A Nemzeti Színház kivitelezése, Siklós Mária építész tervei alapján 2000. szeptember 14-én kezdődött és rekord gyorsaságú kivitelezés eredményeként, alig 15 hónap alatt készült el.

AJÁNLÓ

1988-ban az új Nemzeti Színház építésére helyszín-kijelölő pályázatot írtak ki, amelyen a szakmai zsűri az Erzsébet téri helyszínt tartotta legmegfelelőbbnek.

1997-ben (9 év múlva) Bán Ferenc építész munkáját ajánlotta megvalósításra az építészeti tervpályázat bírálóbizottsága. 1998-ban az új Nemzeti Színház építése ugyan elkezdődött, de a választásokat megnyert Orbán- kormány az építkezést leállította és új helyszínt jelölt ki. A kultuszminiszter indoklása szerint a belvárosi Erzsébet tér így is zsúfolt, környezetvédelmi és közlekedési szempontból nem felel meg a célnak, ezen kívül a színházépület megépítése az eredeti tervek szerint túl drága. A jelenlegi helyszín mellett döntött az az érv is, hogy ezzel a Ferencváros Duna-parti része is fejlődésnek indulhat egy ilyan magas presztizsű épület megvalósulásával.

1999-ben megkezdte működését az Új Nemzeti Színház Megvalósítási Iroda, amely Siklós Mária építészt bízta meg a Duna-parti helyszínen megépítendő Nemzeti Színház terveinek elkészítésével. A Nemzeti Színház 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit Budapest, IX. kerület Bajor Gizi park 1. szám alatt.

2002. január 2.-tól megkezdődhettek a március 15-i színházavató előadás próbái, a művészek birtokukba vehették az épületet. A színház funkcionálisan három részre tagozódik. Az épület központi része a közel kör alaprajzú nézőteret és stúdiószínpadot magába foglaló épületrész. Ezt veszik körbe a közönségforgalom helyiségei, valamint a nagyszínpadot "U" alakban szegélyező üzemi szárny. A színházat parkosított terek ölelik körül, melyek sajátos mikroklímájukkal az épület szerves tartozékai. Az épület területe szabadtéri színpaddal együtt 20.844 négyzetméter. Az előcsarnokba belépő néző teljes magasságában érzékelheti a közönségforgalmi rész térszerveződését.

A nagyszínház 619 férőhelyes, a nézőtér bejáratai az I. II. és III. emeleti szintek körfolyosóiról nyílnak. A nézőtér lényegében kétszintes, a lépcsősen emelkedő "földszinti" nézőtér kétszekciós kialakítású. A második emeleti bejáratok három páholyt fognak közre a nézőtér hátfala mögött - középen a díszpáhollyal.

A harmadik emelet a karzat szintje, ahol a bejáratok között a technikai szobák kaptak helyet. A nézőtér mennyezetét, egy ovális kupola zárja. A nézőtér alapvetően a hagyományos keretes színpados tér jól működő tradícióit őrzi, de kiegészül és összeépül a kor elvárásai szerinti kialakításokkal.

A főszínpad 24x17,90 m alaprajzi méretű és 28 m (külső) magasságú. A színpadnyílás - merev keretes - 12 méteres szélességi és 6 - 7,87 m magassági mérettel. A színpad a nézőtér irányába 3,60 m legnagyobb kinyúlású íves előszínpaddal egészül ki. A főszínpadhoz 15x15 méteres hátsószínpad és a rendezői baloldalon 18x15 méteres oldalszínpad kapcsolódik 7 m tiszta belmagassággal.

A nézőtér feletti terület a színház archív jelmezeinek tárolására ad lehetőséget. A stúdiószínház a földszinti előcsarnok és a nézőtér alatti szintre került, mely a korszerűség követelményének megfelelően tetszőlegesen variálható: terének közepén egy 12x12 méteres, elemekből álló padlóba süllyeszthető mozgatható pódiumos plató alakítható ki.

A nézők számára kb. százötven, áthelyezhető férőhelyet terveztek. A színház Duna felöli oldalán helyezkedik el az úgynevezett szabadtéri színpad, melynek nézőtere a színházat körbevevő park szabadtéri - fedett - lépcsőről közelíthető meg. A színdarabok előkészítését a színpadon kívül három próbaterem is szolgálja, a második, a negyedik és az ötödik emeleten. Ezen kívül a negyedik emelten található a hangstúdió, amely hangfelvételek készítésére is alkalmas. Az épület üzemi szárnyában található - többek között - könyvtár és az archívum, és itt került kialakításra az "L" alakú teraszos, panorámás színészklub.

A színházban a kék, az óarany és a sötétbronz a domináns színek. A tervezők - ahol lehet - természetes anyagokat használtak: mészkő, gránit, fa, gyapjú és üveg megoldással találkozhatunk, még a közönségforgalmi mellékhelyiségek mosdói is fából készültek. Minden beépített anyag időtálló és különleges minőségű. A szőnyeg és a páholyok drapériái egyedi tervezésűek.

A nézőtéri falfestés "stucco venetiano" technikával készült, melyen - még nedves állapotában - különleges akusztikai besugárzást alkalmaztak, amely a terem hangzását hivatott optimalizálni. A színház speciális akusztikai hangolását Arkagyíj Popov végezte.

Egyedileg tervezettek a nézőtéri székek, a Swarovski kristályból készült csillár és a nézőtéri falikarok is. Az iparművészeti lámpatestek, beépített berendezések, ajtók, ajtófogók, magyar iparművészek és belsőépítészeti kivitelezők munkái, csakúgy mint pl. a panorámaliftek padlóintarziája.

A stúdiószínház előcsarnokában magyar iparművész közreműködésével lerakott, egyedi tervezésű üveg padlómozaik készült. Csarnokának falait, üveg- és aranymozaik berakás díszíti.

Fotóalbumunkban két fotóművész, Csillag Pál és Hajdú József képeit láthatják.

A Nemzeti Színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Pompázatos épületet tervezett, és az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. A gróf 1832-es, A magyar játékszínről című röpiratában indítványozta a nagyszabású színház felépítését.

A magyar országgyűlés 1836. évi 41. számú törvénycikkében elrendelte egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását, mely Pest városában kijelölt telken a magyar Játékszínben, 1837. augusztus 22.-től 1840-ig Pesti Magyar Színház, majd 1840-től Nemzeti Színház néven működött. Az épületet, amely a Rákóczi út és a Múzeum körút sarkán állt, 1913-ban lebontották.

A társulat számára a Blaha Lujza téren álló Népszínház épületét bérelték ki. Az épület lebontásáról 1963-ban a metró építésére hivatkozva döntöttek. A színház 1964-ig itt működött, majd 1965. április 23-án az épületet felrobbantották.

1964-ben a teátrum társulata átköltözött a mai Thália Színház épületébe, a Nagymező utcába. Két évvel később pedig a volt Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre, egy hosszúra nyúlt átmeneti időre. A teátrum 2000. szeptember elsejéig, a Duna parti építkezés megkezdéséig viselte a Nemzeti Színház nevet.

Az új Nemzeti Színház, a Duna partján, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. Elkészültére nemzeti jelképpé, szimbólummá vált.

Alapító okiratában rögzítette: "a hagyományok folytatása során törekedni kíván arra, hogy a felépült új Nemzeti Színházban, az intézmény jelentőségéhez méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit."

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ