A fenyőcsoport sötétzöld hátterében álló "gloriett" Ybl Miklós alkotása. Eredetileg a Hősök terén állt, 1898-ban került mai helyére, a millenniumi építkezések megindulása miatt.
Eredetileg díszkút volt a Városligetben. Zsigmondy Vilmos majdnem tíz év munka után, 1877-ben hévizet talált 970 méter mélyen a mai Andrássy út Liget felőli végénél. Az akkoriban "fúrháznak" nevezett épület biztosan nagyon funkcionális volt, de egy ilyen ipari létesítménynek nem nagyon volt semmi keresnivalója az akkor már formálódó Sugárút végén. A Millenniumi Emlékmű építése miatt 1898-ban áttelepítették a XII. kerületi Széchenyi-hegyre, ahol napjainkban emlékműként és kilátóként szolgál.
Az egykori kút tervei
A mellette álló kis emlékoszlop Széchenyi halála
után, 1860-ban készült, a hegyet is ekkor nevezték el a nagy
államférfiról. A közeli fenyőligetben áll a Svábhegyi Egyesület
megrendelésére 1891-ben Stróbl Alajossal készíttetett Széchenyi
mellszobor.
A kilátó alatti pihenő támfalának kőfülkéjében látható mellszobrot
sajnos többször is ellopták: először 1900-ban, de akkor még előkerült:
1901-ben Bécsben találták meg. Másodszor 1995-ben tűnt el, sajnos azóta
sem akadtak a nyomára. A jelenleg is látható mellszobor Kampf József
szobrászművész 1991-es művének másolata. Azért rendelték ezt a szobrot a
művésztől, mert hasonlít az eredeti Stróbl-alkotásra.
Az "Artézi kút" körül még nem volt se múzeum, se csarnok (egy 1885-ös
térkép részlete)
(a kút ekkor még a régi fakút volt)
A Gloriette látványa a Sugar útról 1889 körül (a környék még beépítetlenül)
A gloriette 1891 körül
A kút eredeti helyén, még együtt a kiállítás főkapujával (háttérben az
Ezredéves Országos Kiállítás főbejárata,
amelynek helyén jelenleg a
Millenniumi Emlékmű áll)
Egy évvel később, 1896-ban már hűlt helyét találjuk
Az egykor a Sugárút végén álló Gloriette-t a Millenniumi Emlékmű építése miatt
1898-ban áttelepítették Budára, a XII. kerületi Széchenyi-hegyre. A korabeli
Pesti Hírlap így írt: "A csinos gloriettet, mely Ybl Miklós tervei szerint
készült, most más helyen akarják fölállítani. Egyesek azt szeretnék, hogy az a
népligetben állittassék föl. A svábhegyi lakosok azonban azt óhajtják, hogy a
Széchenyi-hegy csúcsán helyezzék el s a zászlórúd jelezze a főváros legmagasabb
pontját”.
A Széchenyi-hegy csúcsán újra összerakott építmény később kilátóként szolgált,
habár ma már a megnőtt fák miatt a kilátás erősen korlátozott, az örökzöldek
miatt pedig télen is.
A Széchenyi-kilátó 1927-ben
A kilátó látványa 1922-ben (kép: Fortepan.hu)
Képek