A Belváros legrégibb kertje, eredetileg a Károlyi-palotához tartozott. A két világháború között falait lebontották, s ma szépen berendezett nyilvános játszó- és sétatér, szökőkúttal, padokkal. Itt állították fel az 1848-as márciusi mozgalmak egyik vezető politikusának, Irányi Dánielnek (1822-1892) a mellszobrát.

AJÁNLÓ

A kert közvetlen környezete az idők folyamán többször változott. A terület mindig is Pest városához tartozott. Amikor a XV. században a várost fallal kerítették, már akkor is a falakon belül feküdt, félúton a Hatvani-kapu (a mai Astoria) és a Kecskeméti-kapu (a mai Kálvin tér északi széle) között, a falaktól csak a mai Magyar utca választotta el. Az 1758-as várostérképen a terület még Wilfersheimb telke néven szerepel, habár a telek tulajdonosa már Barkóczy Ferenc egri püspök volt.

A telek 1758-ban

Többszöri tulajdonosváltás után, 1768-ban került a Károlyi család birtokába a palota és a hozzá tartozó kert, ami 1929-ig a családé is maradt. A XVIII. század végén barokk kertet alakítottak ki, amelynek egyes részein az akkoriban újdonságnak számító angolkert stílust alkalmazták.

A kert ábrázolása egy 1810-es térképen

Pest 1833-ban

A XIX. század első felében a palota és a kert is teljes klasszicista átalakításon esett át, miközben az 1838-as árvíz utóbbit jelentősen megrongálta. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után élte a kert a fénykorát, ekkoriban egzotikus növényeket is neveltek a virágházban, a kertben pedig lugasok és egy teniszpálya is a grófi család és vendégei rendelkezésére állt. A magánkertet magas kőfal övezte, és bár tervezték, hogy lecserélik vaskerítésre, erre akkor még nem került sor.

Az 1838-as térképen látható, hogy a kert (pirossal jelölve) kerítéssel van körbevéve

A család nehéz anyagi helyzete miatt a XX. század elején majdnem lebontották a palotát, hogy az épület és a kert helyén bérházakat emeljenek. Ez sem történt meg, mivel akkori tulajdonosától, Károlyi Mihály exminiszterelnöktől 1929-ben állami tulajdonba került és 1932-ben a magánkertet közparkként megnyitották a nagyközönség előtt.

1936-ban tervbe vették, hogy házak bontásával kijáratot létesítenek a parkból a Kiskörútra, de szerencsére ez nem valósult meg.

Vágó József terve

1944 augusztusában a Károlyi-kert közepén légoltalmi célokra, a polgármesteri hivatal terve alapján, egy négyszegletes oltóvízmedence készítését kezdték el. A homokos talajban lefelé ásva a munkások csontvázakra bukkantak (3 férfi, egy női és egy gyermek csontvázát fedték fel). A Régészeti és Ásatási Intézet a földmunkát figyelemmel kísérte. Mint a medence alapozásának rézsútos falából előtűnő csontdarabkák jelzik, az északnyugati sarok felé a temető folytatása még várható lett volna. Az oltó vízmedence elkészítésének halaszhatatlansága miatt, ennek a résznek a feltárásától az Intézet kénytelen volt eltekinteni. A 18"50 méter oldalfalú négyszegletes alapozást menetelesen szűkítve a temető 2 méteres átlagos mélységénél, még egészen a tervezett 3'20 m-es alapig leásták, de ebben a földrétegben leletek már nem voltak. Feltűnő a Károlyi-kerti temető sírjainak szegénysége, mely elárulja, hogy a koraárpádkori Pest ide temetkező lakosai nagyon szegényes körülmények között élhettek
s nem tartoztak az uralkodó magyar nemzetségek tagjai közé.

A II. világháborúban a kert súlyos károkat szenvedett.

1946 nyarán újabb adatokat nyertünk a Károlyi-kert földjében rejtőző temető kiterjedésére nézve. A fentebb ismertetett oltó vízmedencét a környező, ostrom alatt megsérült házak törmelékével teletöltötték s a Fővárosi Kertészet elrendelte a medence békés célokra való fölhasználását. A medence cementperemével határolt területet a gyermekek számára homok játszótérré alakították át. Az ehhez szükséges homokot kissé odébbról, de még a kert területéből ásták ki. Gulyás József munkavezető az előzetes figyelmeztetés értelmében a 2 méteres mélységet elérve óvatosabb ásásra intette csoportját, minek eredményeképpen augusztus 27-én délelőtt Balázs János kubikus 2.80 méter mélyen női csontvázat talált csecsemőcsontokkal. Jobbkarja könyökben hajlítva testén keresztbe volt téve s vállai a mozdulattól összehajlottak. Valószínűleg csecsemőjét helyezték karjába és ez indokolja e fektetési módot. Mellékletek a sírban nem voltak.

A kert 1970-ig volt látogatható, azután közel egy évtizedre az M3-as metróvonal-építkezés felvonulási területe lett. Mivel ezalatt növényzete szinte teljesen kipusztult, 1981-ben újra ki kellett alakítani a parkot. 1996-ban az elhasználódás miatt ismét áttervezték.

A parknak öt bejárata van (ebből kettő a Károlyi-palotából), de csak négy használatban. Két bekerített játszótér, külön homokozóval a gyerekeknek, van szökőkút, jelentős méretű gyepfelület az évszaknak megfelelő virágokkal, s egy árnyas részen sakkozóhely. A park stílusa ötvözi a barokk korra utaló mértanias és az angolkertre emlékeztető kialakítást kanyargós sétányokkal. Felszerelései közé tartozik egy vasútikocsi-szerű nyilvános illemhely (vasvázas, ipari műemlék-jellegű Beetz-féle „zöld villamos”, ill. „zöldház”, korábban „László-féle olajjal szagtalanított vizelde”) és egy ivókút is. A Károlyi-kertben különleges növények már nem díszlenek, de itt található az ország egyik legidősebb fehér eperfája.

A 2014-es állapot szerint a kertet nyugatról a Károlyi-palota és udvara, északról a Ferenczy utca, keletről a Magyar utca, délről a Henszlmann utca határolja, mindegyik utcáról nyílik kapu a parkba.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ