Egyetemi Könyvtár

V. kerület, Belváros, Károlyi Mihály utca 10.

Írta: Varga Máté 2021. április

Az Egyetemi Könyvtárat, a nagyszombati jezsuita kollégium bibliotékájaként, 1561-ben Oláh Miklós, esztergomi érsek alapította. Egyetemi gyűjteménnyé 1635-ben vált, amikor Pázmány Péter esztergomi érsek megalapította a nagyszombati egyetemet.

1773-ban Mária Terézia feloszlatta a jezsuita rendet, a könyvtár állami intézménnyé vált. A Magyar Királyi Egyetem a könyvtárral együtt 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött. 1876-ban készült el az ország első nyilvános könyvtáraként a Ferenciek terén álló új könyvtárépület, amelyben a könyvtár azóta is működik.

Az épület Skalnitzky Antal tervei alapján eklektikus stílusban készült. A több mint 200 négyzetméteres alapterületű olvasóterem üvegtetőn keresztül kapja a természetes fényt, a falain és mennyezetén a Lotz Károly által festett nőalakok a tudományokat és a művészeteket szimbolizálják. Nagy olvasótermének freskóit pedig Lotz Károly festette.

Az Egyetemi Könyvtár gyűjteménye nagyszámú régiséget, ritkaságot őriz. Legféltettebb kincseink között 185 kódexet, köztük 14 Corvinát és mintegy 1150 ősnyomtatványt tartunk számon. Európai viszonylatban is jelentősnek mondható a kéziratos állományunk, és a XVI-XVIII. században nyomtatott könyveket tartalmazó gyűjteményünk.

A XVI. századi gyűjtemény mintegy 7000 kötet amely 9200 bibliográfiai egységet foglal magába, XVII. századi állományunk nagysága megközelíti a 12.000 egységet, XVIII. századi állományunk nagysága pedig 20.000-re tehető. A könyvtár jelenlegi állománya több mint 1,5 millió könyvtári egység. Az ELTE teljes egyetemi könyvtári hálózatában fellelhető dokumentumok száma eléri a 3,6 milliót.

Az Egyetemi Könyvtár az ELTE könyvtári hálózatának szakmai és módszertani irányítója: e szerepkörben központi feladatokat lát el 8 kari és több mint 50 intézeti, tanszéki könyvtár körében. A hálózati tagkönyvtárakkal 1995 óta közösen épített osztott katalógus mintegy 175.000 bibliográfiai -, 225.000 authority- és 230.000 példányrekordot tartalmaz.

A Ferenciek tere felől a Károlyi utca felé (a kereszteződésnél az Egyetemi Könyvtár, az Ybl-palota és a Centrál Kávéház épülete)

A Vasárnapi Újság írja 1875. január 24-én: "Az egyetemi könyvtár palotája

Ki nem csodálkozott a felett, hogy a pesti tudomány-egyetem legnélkülözhetetlenebb segédintézetének eléggé nem gáncsolható helyisége volt oly sok ideig? - Mint a „Merkúr von Ungarn" czimü lap 1786 évi folyamában olvasható: „a pesti m. kir. egyetemi könyvtár (eddigi) épülete ez évben fejeztetett be az e czélra a ferencziek zárdájának előrésze vétetett és idomíttatott át, mely a templomtól délfelé nyúlik" . 88 évig szolgált tehát e ház, mely az utóbbi időkben már alig volt használható. Ódon falai, homályos és mély ablakai, szegénységgel határos egyszerűsége leverő benyomást tettek a látogatóra. Ez épületen minden azt látszott mondani, meguntam már a szolgálatot, nem tudok többé megfelelni a kor, a múzsának igényeinek, az idő kíméletlensége miatt lábaim inognak, oldalaim hasadékosak, adjatok át az enyészetnek és ruházzátok másra az én feladatomat.

A könyvtári tisztek panaszai állandóan napirenden voltak; mert kivált a téli hónapokban igen terhes szolgálatot kellett végezniök, a meleg olvasó-szobákból a fűtetlen nagy terembe menniük minden kevésbé használt könyvért, mely ut a rossz beosztás miatt mindannyiszor sok időt is vett igénybe.

Az olvasók panaszairól említést sem teszünk, mert számuk végtelen nagy és fájdalom nagyon jogosult volt. A szükség és a kor követelményei elégíttettek ki tehát, midőn a régi rozzant könyvtár helyébe az egyetemi könyvtár telkén egy uj épületet emeltek, mely már külső diszénél fogva hivatva van Budapest nevezetességeit egygyel gazdagítani és mint tudományos czélu intézet minden tekintetben megfelelni azon általános törekvésnek, mely hazánkban a közművelődés ügyei körül néhány év óta örvendetesen tapasztalható.

A palota homlokzata a ferencziek terére nyílik; egyik oldalán az első hazai takarékpénztár szegletépülete méltó pendantját képezi, a másik oldalon a ferenczieknek építendő 3 emeletes uj háza fog elterülni, melynek egy része (lenti) képünkön szintén látható. A könyvtárpalota homlokzati része a legdiszesebb. Renaissance styljében a görög izlés részletei túlnyomók. Közepén két széles és magas korynthi oszlop emeli hatását. Ezen oszlopokon túl a homlokzat legfelsőbb részén két kőből faragott angyal tartja a pesti tud. egyetem czimerét. Alatta külön vonalban e fölirat áll: „Bibliotheca Regiae Universitatis Hungaricae". Alább kis barna táblák allegorikus és phantastikus graffito-képekkel és az oszlopok alsó részével egy vonalban három négyszegletű vörös márványtábla díszeleg, melyeken e szavak olvashatók: „Literis" „Artibus" „Vitae".

A palota tornya, melynek alsó része pavilonszerü, két nagy korynthi oszloppal és négy allegorikus szoborral van díszítve. Magas kupoláját vörös és fekete palatáblákkal fedték, s legfelsőbb része, mely aranyozva és ezüstözve van, egy lángoló hamvvederben végződik, mely a tudománynak soha ki nem alvó lángját jelképezi. A palota túlsó része ugyanazon stylben van épitve, mint az előrész, habár annak összbenyomását a reáltanoda-utcza szük volta miatt élvezni alig lehet.

A főbemenetet három nagy és széles ajtó képezi. Ez a tág előcsarnokra vezet, melynek boltíves tetőzetén szürke-sárga mészkövekbe vésett sgraffito-rajzok, oldalfalain hosszú és széles, fehér és szürkés márványlapok és 5-5 oldal fülkében, épugy mint a homlokzaton és a csarnok boltíves tetőzetén, Thán rajzai nyomán Teichert által vésett sgraffito-képek díszelegnek, melyek az ó-klasszikai világ egyes kiváló alakjait ábrázolják.

Az előcsarnok, melynek tetőzete magas oszlopokon nyugszik, a nagyteremhez vezető lépcsőzetig terjed. E széles vörös márványlépcsőzet két részre oszlik, s ugy vezet föl az emeletbe.

A nagy olvasó-terem igen diszesnek Ígérkezik. 16 felső fülkéjébe falfestmények és plafondjára is freskók jönnek, melyeknek festésére Lotz vállalkozott; beosztás tekintetében leginkább hasonlit a párisi Pantheon terén levő Sainte-Généviéve könyvtárhoz, mivel falai köröskörül könyvtartó szekrényekkel lesznek ellátva, melyekhez egy körácsozatu karzat vezet, továbbá világítását fedélzeti üvegen és a ferencziek terére nyiló 3 nagy ablakon át nyeri és az olvasó-közönség asztalai és székei a terem közepén fognak fölállíttatni; ez uj olvasó-terem egyszerre 140 olvasónak adhat kényelmes helyet. Szomszédságában külön szobák lesznek berendezve tudós buvárlók számára.

A mi a palota többi helyiségeinek beosztását illeti, a következőket jegyezhetjük fel: földszintjén 4 könyvtár-terem, az első könvvtárőr lakása és kezelő helyiség; az első emeleten 3 könyvtár-éterem és a nagy olvasóterem, valamint a könyvtári igazgató fogadó- és dolgozó-terme és 3 kezelő helyiség; végül a második emeleten 3 könyvtárterem, tartalékszoba és az igazgatónak 6 szobából álló lakása leend.

A könyvek nagy, diszes vasszekrényekben fognak elhelyeztetni. E szekrények csak április végével készülnek el; de a tervrajzok után itélve, bátran elmondhatjuk, hogy becsülétére fognak válni a pozsonyi Márton-féle lakatos czégnek, melynek gyárában készülnek.

A nagyterem számára egy nagy könyvvonó készüléket láttunk alkalmazva, mely 10 mázsás tehernek könnyű felvonására és lebocsátására alkalmas. Van ezenkivül még két kis könyvvonó készülék, melyek ép ugy mint a nagy, valamennyi emeleten keresztül a kezelő helyiségekkel közlekednek.

A palotának reáltanoda-utczai részéhez külön kapu vezet. Ennek szobái és termei elég tágasak ugyan, de homályosak. A második emelet egy része a tanárképezde gyakorló iskolájának helyiségéül fog szolgálni.

A palotának könyvtartó czélra szolgáló nagyterme és elősorolt kis termei negyed, nyolczad és folios könyvekből 300.000 kötetnél többnek befogadására alkalmasak. Miután pedig az egyetemi könyvtár jelen könyvkészlete 180.000 kötetre rug, marad még elég hely uj könyvek számára.

A palotát, melynek terveit Skalnitzky pesti épitész készité, 1873 év június havában kezdték építeni és valószínűleg f. é. május elsejéig teljesen elkészül, ugy hogy a költözés idejét hozzá számítva, már a jövő tanév kezdetétől fogva meg fog nyittatni az olvasóközönség számára. Az építési költségek, a fölszerelési költségekkel együtt 700.000 frtnál többre rúgnak, mely öszszeg mindenesetre elég arra nézve, hogy - mint az eredmény mutatja - belőle monumentális palota emeltessék".