A Vágó László és Vágó József által tervezett, 1908-ban épült szecessziós lakóházban a Rákóczi út, Dohány és Síp utcák keresztezésénél, a Késmárky és Illés cég Árkád Bazár elnevezésű játékáruháza 1909-ben nyílt meg a földszinten. A különös hangulatú épület márványburkolatán gyermekjátékok és állatfigurák sorakoztak a pécsi Zsolnay-gyár eozinos kerámiájából formálva. Idejében Európa egyik legnagyobb játékáruháza volt.
Késmárkyék 1870 óta voltak jelen játékboltjaikkal, de egyéb díszmű árukkal, valamint utazási cikkekkel is kereskedtek. Üzletük volt például a Kossuth Lajos utcában, a Rákóczi úton, de már harminc éve voltak jelen az akkori Európa leglátogatottabb fürdőhelyén, Karlsbadban is, mielőtt megnyílt nagyáruházuk a Síp utca és a Dohány utca kereszteződésében.
Az Árkád Bazár az 1910-es években
A korabeli sajtó így tudósított a nyitásról:
"A legnagyobb csendben, minden feltünést és vásári zajt kerülve, a
főváros gyermekserege a napokban uj és csodálatos látnivalót kapott. A
Rákóczi-ut, Dohány- és Sip-utczák keresztezésénél a gyermekmesék világa
öltött testet. Minden izében nagyszabásu és európai szinvonalon álló
gyermekjáték-áruházat épittetett a régi és jóhirnevű Késmárky és
Illés-czég. Igen szép látnivaló a hatalmas ötemeletes palota, melynek
árkádjai alatt járva-kelve, csodálattal látjuk a változatos játékok
tömegét. A belső csarnokokban látunk babákat számlálhatatlan
mennyiségben, páratlan mügonddal összeállitva a föld minden emberfajának
viselete szerint. A téli sport, a modern ródlizás minden változatu
szánjai, a villamos vasutak, tengeri hajók és torpedók olyan választéka,
a milyenre eddig példa nem volt. A mi pedig a kis gyermek legkedvesebb
játékát, a hintalovat illeti, azt ezerszámra találjuk a legegyszerübbtől
a legdiszesebbig. A Késmárky és Illés-czég „Árkád bazár”-ja páratlanul
áll a maga nemében, mert a szegény munkás embertől a milliomosig, a
demokrata apától az automobilon érkező mágnás asszonyig mindenki
megtalálhatja azt a játékot, a mit vagyoni viszonyaihoz mérten megvehet
gyermekének. A filléres játékszertől a legmagasabb igényekig sok ezer
variáczióban van ott felhalmozva minden, a miben gyermek gyönyört talál.
(…) És most, mikor esténkint a villamos fényárban csillogó
fayence-diszitéssel kirakott áruház előtt a fővárosi közönség
gyönyörködik, azt képzeli, hogy a mesék országában tündérpalota előtt
áll, melynek ablakaiból ezer aranyhaju baba mosolyog le reája".
Az Árkád Bazár csarnoka
Az áruház a trianoni békediktátum véghezvitele után, 1924-ben zárta be
kapuit, méghozzá azért, mert a Magyarországtól elcsatolt
Hegybánya-Szélakna gyermekjátékkészítő tanműhely termékeit árulta, akik
viszont az újonnan létrehozott gúnyhatár miatt már nem tudták
leszállítani termékeiket. Helyén a tulajdonos fia autókereskedést
nyitott.
A második világháborúban megsemmisült az épület legfelső szintje
terasszal és díszítésekkel együtt.
Az Árkád Bazár épülete 2013-ban, a Rákóczi út felől (kép: Varga Máté)
Az államosítás után főleg művelődési célokra
használták a helyet, 1960 és 1969 között itt működött a magyar beat zene
egyik fellegvárává lett Metró Klub (mely egyébként a 2-es metró építői
számára létesült, innen a név is). Azután lett rendezvényterem,
kulturális központ, a rendszerváltást követően butikok nyíltak benne,
mígnem 2001-ben a VII. kerületi önkormányzat eladta a Norska Kft.-nek,
amely Dávid Center néven zsidó kulturális központot szeretett volna itt
kialakítani.
El is kezdte a munkálatokat, ám a cégnek anyagi nehézségei támadtak,
felszámolás alá került, így 2007-ben továbbadta a klubhelyiséget az Adel
Kft.-nek. A hajdani Árkád Bazár földszintjén kávéházat, az emeletén
üzleteket és irodákat kívántak kialakítani.
2009 ősszén hozzá is fogtak ennek kialakításához, és 2010 nyarára
szerették volna megnyitni az új kávéházat. Az álhomlokzat ősszel került
le a bejáratról, s akkor tűntek elő ötven év után újra az eredeti
portálfeliratok.
A homlokzat elegáns, fehér kerámiaburkolata, népi motívumokra
emlékeztető, játékos rajzolatai egészen egyedivé tették az épületet, s
ebből még ma is majdnem mindent láthatunk.
Képek