kern Gusztáv vasúti mérnök és Schiller Zsigmond botanikus, valamint a Pester Lloyd és a Pressburger Zeitunk főszerkesztője. 1905-től pár évig itt élt Eötvös József vallás-és közoktatásügyi miniszter és felesége, Rosty Ágnes, a nagybirtokos Rosty család leszármazottja.

A Derra-ház 1890-ben (szemben vele az Erzsébet tér)

A Derra-házban székelt a Budapesti Bankegyesület Rt., amely az Országos Magyar Malomegyesület (Lujza-, Gizella-, Pannónia, Erzsébet-malom) képviseletét látta el, de itt volt székhelye a Konyakgyár Rt.-nek, a Magyar Általános Kőszénbánya Rt.-nek, a Generali Biztosító Rt.-nek és a Borsodi Szénbányák Rt.-nek is - tehát elmondható, hogy a Derra ház nem csak lakóház, de irodaházként is funkcionált.

A Derra-ház az idők folyamán többször is felújításon esett át.

A Derra-ház 1940-ben

AJÁNLÓ

Képek

A Derra-ház napjainkban (kép: Google Maps)

A Derra-ház és környezete (kép: Google Maps)

AJÁNLÓ