A három utcára néző, klasszicista stílusú épülettömb ma ötemeletes, de eredetileg csak kétemeletes volt. Wurm János vaskereskedő megbízásából ifjabb Zitterbarth Mátyás kezdte építeni 1814-től, és Pollack Mihály fejezte be 1821-1822-ben.
A három utcára néző, klasszicista stílusú épülettömböt Klopfinger János, Wurm János és Wurm József vaskereskedők megbízásából kezdték el építeni 1814-ben az egykori sóházak helyére. A terveket idősebb Zitterbarth Mátyás készítette. Az ekkor még kétszintes ingatlan építése során a tervezési munkálatokat 1821-ben a megbízók átadták Pollack Mihály építésznek, így a bérház lényegében az ő módosításai alapján 1822-ben lett kész.
Az eredeti, kétszintes ház 1964-ben
(később a Duna partját kiszélesítették, majd
felépítették elé a híres pesti szállodasort - lásd:
Dunakorzó)
1865-ben Wurm Rezső kérésére felhúztak még egy
emeletet, amit Dieschler József tervezett. Ezzel a ház Budapest
legnagyobb bérháza lett, mintegy 181 szobával. A bővítési munkálatok
során azonban meghagyták a korábban a második emelet tetején kialakított
attikát és az ezt közrefogó, Huber József készítette két ülő férfit és
nőt ábrázoló szobrot is, amelyek az Ipart és a Kereskedelmet
szimbolizálják. Ezen kívül meghagyták az udvaron felállított empire
stílusú Neptun-jelvényes kút is.
Az épület földszintjén már 1924 óta működött a Wurm Kávéház, amit a
közeli
Lloyd-palota
bankárai látogattak leginkább.
"A pesti társasági élet felpezsdülésével, a kávéházak elterjedésével
együtt az 1820-as évektől kezdve egyre többen sakkoztak Pesten. A
legkomolyabb sakkélet a pénzváltók, bankárok kedvenc helyén, a Wurm
kávéházban indult be. A kávéház volt a szórakozások legfőbb helyszíne, a
pestiek álarcosbálokat, mulatságokat és leginkább szerencsejátékokat
szerveztek: a kártyázáson túl több helyen a rulett ősének tekinthető
biribics-pörgettyűt szerveztek. A Wurmba viszont olyanok jártak, akik
szerencsejáték szenvedélyüket a tőzsdén már kiélték, ezért
kiszámíthatóbb elfoglaltságok után néztek. Számukra az elmaradhatatlan
biliárd mellett a sakk lett a fő társasági tevékenység, igaz, mindkettőt
pénzben játszották" - írja az Óbudai Anziksz.
1839-ben alakult meg a Wurm Kávéházban a Pesti Sakkör, ahol Magyarország
legjobb sakkozói tömörültek Szén József vezetésével (Szén József
(1805-1857) a XIX. század első felének egyik legjobb sakkozója volt a
világon. Hazai elméleti úttörő: az első sakkfeladványszerző,
végjátékkutató. Tőle maradtak fenn a legrégibb magyar
játszmafeljegyzések). A Sakkör azzal vált híressé, hogy legyőzte a
Cafe de la Régence sakkozóit kétjátszmás levelező mérkőzésen.
Móra Ferenc 1927-ben így emlékezik meg a kávéház egyik legnagyobb
sakkjátszmájáról a Délmagyarország hasábjain: "1842-ben Szén Jánosnak
az a merész gondolata támadt, hogy kihívja tornára a párizsi
sakk-klubot, amelynek akkor Európa legjobb sakkozói voltak a tagjai.
Párizs belement a kihívásba, de óriási összeget tűzött ki tétnek: ezer
forintot. Ezt a summát a Wurm-kávéház csak részvénytársasági alapon
bírta összehozni. Tíz pengőforint volt egy részvény, de akadt gazda mind
a százra, annyira bíztak Szén Jánosban. Akkor aztán megindult a verseny
Párizs és Pést között és tartott kerek fél esztendeig. No igen, mert
mind a két klub otthon maradt a maga kávéházában és mivel se telefonnal,
se kávéházzal nem rongálták még az emberek egymás idegeit, a gyilkos
viaskodás levélben folyt. Szén János bejelentette, hogy mivel indul és
arra a párizsi monsieurok levélben tudatták, hogy hát ők mivel léptek
ki. Minden húzás után négy napig lehetett gondolkozni az ellenhuzáson,
de ahogy a játszma felén túl voltak, Szén János már postafordultával
tudott felelni minden párizsi lépésre, annyira biztos volt a dolgában. A
részvényekben őrült hausse jelentkezett, még a lengyel is duplán
vesztett örömében s mikor a parti véget ért, fáklyás zenével tisztelték
meg Szén Jánost. Meg is érdemelte, mert a párizsi sakk-klub csúfos
veresége és a Szén János dicsősége az egész európai sajtóba belekerült a
nevezetes pártival együtt".
A Wurm-házban alakult meg a svájci származású Malvieux-család bankháza
is 1832-ben, de ebből az épületből indult útjára az 1893-ban megnyilt
Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank is. A bank ekkor építtette át a ház
hátsó részét bankfióknak és központi irodaháznak, amit Hauszmann Alajos
tervezett.
1902-ben a bank irodáit modernizálták, majd 1916-ban új páncélszobát
alakítottak ki a földszinten.
A bankház 1917 körül
Az emeleten szintén ekkor alakították ki a Lányi Zsigmond
szerkesztette "Budapesti Tudósító" szerkesztőség munkaszobáit is,
akárcsak pár évvel hamarabb a Forgalmi Bank Rt. irodáit. A két
világháború közötti időszakban szintén itt működött a Jugoszláv
Királyság Hivatalos Idegenforgalmi Irodája is.
A második világháborúban megsérült épületet Borbíró Virgil tervei
alapján újították fel.
1952-ben a bankot államosították, majd az
ingatlant a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalatnak, illetve a
Szénbányászati és Szerkezetátalakítási Közpotnak utalták ki. Az
átalakítási munkálatokat Horler Miklós tervei alapján kivitelezték.
1982-től indult el földszintjén a Ménes Csárda, amelyről a
Kelet-Magyarország ad hírt 1982 májusában: "Az Átrium Hyatt és a
Fórum szállodák szomszédságában, a budapesti Apáczai Csere János utcában
rövidesen új étterem kezdi meg működését: a Ménes Csárda. A Belvárosi
Vendéglátó VáUalat egy volt garázs helyén alakította ki magyaros
éttermét, ahol speciális ételeket szolgálnak fel. Az ízes, fűszeres
hurkák és kolbászok kiválasztására például a vállalat dolgozói között
hurkakészítő versenyt indítottak. A verseny győzteseitől megvett re-
ceptúrák alapján készülnek a Ménes Csárda ételkülönlegességei.
Érdekesség, hogy az ételek egy részét a vendég előtt, az asztaloknál
készítik el. A reprezentatív első osztályú étteremben egyszerre 30
asztalnál foglalhatnak helyet, a zenét cimbalom szolgáltatja. A Ménes
Csárda átadására a közeli hetekben, de még az idegenforgalmi főszezon
kezdete előtt kerül sor".
2009-ben
Zoboki Gábor terve alapján 86 lakásból álló luxusbérházzá építették át
az egykori Wurm-udvart, amelynek új neve a Dorottya-udvar lett.
A többször átépített Wurm-ház tömbje a magasból (kép: Google Maps)
Képek