Grünwald-ház

VII. kerület, Erzsébetváros, Rákóczi út 30.

Írta: Varga Máté 2021. április

Az épület 1898-99 között épült a mai Rákóczi úton. Grünwald Mór egyedi homlokzatú épületéhez nem volt hasonló Budapesten.

A Szent Rókus Kórház - Budapest és egyben Európa legrégebbi közkórházainak egyike - 1798-ban adták át az akkor még többnyire pusztasággal körbevet területen.

Az 1823-ban kelt térkép alapján tudjuk, hogy a Kerepesi út északi szélén még nem voltak házak, csupán itt-ott néhány körbekerített telek

Annyi bizonyos, hogy 1833-ban még egy beépíttetlen, üres terület állt a helyén, és az egész környék apró, földszintes, falusias jellegű házakkal volt tele. Az akkori Pest a "Nagy Országút"-nál (mai Kiskörútnál) véget ért és a Rókus kórház után nem volt más, csak a végtelenbe vezető poros út.

A Grünwald-ház előtt e telken egy földszintes házikó állt, amit 1835-ben bővítettek kétszintesre Imrédy (Heinrich) Ferenc (1779-1855) vaskereskedő megbízása alapján, Kasselik Ferenc tervei szerint. Az épület 1871-ben ismét átalakításra került Schusbeck Pál tervei szerint; a megbízó most Imrédy Ferenc testvérének (Heinrich Alajos (1776-1844)) unokája, ifjabb Heinrich Ferenc (1844-1896) vaskereskedő volt. Fia, a mégifjabb Heinrich Ferenc (1866-1925) már ebbe a házba született, aki 1888-ban szintúgy vaskereskedőnek állt, majd később felcsapott udvari tanácsosnak, majd később dezignált miniszterelnök, a Friedrich- és a Huszár-kormányok kereskedelemügyi minisztere, több egymás után alakult polgári párt elnöke lett (A kereskedelmi kamarában kifejtett működéséért a csillaggal ékesített Ferenc József-rend tisztikeresztjével tüntették ki, az első világháború alatt pedig mint a Pénzintézetek Hadikórházának volt elnöke a Vöröskereszt tiszti jel vény ét és a német Vöröskereszt II. osztályát kapta. Számos gazdasági szakcikket írt a fővárosi és vidéki lapokba és több felolvasást tartott gazdasági kérdésekről. A Külügyi Társaság kereskedelmi szakosztályának elnöke. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesület igazgatója, a Kereskedelmi és Iparkamara igazgatósági tagja, a Budapesti Kereskedelmi Testület elnöke, a Kereskedelmi Csarnok igazgatósági tagja, a Heinrich A. és Fiai vaskereskedelmi Rt. elnöke, számos gazdasági és ipari vállalat igazgatóságának tagja és elnöke. Tagja az Országos Kaszinónak, a Magyar Unió Klubnak, a Pesti Lloyd Társaságnak, a Turáni Társaságnak, a Földrajzi Társaságnak stb. 1918-ban a Károlyi-rezsim alatt megszervezte a Magyar Polgári Pártot, a kommün bukása pedig előbb a Friedrich-kabinetben, később a Clark befolyása alakult Huszár-féle koncentrációs kabinetben kereskedelmi miniszter volt).

A Heinrich-házat 1897-ben vásárolta meg Grünwald Mór (1868-1918) építész, aki a saját tervei szerint építette fel bérházát a helyére 1898 és 1899 között. A ház az újdonságnak számító szecessziós-premodern stílusú homlokzata miatt egyedülálló alkotásnak számított Budapesten.

A földszintet több kereskedő is bérbe vette az évek alatt: 1899-től Jakab henrik játékboltja, 1900-tól Sinayberger Béla is beköltözött mellé, 1918-tól a Budapesti Kisipari Hitelszövetkezet, 1920-tól a Kármán és Fazekas cserépkályhabolt, 1924-től a Fűszerkereskedők Országos Egyesülete és Mátyás László Férfiruha Áruháza, 1927-től pedig a Debreceni Gőzfűrész és Faárugyár hajlított bútorokat árusító kereskedése működött benne.

Az első emeleten 1901-ben alakították ki a Magyar Királyi Posta és Távíró Tisztviselők Kaszinóját, amit mindenki csak Postás Kaszinóként emlegetett.

A Grünwald Mór-féle befektetések a tulajdonos haláláig kiválóan működtek, majd miután idősebb Grünwald Mór elhunyt, a vállalkozást a felesége vitte tovább, több-kevesebb sikerrel.

"Elnök úr fájdalmas szívvel jelenti, hogy Grünwald Mór, törvényhatósági bizottsági tag és VII. kerületi városbíró f. hó 15-én elhalálozott. Grünwald Mór éveken át szolgálta a főváros érdekeit, ezelőtt még mint kerületi esküdt, majd mint kerületi választmányi tag. később mint városbíró s legutóbb mint törvényhatósági bizottsági tag. Indítványozza, hogy a közgyűlés elhunyta felett érzett fájdalmának a mai ülés jegyzőkönyvében adjon kifejezést, az elhalt özvegyéhez pedig részvétiratot intézzen" - írja a Főváros közgyűlési jegyzőkönyve 1902. február 26-án.

1930-ban Grünwald Mór örökösei anyagi viták miatt pereskedni kényszerültek üzlettársukkal. Az Országos Tudósító így számol be a fejleményekről 1930. október 30-án: "Grünwald Lajosné, az egyik örökös pert inditott Schiffer Miksa ellen és ennek során kiderült, hogy az elszámolások nem mentek kifogástalan módon végbe, és ezért Csipkay tanácselnök kötelezte is Schiffer Miksát a számadás adására. Grünwald Lajosné ezután ebből az ügyből kifolyólag feljelentést tett Schiffer ellen, amely egyességgel vegzedött: Grünwald Lajosné 200.000 pengőt kapott. Ezek figyelembevétele mellett a keresetnek megfelelően kért döntést".

A cég a második világháború felé közeledve egyre nagyobb akadályokba ütközött a zsidótörvények miatt, ezért hosszas huzavona után végül 1942-ben eladták az örökséget az Országos Társadalombiztosító Intézetnek, amely intézmény az 1948-as államosításig birtokolták az ingatlant.

A Grünwald-ház a második világháborúban alaposan megsérült, amelynek erősen lecsupaszított helyreállítását Detre Pál tervei szerint kivitelezték.

Az elnagyolt helyreállítása után 1947-ben nyilt meg a falai között a Műcsarnok kezesében működő (1922-es alapítású) Fővárosi Népművelési Központ, ahol különböző képzőművészeti kiállításokat rendeztek.

"Az elkövetkezendő félévben a Népművelési Központ nagy erőieszitésakét tesz az analfabétizmus leküzdésére és a perifériák kulturális gondozására" - irányozza elő 1947-es kiadványában az intézmény vezetője, dr. Faludy János.

A Fővárosi Népművelési Központ feladata volt a székesfőváros iskolai kötelékeken kívül álló lakosságának művelődéséről, továbbképzéséről gondoskodni. Tevékenysége kétirányú volt: egyrészt az ismeretterjesztés, másrészt a kultúrszórakoztatás terén fejti ki munkásságát. A Fővárosi Népművelési Központ a társadalom minden rétege számára nyújt művelődési lehetőséget. Az írástudatlanok számára írás-olvasási, az alacsonyabb műveltségi fokon állók számára ún. alapismeretterjesztő (helyesírási, fogalmazási és számolási) tanfolyamokat tart fenn a főváros 34 iskolájában. Ezenkívül hangversenyeket, matinékat, s egyéb népművelődési programokat is kínált.

(A kommunizmus előszeretettel állította be magát úgy, mint a teljes magyar nép közművelődéséért sokat tevő politikai rendszert. Az a propaganda, hogy ők tanították meg a magyarokat írni-olvasni, szemenszedett hazugság, hiszen már 1941-ben messze egy számjegyű volt az analfabéták aránya Magyarországon, köszönhetően Eötvös József és Klebelsberg Kuno reformjainak)

1957-ben a Fővárosi Tanács rendeletére az épület földszintjét és mezzanin szintjét átépítették és árkádosították, amelynek tervezője Szőke Károly (LAKÓTERV) volt.

A Grünwald-ház Fényes Adolf Teremnek nevezett lakásában azon "művészek" rendezhettek tárlatot, akik valamilyen oknál fogva nem szerepelhettek műveikkel a Műcsarnokban vagy az Ernst Múzeumban. Az 1898-as rendszerváltást követően a terem Árpád néven működött tovább, majd 2003-ban érdeklődés hiányában megszűnt.

Grünwald-ház

VII. kerület, Erzsébetváros, Rákóczi út 30.

Képek

Térkép

Adatok

Megközelítése

Ajánlott cikkek