Az Állatorvostudományi Egyetem (ÁTE) 1851 és 1934, majd 1952 és 2000 között, végül 2016. július 1-jétől ismét önálló, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő színvonalú állatorvos- és biológusképzést nyújtó felsőoktatási intézmény Budapesten.

AJÁNLÓ

II. József 1786. december 12-én kiadott legmagasabb elhatározásával a Pesti Egyetemen állatgyógyászati tanszék szervezését rendeli el. A vezetésére Tolnay Sándor orvosjelölt állatorvost nevezi ki évi 600 forint fizetéssel. Az uralkodói dekrétum alapján a m. kir. helytartótanács 1787. február 6-án a tanszék megszervezésére vonatkozólag utasításokat ad. E rendelet kibocsátásának időpontját tekinthetjük a magyar állatorvosi szakoktatás megindulásának. Bár ezt megelőzőleg az 1770-es évek derekán Kolozsvárott, a Báthory alapította tanintézet csonka orvosi karán volt már állatgyógyászati tanszék, de ennek sorsáról a későbbiekben keveset tudunk.

Az állatorvosi képzésre azért volt égetően szükség, mert Európában nagy kereslet volt a magyar haszonállatokra, elsősorban lóra és szarvasmarhára, ráadásul Magyarországról látták el hússal és lovakkal a Habsburg Birodalom hadseregét is.

A tanszék 1790-től Állatgyógyászati Intézet néven működött. A tanszék feladata ebben a korszakban a kiegészítő képzés volt, az önálló állatorvosképzés – eleinte nyolc hónapos, majd egyéves tanulmányi idővel – csak 1799-ben indult meg. A szorgalmi idő rövidsége mindazonáltal csupán gyógykovácsi képzést tett lehetővé, illetve a leendő vidéki orvosok szerezték meg az állatorvosi oklevelet praxisuk kiegészítésére. A tanintézet telephelyei eleinte az akkori pesti külvárosi majorokban voltak. Központi épülete 1795-től 1828-ig a mai józsefvárosi Rökk Szilárd (akkor Sár, majd Baromorvos) utcában, 1828-tól 1858-ig a mai Baross utca 4–6. szám alatt állt.

Az állatorvosi közigazgatás XIX. századi kiépülése, a vármegyei és járási állatorvosi hivatalok felállítása magával hozta a korszerű állatorvosképzés iránti igényt. A tanintézet 1851-ben, a Pesti Császári és Királyi Állatgyógyintézet megalapításával önállósodott, s az alapvetően a humánorvoslás területéről érkező öt-hat tanár 1857 után már hat féléves tanulmányi időben képezte a leendő állatorvosokat. A képzési idő meghosszabbítása az elmélyültebb oktatást lehetővé tette ugyan, de a jelentkezők száma megcsappant, többen ugyanis inkább az azonos tanulmányi idejű orvos- és sebészképzést részesítették előnyben, így 1859-ben a tanulmányi időt leszállították négy félévesre.

Az intézmény 1861 után Pesti Magyar Királyi Állatgyógyintézet, 1875 után pedig ismét hároméves képzést nyújtó Magyar Királyi Állatorvosi Tanintézet néven működött. A ma ismert, a Rottenbiller és a Bethlen utca között elhelyezkedő erzsébetvárosi épületegyüttes első hét épületét 1881-ben adták át.

Steindl Imre tervei

1890-ben lett négy évfolyamos felsőoktatási tanintézménnyé, amikor felvette a Magyar Királyi Állatorvosi Akadémia nevet.

A Magyar Királyi Állatorvosi Tanintézet épületei 1895 körül (Rottenbiller utca jobbra, balra a Dembinszky utca) (kép: Fortepan)

1899-ben Magyar Királyi Állatorvosi Főiskola néven a földművelésügyi minisztérium felügyelete alá került, s az intézetet vezető nemzetközi hírű tudósok – Hutÿra Ferenc, Marek József és mások – oktatás- és klinikaszervező tevékenységének köszönhetően európai színvonalú képzést nyújtó iskola lett.

1934-ben az intézetet önállóságától megfosztották, s a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági karának állatorvosi osztályaként működött tovább.

Az Állatorvosi Főiskola 1934-ben (kép: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Schwott rajza)

Központi épület az egyetem Rottenbiller utcai főbejáratánál 1941-ben

1945-ben az akkor szervezett Magyar Agrártudományi Egyetem állatorvosi kara lett, majd 1952-től ismét önálló, ötéves képzést nyújtó felsőoktatási intézményként működött. Neve ekkortól Állatorvostudományi Főiskola, 1962-től Állatorvostudományi Egyetem lett.

1967 és 1976 között modern, háromemeletes épületkomplexummal bővült a kampusz. Az 1980-as évek végén hallgatóinak száma meghaladta az ötszázat.

2016. július 1-től kivált a Szent István Egyetemből és ismét Állatorvostudományi Egyetem lett.

Könyvtára az állatorvos-tudomány legnagyobb magyarországi, országos gyűjtőkörű szakkönyvtára. A könyvtár alapjait szintén 1787-ben rakták le, 1874-ben önálló szervezeti egység lett, és 1882 óta működhet saját, Steindl Imre által tervezett épületében. A könyvtáron belüli állatorvos-történeti gyűjteményt Daday András alapította 1937-ben, amelynek folyamatosan bővülő anyagát az 1984-ben alapított múzeum tárja a látogatók elé. Az egykori egyetem szaklevéltára, az állatgyógyászati tanszék 1787-es alapítása óta szinte hiánytalan iratállománya a hazai állatorvoslás-történet felbecsülhetetlen értékű gyűjteménye.

A Kormány 2018-ban az intézmény fejlesztéséről döntött. A 2022. február közepén megjelenő Közbeszerzési Értesítő szerint kiírták a pályázatot az Állatorvosi Egyetem épületegyüttesének felújítására. A nyertes kivitelező feladata lesz a ház energetikai és műemlékvédelmi előírásoknak megfelelő felújítása.

Ennek részeként a történelmi épületeket felújítják, az utólagos toldalékokat elbontják, majd új épületeket emelnek a campuson. Az épület összes lépcsőjét felújítják és korlátot építenek hozzá. Felújítják vagy cserélik a meglévő fa tokszerkezetű nyílászárókat a hő- és hangszigetelési előírásoknak megfelelő nyílászárókra. A külső szárnyakat a kor hangulatát megidéző módon kell majd javítania a nyertes pályázónak. A XX. században beépített, nem értékes elemeket a kor hangulatát megidéző hőszigetelő ablakokra cserélik.

A tervek szerint megtartják a meglévő magastetők szerkezetét, miközben a tető héjazatának, bádogozásának, vízelvezetésének, szigetelésének cseréjét tervezik. A lépcsőházban és a lépcsőházból nyíló közlekedőkben az egyetem több épületénél is használt, tardosi mészkövet fektetnek le, a többi közlekedőben, vizesblokkokban greslap, az irodákban, előadókban PVC- vagy parkettaburkolat lesz.

A tervek szerint 2025. március 17-re kell elkészülniük a munkálatokkal.

AJÁNLÓ