Az ivókút a Bartók Béla út 2004-es felújításával együtt került a Gellért térre, annak teljes átépítésével. A beruházást a 4-es metró építését vezénylő DBR Metró Projekt-igazgatóság irányította. Az ivókút kiöntőiből a tájékoztató szerint nyolc gyógyforrás vizét lehet fogyasztani, a valóságban azonban csapvíz folyik.

AJÁNLÓ

Az ügy pikantériája, hogy az Ivókút a Főpolgármesteri Hivatal engedélye nélkül épült, így többen is követelték annak elbontását. A forrásház tervei nem jártak a Fővárosi Közgyűlés kulturális bizottsága előtt, és a városképvédelmi bizottság is csak a Gellért tér átalakításának részeként foglalkozott az építménnyel.

A XI. kerületi önkormányzat építési irodavezetője, Szantner Ernő viszont úgy véli, a politikusok nem szakemberek, ezért tévednek, amikor egyenlőségjelet tesznek a Citadella-terasz, a Pengefal és a Kút ügye közé. A Citadellánál mindenféle beépítést tiltanak a jogszabályok, a pengefalat a múzeum építette fővárosi területre, míg a forrásház fővárosi beruházásként épült ugyancsak fővárosi közterületen.

A Gellért Szálloda igazgatója, Zwickl Péter már nem bolygatná a forrásházat, noha szerinte az építmény "egy kicsit túl nagynak és hangsúlyosnak tűnik”. Az Ivókutat alvállalkozóként építő Reneszánsz Rt. elnökének tetszik az építmény, s emlékeztetett rá, hogy az építész szakma is elismeréssel szólt a műről, amelyet a Kossuth Díjas Dévényi Sándor tervezett.

A kút látványa a Gellért Szálloda előterében (kép: Google)

A kút és a szálloda látványa (kép: Google)

A térrész a házból, az alatta lévő burkolatból, a tömbkő lépcsőkből és a bevezető utakból áll. A forrásház sok kritikát kapott, mely szerint nem ide való, hiszen a monumentalitása miatt takarja a szálló bejáratát, a Szabadság-hidat, valamint a hídról a Bartók Béla utat. Ezzel szemben a tervező [Dévényi Sándor] szerint éppen méretei révén alkot különálló egységet, és nem olvad be a szálló környezetébe, nem válik díszes "parkolóórává".

Az építés a forrásház építésével kezdődött. Három hétbe telt, amíg a nyolc tartópillért - mindegyik három 2-2,5 tonnás kőelemből áll - a kőfaragók nagy gonddal a helyükre emeltek és 2-3 cm átmérőjű acélcsavarokkal és csemperagasztóval rögzítettek. Izgalmas feladat volt a három tonnás kupolagyűrű elemek illesztése is, hiszen a helyezéshez a darunak ötször kellett átállnia és az első emeléskor még csak reménykedni lehetett, hogy a darabok végül illeszkednek majd. Ezek után a rácsos kupolaelemek helyezése következett. Az elemek illesztése állványról készült és acélcsapokkal, csemperagasztóval rögzítették."

A forrásház alatti burkolólapok 3 cm vastagok, matt-csiszolt felületűek és négyszög alakúak. Minden egyes oldaluk íves.

A Dobány Sándor keramikus által elkészített pirogránit ivókútból a tervező szándéka szerint egész éven át folyik majd a szálló alatt futó termálvíz vezetékek valamelyikéből a víz. A kútból nyolc folyóka vezeti el a vizet a lépcsőkön és egy kőcsigán át a szennyvíz-hálózatba. A nyolc kőcsigára Budapest nyolc termálfürdőjének nevét vésték. A kerámia ivókutat a művész segítségével a Reneszánsz Rt. helyezői rakták össze.

A forrásház melletti kőcsigákat az ürömi telephelyen faragták. Minden lábhoz 8 csiga csatlakozik és minden egyes elem kézzel faragott. E mázsás köveket emberi erővel kellett elhelyezni, a burkolat ugyanis előbb elkészült, amelyre emelőgép ekkor már nem mehetett rá.

A forrásház belső kupolagyűrűjébe Weöres Sándor idézet került aranyozva, a pillérek belső oldalára pedig nyolc történelmi jelkép.

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ