Kelenföldi pályaudvar (Újbuda vasútállomás)

XI. kerület, Kelenföld, Etele tér

Írta: Varga Máté 2021. április

A Kelenföldi pályaudvar a Déli, a Keleti és a Nyugati pályaudvar mellett Budapest negyedik legforgalmasabb vasútállomása. Budapest XI. kerületében található. Az időközben végrehajtott bővítésekkel sem tudja zavartalanul ellátni a nagymértékben megnövekedett vasúti teher- és személyforgalmat.

Csomópontként itt halad keresztül majdnem az egész Dunántúlra irányuló forgalom, ezen kívül jelentős nemzetközi forgalmat is bonyolít. A főváros helyi közösségi közlekedésébe a pályaudvar keleti oldalán lévő Etele téren két villamosjárat, négy forgalmas buszjárat végállomása köti be.

1999-ben ide költözött a Kosztolányi Dezső térről a Volán autóbusz állomás, ahonnan a Dél-Buda környéki agglomerációba indulnak elővárosi, helyközi buszjáratok. A környék rendezésére, illetve a vasútállomás korszerűsítésére a tervek elkészültek. Várhatóan az elkövetkezendő években a 4-es metró megépültével a Budapesti metróhálózatba is be fog kapcsolódni az állomás tömegközlekedése.

A Kelenföldi pályaudvar története akkor kezdődött, amikor az osztrák tulajdonú Déli Vaspályatársaság 1861-ben megépítette Déli Indóházát (a mai Déli pályaudvar). Innen a Balaton déli érintésével jártak a vonatok Fiumébe. A pályaudvarral egy időben meg kellett építeni a Gellért-hegy alatt áthaladó vasúti alagutat is, hogy a vonatok kifuthassanak a Déli Indóházból.

A Kelenföldi pályaudvar az Déli vasúti híd és a Ferencvárosi rendező-pályaudvar építésével egyidejűleg épült ki. Itt kapcsolódik a Déli Vasút a többi vasút pályájához. Kelenföldi pályaudvar kezdetektől a Magyar királyi Állam Vasutak tulajdonában van.

Az állomásépület 1905 körül
(a távolban, a - ma már nem létező - fák alatt áll meg napjainkban a villamos)

Újbuda állomásnak 1877-ben, a Összekötő vasúti híd megépülésével – amely a déli vasút hálózatát kötötte össze a keleti országrészekkel – lett kiemelkedő jelentősége. A híd átadása után a pályaudvar a kelet-nyugat, sőt az észak-dél irányú személy- és teherforgalom lebonyolításához is nagymértékben hozzájárult. Ide futott be többek között a zimonyi és a pécsi vasút, a balatoni vonalak és a hegyeshalmi vasútvonal is.

Maga az utasfelvételi épület (indóház) már megépítésekor csaknem kétszeres alapterületű a MÁV típus-állomások méretéhez képest. Az állomás a Pécsi Vasút 1882 és az Újszőny-Bruck vasútvonal 1884 végállomási kialakításával (mozdonyszín, szénraktár, vízállomás, lak-épületek) bővül.

Az I. világháború után Kelenföld állomás fejlesztése is szükségessé vált. Korlátlan forgalmú, nagy teljesítőképességű pályaudvar létesítését tervezték, két szigetperonnal, terjedelmes raktárakkal, rakodókkal és tömegáru rakhelyekkel.

A tervezett bővítések helyigénye biztosított volt. Első lépésként 1926-ban egy fedett tejrakodó és gyorsáruraktár épült. A következő lépésben új felvételi épület és a teherforgalmú vágányok szaporítása is kezdetét vette.

A Déli pályaudvar a 2. világháború alatti bombázások során teljesen elpusztult, a befutó vasútvonalak tönkrementek. A hatvanas évekig ideiglenes létesítmények szolgálták ki az utasokat. Ebben az időben merült fel funkcionális bázisának Kelenföldre való áttelepítése, de ez sosem valósult meg. A vasútállomás átépítését az általános városrendezési programokban 1950 óta folyamatosan napirenden tartották, végül 1960-ban nekiláttak a Déli pályaudvar rendezésének, a munkákkal 1975-re készültek el.

1983-ban Déli pályaudvartól Kelenföldig villamos felsővezeték került a pálya fölé. Ekkor épült meg a Kelenföldi pályaudvar aluljárója, a három perontető, valamint a Pusztaszabolcsi vonalat is ekkor villamosították. 1987-ben Székesfehérvárig tovább villamosították a vasúti pályát. Az állomásépület 1995-ben fővárosi védettséget kapott.

1999-ben költözött a Kosztolányi Dezső térről az Etele térre a távolságibusz-állomás, ahonnan a Dél-Buda környéki városokba lehet eljutni az innen induló járatokkal.

A pályaudvar 2007-ben lett 125 éves. Ez alkalomból teljes műemléki védelmet kapott.

2014-ben az új, 4-es metróvonal átadásával egy időben a régi mellett épült egy tágasabb aluljáró is, amelyben lift, illetve mozgólépcső segíti a közlekedést. Ugyanebben az évben lehetett használatba venni az újonnan kiépített peronokat is. A távolsági buszpályaudvart a vasútállomás felújításával és a metró átadásával egy időben korszerűsítették.

A Kelenföldi pályaudvarról a Déli pályaudvarra bevezető, a Gellért-hegyen áthaladó kétvágányos enyhén ívelt alagutat építettek. Ezen szakasz különlegessége, hogy bal oldali közlekedés van érvényben. (Módja: a menetirány szerinti bal vágány a helyes-, a jobb oldali pedig a helytelen vágány. Oka: a hely szűke miatt rövid a Déli pu. tárolójának kihúzója és néha be kell menniük a jobb vágányon a tolatást végző szerelvényeknek az alagútba).

Az alagút belmagassága – mivel eredetileg nem villamos vontatásra tervezték – igen alacsony. A villamosításkor az alagút mélyítése mellett döntöttek, hogy elférjen a felsővezeték.

A két vágány ellenére a szűk keresztmetszet miatt egyszerre csak egy szerelvény tartózkodhat bent. Az alagútban 40 km/h, az alagút déli nyílása és a Kelenföldi pályaudvar között 80 km/h az engedélyezett sebesség.

2019 október elején a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a vasútállomás előtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy Újbuda Budapest legnagyobb lélekszámú kerülete, amely Hoffmann Tamás vezetése alatt sokat fejlődött. Vannak még viszont épületek, amelyek további fejlesztésre várnak, ezek közé tartozik a vasútállomás épülete is. Közölte, hogy a XI. kerületi önkormányzat kereste meg a Miniszterelnökséget azzal, hogyan lehetne jól hasznosítani az épületet.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy Budapesten jelenleg nincs közlekedési múzeum; bár a nagy közlekedési múzeum tervei már elkészültek, de megvalósítása még jó néhány évig eltarthat. Ugyanakkor egy ilyen intézmény a legnépszerűbb múzeumok közé tartozik, korhatár nélkül bárkinek érdekes kikapcsolódást jelent.

A tervek szerint a Kelenföldi vasútállomás épületében létrehozandó múzeumban a magyar vasút történetét is megtekinthetik az érdeklődők. A mintegy 130 éves épület a legméltóbb otthona lesz a jövőben egy kis közlekedési múzeumnak - fűzte hozzá a miniszter.

Gulyás Gergely elmondta még, hogy a beruházás kiviteli terveinek mintegy 100 millió forintos költségét a XI. kerületi önkormányzat és a Miniszterelnökség közösen állja.

Hoffmann Tamás polgármester azt mondta: a teljes költségből Újbuda önkormányzata 20 millió forintot ad, a fennmaradó összeget a kormányzat biztosítja. Kitért arra is, hogy évek óta dolgoztak azon a kerületben, hogy megtalálják a vasútállomás épületének új funkcióját. Hosszasan egyeztettek a kormányzattal is, amely segít abban, hogy a közlekedési múzeumnak egy új telephelye legyen a vasútállomás épülete.

A polgármester kiemelte, hogy a XI. kerületnek hamarosan új és modern városközpontja lesz, 2020-ban várhatóan elkészül az Etele pláza is. Ezért is fontos, hogy a megújult központban minél előbb meginduljon tervezés, amelynek eredményeként a vasútállomás épülete a közlekedési múzeum telephelyeként működik majd a jövőben.

A Kelenföldi pályaudvar felújítása

A Közlekedési Múzeum által kidolgozott koncepció szerint 2020 nyarán megkezdődött a kelenföldi vasútállomás indóházának felújítása. A 130 éves műemlék épületben kulturális központot terveznek, ahol terepasztalokat és vasútmodelleket is kiállítanak majd. A kelenföldi állomásépület, amely az egyik legrégebbi épített vasúti emlék Budapesten, a jövőben családbarát kiállítóhely és új közösségi tér lesz.

2019 őszén Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be, hogy a Közlekedési Múzeum vállalkozott arra, hogy megmenti a régi kelenföldi indóházat, melyet a MÁV korábban bezárt. Az épület eredeti, vasúti funkcióit ugyanis az elmúlt években elvesztette, a 4-es metró átadása óta a jegyvásárlást és egyéb vasúti szolgáltatásokat fokozatosan az aluljáróba helyezték át.

Az Orbán-kormány a felújításra százmillió forintot szánt. Elsőként az épület műszaki állapotfelmérése történt meg, amelyet követett az épület rekonstrukciójának tervezése.

Responsive image
A főépület látványa szemből, a buszpályaudvar felől

Responsive image
A főépület felújításának látványterve délről, az aluljárók felől

"A kelenföldi indóház egy olyan közlekedéstörténeti emlék, amely a megváltozott közlekedési rendszer miatt mára egykori rendeltetését elveszítette. A Közlekedési Múzeum küldetésének érezte az épület megmentését, mely az egyik legrégebbi épített vasúti emlék Budapesten. A 130 éves épületben létrejövő új kiállítóhely és kulturális központ abban is segít majd, hogy kisebb kiállításokkal abban az előttünk álló néhány évben is meg tudjunk jelenni Budapesten, ameddig az új kőbányai otthonunk elkészül. Utóbbin a kelenföldi munkákkal párhuzamosan, ugyancsak friss kormánydöntésnek köszönhetően szintén gőzerővel dolgozunk" - mondta el Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója.

A múzeum terve az, hogy a bezárt épületbe új életet lehel, kulturális és közösségi funkciókat hoz létre, illetve egy olyan vasúti fókuszú kiállítóhelyet alakít ki, amely tematikus programokkal, kiállításokkal, különösen a gyermekes családok és vasútbarátok körében kifejezetten népszerű terepasztalokkal, valamint a múzeum világhírű vasútmodelljeivel méltó funkciót ad a régi állomási épületnek.

A most induló tervezési munkák során a Közlekedési Múzeum partnere az Építész Stúdió lesz, aki tavaly a Helsinki Nemzeti Múzeum megépítésére, vagy éppen a volt Északi Járműjavító területén felépülő új Közlekedési Múzeumra kiírt nemzetközi tervpályázatokon is eredményesen megmérettette magát. Nevükhöz fűződik a Széll Kálmán tér rekonstrukciója, az FMH Fővárosi Művelődési Ház és lakóház tervezése, vagy a győri Mobilis interaktív kiállítási központ terveinek elkészítése.

A múzeum tervei szerint ide kerülnek az év elején megszűnt, korábban nagy sikerű Andrássy úti Miniversum Közlekedési Múzeum által megvásárolt egyes terepasztal elemei és modelljei. Itt lesz látható többek között a Nyugati pályaudvar, a zuglói és győri vasútállomás kicsinyített mása is. Emellett a Közlekedési Múzeum gyűjteményének világhírű 1:5 méretarányú vasúti modelljeinek egy részét is itt mutatják majd be.

A páratlan és nemzetközi ritkaságnak számító modellek között száz, sőt százötven évvel ezelőtt készült alkotások is vannak. Az új helyszín a tervek szerint arra is alkalmas lesz, hogy a Közlekedési Múzeum kisebb kiállításokkal abban a néhány évben is meg tudjon jelenni Budapesten, amíg az új kőbányai múzeumépület a volt Északi Járműjavító területén elkészül.

A felújítási munkálatok 2020. májusában kezdődtek meg, méghozzá az épület átfogó műszaki állapotfelmérése és rekonstrukciójának tervezésével. Az épület újratervezését a Közlekedési Múzeum megbízásából az Építész Stúdió végzte, amelyre mintegy 100 millió forintot irányzott elő a Kormány.

AJÁNLÓ