Wurm-udvar (Dorottya-palota)

V. kerület, Belváros, Apáczai Csere János utca 15/a-b

A három utcára néző, klasszicista stílusú épülettömb ma ötemeletes, de eredetileg csak kétemeletes volt. Wurm János vaskereskedő megbízásából ifjabb Zitterbarth Mátyás kezdte építeni 1814-től, és Pollack Mihály fejezte be 1821-1822-ben.


AJÁNLÓ

A három utcára néző, klasszicista stílusú épülettömböt Klopfinger János, Wurm János és Wurm József vaskereskedők megbízásából kezdték el építeni 1814-ben az egykori sóházak helyére. A terveket idősebb Zitterbarth Mátyás készítette. Az ekkor még kétszintes ingatlan építése során a tervezési munkálatokat 1821-ben a megbízók átadták Pollack Mihály építésznek, így a bérház lényegében az ő módosításai alapján 1822-ben lett kész.

Responsive image
Az eredeti, kétszintes ház 1964-ben
(később a Duna partját kiszélesítették, majd felépítették elé a híres pesti szállodasort - lásd: Dunakorzó)

1865-ben Wurm Rezső kérésére felhúztak még egy emeletet, amit Dieschler József tervezett. Ezzel a ház Budapest legnagyobb bérháza lett, mintegy 181 szobával. A bővítési munkálatok során azonban meghagyták a korábban a második emelet tetején kialakított attikát és az ezt közrefogó, Huber József készítette két ülő férfit és nőt ábrázoló szobrot is, amelyek az Ipart és a Kereskedelmet szimbolizálják. Ezen kívül meghagyták az udvaron felállított empire stílusú Neptun-jelvényes kút is.

Az épület földszintjén már 1924 óta működött a Wurm Kávéház, amit a közeli Lloyd-palota bankárai látogattak leginkább.

"A pesti társasági élet felpezsdülésével, a kávéházak elterjedésével együtt az 1820-as évektől kezdve egyre többen sakkoztak Pesten. A legkomolyabb sakkélet a pénzváltók, bankárok kedvenc helyén, a Wurm kávéházban indult be. A kávéház volt a szórakozások legfőbb helyszíne, a pestiek álarcosbálokat, mulatságokat és leginkább szerencsejátékokat szerveztek: a kártyázáson túl több helyen a rulett ősének tekinthető biribics-pörgettyűt szerveztek. A Wurmba viszont olyanok jártak, akik szerencsejáték szenvedélyüket a tőzsdén már kiélték, ezért kiszámíthatóbb elfoglaltságok után néztek. Számukra az elmaradhatatlan biliárd mellett a sakk lett a fő társasági tevékenység, igaz, mindkettőt pénzben játszották" - írja az Óbudai Anziksz.

1839-ben alakult meg a Wurm Kávéházban a Pesti Sakkör, ahol Magyarország legjobb sakkozói tömörültek Szén József vezetésével (Szén József (1805-1857) a XIX. század első felének egyik legjobb sakkozója volt a világon. Hazai elméleti úttörő: az első sakkfeladványszerző, végjátékkutató. Tőle maradtak fenn a legrégibb magyar játszmafeljegyzések). A Sakkör azzal vált híressé, hogy legyőzte a  Cafe de la Régence sakkozóit kétjátszmás levelező mérkőzésen.

Móra Ferenc 1927-ben így emlékezik meg a kávéház egyik legnagyobb sakkjátszmájáról a Délmagyarország hasábjain: "1842-ben Szén Jánosnak az a merész gondolata támadt, hogy kihívja tornára a párizsi sakk-klubot, amelynek akkor Európa legjobb sakkozói voltak a tagjai. Párizs belement a kihívásba, de óriási összeget tűzött ki tétnek: ezer forintot. Ezt a summát a Wurm-kávéház csak részvénytársasági alapon bírta összehozni. Tíz pengőforint volt egy részvény, de akadt gazda mind a százra, annyira bíztak Szén Jánosban. Akkor aztán megindult a verseny Párizs és Pést között és tartott kerek fél esztendeig. No igen, mert mind a két klub otthon maradt a maga kávéházában és mivel se telefonnal, se kávéházzal nem rongálták még az emberek egymás idegeit, a gyilkos viaskodás levélben folyt. Szén János bejelentette, hogy mivel indul és arra a párizsi monsieurok levélben tudatták, hogy hát ők mivel léptek ki. Minden húzás után négy napig lehetett gondolkozni az ellenhuzáson, de ahogy a játszma felén túl voltak, Szén János már postafordultával tudott felelni minden párizsi lépésre, annyira biztos volt a dolgában. A részvényekben őrült hausse jelentkezett, még a lengyel is duplán vesztett örömében s mikor a parti véget ért, fáklyás zenével tisztelték meg Szén Jánost. Meg is érdemelte, mert a párizsi sakk-klub csúfos veresége és a Szén János dicsősége az egész európai sajtóba belekerült a nevezetes pártival együtt".

A Wurm-házban alakult meg a svájci származású Malvieux-család bankháza is 1832-ben, de ebből az épületből indult útjára az 1893-ban megnyilt Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank is. A bank ekkor építtette át a ház hátsó részét bankfióknak és központi irodaháznak, amit Hauszmann Alajos tervezett.

1902-ben a bank irodáit modernizálták, majd 1916-ban új páncélszobát alakítottak ki a földszinten.

Responsive image
A bankház 1917 körül

Az emeleten szintén ekkor alakították ki a Lányi Zsigmond szerkesztette "Budapesti Tudósító" szerkesztőség munkaszobáit is, akárcsak pár évvel hamarabb a Forgalmi Bank Rt. irodáit. A két világháború közötti időszakban szintén itt működött a Jugoszláv Királyság Hivatalos Idegenforgalmi Irodája is.

A második világháborúban megsérült épületet Borbíró Virgil tervei alapján újították fel.

1952-ben a bankot államosították, majd az ingatlant a Technoimpex Külkereskedelmi Vállalatnak, illetve a Szénbányászati és Szerkezetátalakítási Közpotnak utalták ki. Az átalakítási munkálatokat Horler Miklós tervei alapján kivitelezték. 1982-től indult el földszintjén a Ménes Csárda, amelyről a Kelet-Magyarország ad hírt 1982 májusában: "Az Átrium Hyatt és a Fórum szállodák szomszédságában, a budapesti Apáczai Csere János utcában rövidesen új étterem kezdi meg működését: a Ménes Csárda. A Belvárosi Vendéglátó VáUalat egy volt garázs helyén alakította ki magyaros éttermét, ahol speciális ételeket szolgálnak fel. Az ízes, fűszeres hurkák és kolbászok kiválasztására például a vállalat dolgozói között hurkakészítő versenyt indítottak. A verseny győzteseitől megvett re- ceptúrák alapján készülnek a Ménes Csárda ételkülönlegességei. Érdekesség, hogy az ételek egy részét a vendég előtt, az asztaloknál készítik el. A reprezentatív első osztályú étteremben egyszerre 30 asztalnál foglalhatnak helyet, a zenét cimbalom szolgáltatja. A Ménes Csárda átadására a közeli hetekben, de még az idegenforgalmi főszezon kezdete előtt kerül sor".

2009-ben Zoboki Gábor terve alapján 86 lakásból álló luxusbérházzá építették át az egykori Wurm-udvart, amelynek új neve a Dorottya-udvar lett.

Responsive image
A többször átépített Wurm-ház tömbje a magasból (kép: Google Maps)


AJÁNLÓ

Képek

Responsive image

Responsive image

Responsive image

Responsive image


AJÁNLÓ

Adatok

  • Tervezője: Zitterbarth Mátyás
  • Építés ideje: 1822.
  • Felújítása: 2010.

Megközelítése

  • Vörösmarty tér
  • Dorottya utca
  • Vígadó tér