Az I. világháború kezdetéig az épületben orfeum működött. A háború kitörésekor a "szórakoztató-palota" bezárt, az orfeum aranykora véget ért, s ezzel együtt az a nosztalgikus korszak is, melyet később úgy emlegettek, hogy "a boldog békeidők".
Az amerikai vállalkozó, Ben Blumenthal - a
Vígszínház akkori
tulajdonosa - megveszi a Nagymező utca 17. számú épületet. Somossy volt
Orfeuma helyén ezekben a napokban itt kabaré működött, de Blumenthal
kiviteti a nézőtérről az asztalokat és helyükbe széksorok kerülnek. És a
színház homlokzatán megjelenik a felírás: Fővárosi Operett Színház.
A Fővárosi Operett Színház megnyitásával a
magyar fővárosban is megkezdődött az "Ezüst Operett" korszaka és az
operett műfaja a Népszínház és a Király Színház után egy új és végleges
otthonra talált.
A színház története során mindig legfőbb szempont volt a klasszikus
operett hagyományainak ápolása és modern művészi megoldások által való
gazdagítása. Budapest - Bécs mellett - az operett fővárosa, s bárki
könnyedén meggyőződhet a minőségileg magas operett színvonalról.
Működését olyan legendás hírű művészek fémjelzik, mint Honthy Hanna,
Németh Marika, Petress Zsuzsa, Zentai Anna, Feleki Kamill, Latabár
Kálmán, Németh Sándor, Rátonyi Róbert, Sárdy János.
A hatvanas évek közepétől kezdve a színház sokoldalú társulata
rendszeresen, s nagy sikerrel musical bemutatókat is műsorára tűz, hogy
csak néhányat említsünk: My Fair Lady, Hello Dolly!, West Side Story,
Hegedűs a háztetőn, Funny Girl, Kabaré, Őrült nők ketrece, A muzsika
hangja, Valahol Európában, Elisabeth.
A mai Operettszínház épülete Fellner és Helmer híres bécsi építészek
tervei alapján 1894-ben épült. A színházterem hatalmas színpadát két
emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték, valamint egy
táncparkett biztosított elegendően nagy helyet a keringőre, polkára,
mazurkára és a galoppra.
Díszes télikertje a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, s a
hosszú utcafronton egy koncertkávéház nyílt. 1966-ban átépítették az
épületet, amikor is jelentős mértékben megváltoztatták belső
építészetét, tereit.
1999 és 2001 között zajlott az épület teljes rekonstrukciója, melynek
keretében a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, egyben
visszakapta eredeti gyönyörű ornamentikáját, a nézőtér pedig korábbi
emeleti páholysorát. Ma a színház 917 férőhellyel rendelkezik, nézőtere
légkondicionált.
Az épületben megmaradt egykori tárgyak - lámpaszobrok, a páholysort
tartó oszlopok - harmonizálnak az újonnan készült színes üvegablakokkal,
tükrökkel, a nézőtéri büfé archaizáló berendezési tárgyaival, a márvány-
és parkettaburkolattal.
A nézőteret a százéves csillár ragyogja be. A páholysor, az aranyozott
stukkódíszítések, a bársonykárpittal bevont falak, a bejáratot díszítő
allegórikus szoborfigurák látványa igazi ünneppé avatja a színházi
estét.
Az Operettszínház az 1960-as évek elején
Az Operettszínház nézőtere beékelődik az épülettömb házai közé (kép: Google
Maps)
Képek