Az Esterházy-palota a Nemzeti Múzeum mögötti Palotanegyed része, melyet 1871-ben építettek Baumgarten Alajos tervei alapján.

AJÁNLÓ

Mágnásfertálynak hívták jó ideig a mai Palotanegyedet, nem véletlenül: a Pollack Mihály tervezte, 1847-re megépült Nemzeti Múzeum mágnesként vonzotta az arisztokratákat és a gazdag polgárokat. A környék felvirágzása a szabadságharc leverése után, 1860 körül kezdődött, amikor itt keresett lakóhelyet, épített palotát, aki igazán számított. A Bánffy, az Esterházy, a Festetics, a Bókay, a Zichy, a Törley családok – pár név az újonnan betelepülők közül.

Pápa és Ugod ura, Esterházy Pál gróf 1865-ben határozta el, hogy a kialakulófélben lévő Mágnásnegyedben már álló Festetics-palota és Károlyi-palota közé maga is rezidenciát emeltet. Építésének engedélyeztetése hat éven át tartott, tovább, mint az építkezés. A terveket készítő Baumgarten Antal az Esterházy-család pápai kastélyának átalakítását is irányította, de ő tervezte a közeli Szép utcai Győry-palotát is.

A palota 1870-ben

A palota 1890-ben (kép: Klösz György)

Klösz György fotográfus 1890 körül a Nemzeti Múzeum első emeletéről fényképezte le az Esterházy-palotát, ami azóta alig változott külső megjelenésében. Egyedül a konzoldíszes főpárkányt lezáró, a tetőn körbefutó balusztrád, kőből faragott báboskorlát semmisült meg, a homlokzatok megmaradtak olyannak, amilyenre 1871-ben tervezte Baumgarten Antal bécsi építész. Klösz György fotográfiáján jól látszik, hogy az U alakú palotának két szárnya van, a reprezentatív utcai és a kiszolgáló helyiségeket magába foglaló udvari szárny. Azonos magasságúak, de a kiszolgáló traktus négy emeletre osztott, alacsonyabb helyiségekkel, míg a Pollack Mihály tér felőli oldalon óriási belmagasságú termek nyílnak egymásba a magasföldszinten és az első emeleten.

Esterházy Tamás gróf 1921-ben nagykorú lett és megkapta a hitbizományi birtokot. A pénzügyeket elég könnyelműen kezelte, így vesztette el ezt a palotát is, ugyanis egy párizsi lóversenyen összeszólalkozott a díjnyertes ló tulajdonosával, majd lelőtte annak lovát. A tulajdonos annyit kért a lóért, amennyit nem szégyellt, így a hatalmas összeg az utolsó csepp volt az anyagi összeomlásban. A gróf elvesztette rendelkezését a birtokait illetően, a zárgondnoksággal a palota is kicsúszott a kezeiből.

Esterházy Pál

Az épületnek több bérlője volt, számos politikai szervezet működött benne, majd a Magyar Nemzeti Múzeum kapta meg. A háború után, az Ybl Miklós tervezte Nemzeti Lovarda elbontását követően először 1952-ben a rádió kétemeletes atombunkere épült meg.

A palota elenganciája lehetővé tette, hogy köztársasági elnöki rezidencia lehessen, a rejtekajtók és titkos helyiségek léte biztonsági szempontból is alkalmassá tette erre az épületet. Az ehhez szükséges átalakításokat Falus Elek tervezte. Ez lett a harmadik Magyar Köztársaság elnökének, Tildy Zoltánnak hivatala és lakóhelye.

A későbbi államfő, Szakasits Árpád a rádiózás és a művészetek barátjaként szorgalmazta, hogy a Magyar Rádióé legyen az Esterházy-palota, mert zenei együttesei kellően tágas próbatermek híján voltak. Az ötlet nem volt alaptalan, a Rádió kiköltöztetéséig a nagy létszámú gyerek és felnőtt kórus, illetve a zenei együttesek még a tűzbiztossá alakított padláson is próbáltak évtizedeken át.

1966-1969 között felépült a mai, ötemeletes, vasbeton vázas iroda épület Fekete György, Nánási Sándor és Szende László tervei szerint.

A Palotanegyed "éke", a szocialista realizmus mintapéldája 2017-ben

A Rádió épületei közül az Esterházy-palota a legtitokzatosabb, ugyanis két titkos ajtaja és több titkos szobája is van. A legenda szerint a palota több szintes pincerendszerének a legalsóbb mélypincéjéből vezetett titkos alagút a Múzeumkert felé. A rádiósok többször indultak felfedezőútra, hogy megkeressék a járatot, de a második pincénél mélyebbre nem jutottak, mert a talajvíz rendszerint elöntötte a mínusz harmadik pinceszintet. Mivel a Pollack téri mélygarázs építésekor nem szóltak arról a hírek, hogy alagútra bukkantak volna a felszín alatt több emeletnyi mélységben dolgozó munkagépek, ezért valószínűleg titkos alagutak nem léteztek sosem.

Az egyik titkos ajtó a Márványteremhez kapcsolódó magasföldszinti szalonok egyikéből nyílik. Egyszerű, de rafinált trükk: az egyik ajtókeret olyan széles, hogy az oldala maga is egy ajtó, amit ha kinyitunk, két fal között találjuk magunkat. Egy lehajtható falépcső vezet a két fal között egy emelettel feljebb, ahol két, igényesen kialakított titkos szoba rejlik. A parketta, a fehér cserépkályha és a többivel megegyező méretű ablak arra utal, hogy fontos emberek akár hosszabb időre is elbújhattak a külvilág elől, illetve zavartalanul lehetett tartani titkos találkozókat az épületben.

1993-ig három évtizeden át működött itt a Magyar Rádió titkos irattára, a rádiósok megfigyeléséről szóló szigorúan bizalmas dokumentumokat gyűjtötte és őrizték itt az államvédelem ügynökei. A rejtett helyiségek és a titkos irattár létéről az épületben dolgozó rádiósok mit sem sejtettek. Alig ismerik néhányan a rejtekhelyet, a Rádió több ezer munkatársa máig nem tud a létezésükről.

Az Esterházy-palota belső pompája a többszöri felújításnak köszönhetően máig fényűző. Az elegáns környezetet kihasználva a Rádió gyakran rendezett közönség jelenlétében élő műsorokat a Márványteremben, számos teltházas koncert, kabaré, irodalmi műsor szólt az Esterházy család díszterméből. A műemléki környezet védelmére a mikrofonok és egyéb berendezések csatlakozóit a kandallóba rejtették, a márványlapok mögött és a szomszédos szalonok selyemtapétája alatt vezették el a kábeleket, észrevétlenül. A Rádió legszebb stúdiója, a 23-as, a Márványterem melletti Nagyszalon. Aranyozott ajtók, stukkós mennyezet, eredeti formájában helyreállított csillár. Egy emelettel feljebb is őrzi a stukkós mennyezetet a szintén tágas 24-es stúdió, ami a költözés éveiben végig üzemelt, az utoljára szétbontott stúdiók egyike.

2016-ban nyilvánosságra került, hogy a Kormány határozata értelmében a Palotanegyed néhány emblematikus épülete új funkciót kaphat. A Pollack Mihály téren álló Károlyi- és Esterházy-palotát, valamint a közeli, Bródy Sándor út 5-7. szám alatti egykori stúdiót is a Nemzeti Múzeum hasznosíthatja a jövőben. A Magyar Rádió nagy múltú, egykori épületeinek átalakítása mellett a Pollack Mihály téri szocreál irodaépületét és üzemépületét lebontanák.

"A bővüléssel a Magyar Nemzeti Múzeum további megújulása válik lehetővé, amely a múzeum új arculatának fontos alappillére lesz” - mondta Szily Marianna, a Nemzeti Múzeum Kommunikációs és Stratégiai Főosztályának munkatársa.

Ami az Esterházy-palotát illeti, Szily Marianna leszögezte, az épület márványtermét mindenképpen megőriznék zenei központnak, koncertteremnek. A Baumgartner Antal által 1871-ben tervezett palota már sokat látott: 1946 és 1948 között Tildy Zoltán, köztársasági elnök rezidenciája volt, majd 1950-ben adták át az épületet a Magyar Rádiónak. Carrarai márványból kirakott, 144 négyzetméteres termében vették fel a rádiókabarékat, zenei műsorokat, emlékezetes koncertek helyszíne volt.

Az Esterházy-palota és a Magyar Rádió egykori épületei 2019-ben (kép: Google)

2020 március 3-án - az Országgyűlésnek benyújtott törvényjavaslatból -  végül kiderült, hogy az Esterházy-palotát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kapja meg, amelynek főépülete a Szentkirályi utcában található. Ez a Bródy Sándor utca – Pollack Mihály tér – Szentkirályi utca – Múzeum utca által határolt hatalmas területet jelenti, amelyen belül szövevényes épületrendszert alakítottak ki az eltelt évtizedek alatt a Magyar Rádió számára. A területre mind a négy utcából be lehet jutni, az ingatlanegyüttes egyetlen egységet alkot. Az előterjesztés 10 különböző helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanról szól, ám a földhivatali nyilvántartás szerint ezek nem teljesen önálló egységek, mert a 2013-as bejegyzések szerint együttesen, jogilag társasháznak minősülnek.

"A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyarország egyik legjelentősebb, kiemelt egyeteme, de a széttagolt, több képzési helyszínen végzett oktatási és kutatási tevékenység akadályozza a további működésének a kibontakozását, illetve a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket” - fogalmaz a törvényjavaslat.

Az egyetem ezután ingyenesen átadta az Államnak a piliscsabai campusának ingatlanait.

 

Folytatjuk!

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ