Millennium Házaként nyílt meg a megújult volt Olof Palme-ház, amely a Városliget legrégebbi épülete, annak egyik ékköve. A Millennium Háza a Liget Budapest Projekt célkitűzéseinek is jelképe, hiszen amellett, hogy megtörtént az épület értékmentése, a tradíciót óvó, a park és a művészetek kapcsolatát erősítő koncepció mentén igazi közösségi térré, élményközponttá alakult.

AJÁNLÓ

A kívül-belül teljesen felújított Millennium Háza bemutatja a Városliget aranykorát, reflektál a századfordulós pezsgő kulturális életére, amikor Budapesten a korábban sosem látott mértékben indult el a polgárosodás útján. A Ház meginvitál a főváros legpezsgőbb és legsikeresebb történelmi korszakába, amikor a polgárok semmiből teremtettek világvárost, és amikor Budapest Európa egyik legprosperálóbb és egyben legszebb fővárosa lett. A képző- és iparművészet, a történelem, az irodalom, a zene és a gasztronómia szerves egységben alkotja a Ház szellemiségét, mindamellett, hogy a bemutatás során szem előtt tartja a jelen kor látogatóinak elvárásait.

 

Az épület funkciói

- Kulturális és művészeti élményközpont: gazdag, a mindenkori kiállítás témaköréhez kapcsolódó gyermek- és családi programokkal, kulturális és művészeti rendezvényekkel, vetítőteremmel és kulináris élményekkel;

- Ékszerdoboz: egyedi Zsolnay kerámia díszítésekkel és gyűjteménnyel, megújult és új Zsolnay elemekkel az épületen kívül és belül;

- Kiállítótér: a Városliget történetét bemutató interaktív időszaki, majd 2020. őszén a Budapest Aranykorába visszarepítő egyedülálló új kiállítással;

- Étterem, kávéház és terasz: a századfordulós kávéházi kultúra és a korabeli magas szintű kulinária találkozása a XXI. század gasztronómiai és konyhatechnológiai irányzataival és eszközeivel, és egy árnyas terasz a Városliget fái alatt;

- Művészeti és kulturális programközpont: a mindenkori kiállítás témaköreihez kapcsolódó gyermek- és családi programok;

- Rendezvényhelyszín: a történelmi és kulturális szellemiséget, valamint a magas színvonalú vendéglátást elegyítő sokfunkciós és rugalmas tér, akár családi, akár szakmai rendezvények számára.

 

Története

A Pfaff Ferenc által tervezett épület az 1885-ös Országos Általános Kiállításra épült Műcsarnoknak és a korabeli kritikák szerint - egyedülálló Zsolnay díszítésének köszönhetően - a kiállítás egyik legszebb eleme volt.

Eredetileg Műcsarnoknak épült az 1885-ös Országos Általános Kiállításra. A tervezésére és felépítésére kiírt pályázatot 1884-ben az addig főleg vasútállomások tervezőjeként ismert Pfaff Ferenc nyerte, és neoreneszánsz stílusával a kiállítás egyik legszebb épülete lett.

Az épület 1885-ben, mint Műcsarnok (kép: Fortepan/Adományozó)

Főbejárata eredetileg az északkeleti (a jelenlegi Hermina utca felé néző) oldalán nyílt. Hamar kiderült, hogy az épület Műcsarnoknak nem alkalmas - egyrészt, mert nem elég nagy, másrészt mert a fontosabb útvonalaktól messze áll. Ezért Budapest Főváros Tanácsa úgy döntött, hogy inkább Fővárosi Múzeum, azaz helytörténeti gyűjtemény és kiállítás legyen, amelynek "célja összegyűjteni és úgy a nagyközönségnek, mint a szakférfiaknak hozzáférhetővé tenni Budapestre vonatkozó minden emléket eredetiben és másolatban, amelyek a város múltjára, fejlődésére napvilágot vetnek, nem zárván ki a jelen állapotokat tárgyakat sem, melyek a jövő szempontjából érdekesek lehetnek”.

Az épület ehhez sem volt elég nagy. A kiállító termek annyira zsúfoltak voltak, hogy inkább emlékeztettek raktárra, mint múzeumra. Ezért 1936-ban ezt a kiállítást is bezárták.

A második világháború alatt az épületben hadikórház működött. Ezt majd a bombázások súlyosan megrongálták, a beltéri gipsz- és stukkódíszítések megsemmisültek. A háborús károk kijavítása közben az épületet többször átalakították, a termeket összekötő boltíves nyílásokat átépítették. A funkciók gyakori változása többszöri átépítéssel járt, ami meglehetősen ártott a ház külsejének, így például a kerámiadíszeket ereszcsatornákkal csúfították, illetve takarták el.

1954-ben a frissen alakult Művészeti Alap kapta meg és szobrászok műhelye, illetve a Képzőművészeti Kivitelező Vállalat székhelye lett. 1958-1961 között Bardon Alfréd tervei alapján teljesen átalakították. A részben alápincézett részt lesüllyesztették és kiegészítették, boltozatát nagy teherbírású vasbeton síkfödémmel váltották fel. A tetőt elbontották és megemelték, hogy osztószinteket alakíthassanak ki új födémekkel. Hogy az átalakítás kívülről kevésbé látsszon, a párkányokat részben felemelték. A főfalak elbontásával a belső térosztás gyakorlatilag eltűnt; a háromosztatú teret nagy, felülvilágított szobrászműhely és két irodaszint váltotta fel. Az épület bejáratát a mai Olof Palme sétány felőli oldalra helyezték át, a régi bejárat helyén rámpát és gazdasági bejáratot alakítottak ki (az épület nevét a hajdani svéd miniszterelnökről kapta, aki 1986. február 28-án Stockholmban merénylet áldozata lett).

1990-1993 között, amíg az új Műcsarnokot felújították, az átmenetileg visszaköltözött az épületbe. Ezután a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének székhelye lett. 1994-ben a Művészeti Alap jogutódjaként létrejött Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány tulajdonába adták, de méltó, hosszú távú művészeti-kulturális funkciót az alapítvány sem talált neki.

Helyes hasznosítását továbbra is keresték, de ez nem volt egyszerű feladat: túl szép és túl jó helyen van ahhoz, hogy egyszerű raktár, műhely vagy iroda legyen, de túl kicsi és nehezen megközelíthető ahhoz, hogy turistalátványossággá alakítsák.

A Millennium Háza 2017-ben, a felújítás megkezdése előtt (kép: MTI)

2017. őszén bejelentették, hogy a Liget Projekt részeként Millennium Háza néven a századfordulós aranykort jelenítik meg benne. A sajtóközlemény szerint fő látványossága egy több mint 100 négyzetméteres, több ezer házat ábrázoló városmakett lesz, amit vetített képek és AR (kiterjesztett valóság) egészít ki. Lesz még benne kávéház pódiumszínpaddal és egy kis konferenciaterem.

Az átépítést 2017. decemberében kezdték el. A rekonstrukció célja az eredeti épületkontúr (tetősík, párkányszint) visszaállítása és a homlokzat helyreállítása mellett az eredeti belső térrendszer visszaállítása volt. A megmaradt eredeti elemeket (külső falak, a homlokzat téglaburkolata, Zsolnay-kerámiák) megtartják, helyreállítják, illetve pótolják. Az épület főbejáratát visszahelyezik a Hermina út felőli oldalra, amely előtt rózsakertet alakítanak ki. A különleges Zsolnay-kerámiákat restaurálják.

Az újjávarázsolt Millennium Házát 2019. őszén adták át. A csaknem 3 milliárd forintos, 2017 decembere és 2019 augusztusa között zajló helyreállítás az eredeti építészeti dokumentációnak megfelelően valósult meg, kívül-belül visszaállítva a hajdan volt impozáns tereket. Az épület főbejárata visszahelyeződött a korabeli terveknek megfelelően a Hermina út felőli oldalra és a ház ékességei, a különleges Zsolnay-kerámiák is restaurálásra kerültek. A Városliget tájépítészeti megújításának részeként egy új rózsakert is létrehozásre került. Az 1.250 négyzetméter alapterületű épület kulturális közösségi térként újult meg: interaktív kiállítótérrel, egy pódiumszínpaddal is rendelkező kávéházzal, mélyföldszintjén pedig egy kisebb előadó- és vetítőteremmel.

A Millennium Háza 2019-ben, a felújítás után (kép: Magyar Építők)

A Millennium Háza az átfogó, a park zöldfelületét érintő és jelentősen gyarapító park-rehabilitációt és a ligeti intézményhálózat megújítását követően az új Városliget egyik ékköve lett. A Ház egyben jelképe a Liget Budapest célkitűzéseinek: a tradíciót óvó, a park és a művészetek kapcsolatát integráló, a legkorszerűbb múzeumi bemutatási technikákat alkalmazó tudás- és élményközpontnak biztosít majd teret a Liget egyik legpatinásabb épülete.

A több mint 130 éves épület főbejárata elé a park tájépítészeti megújításának részeként egy 1500 tőből álló rózsakertet is kialakítottak, melynek központi eleme egy új, az épület gazdag homlokzati díszítésével harmonizáló Zsolnay szökőkút.

 

Rózsakert

A Millennium Háza környezetének kertészeti megújítása is megvalósult, melynek során egy, a Városligetben egyedülálló rózsakertet is telepítettek az épület bejáratához: számos rózsafaj változatos színű és mintázatú virágai keltik életre Budapest aranykorának hangulatát. A tájépítészek az épület karakteréhez illeszkedően tervezték meg az 1500 tő rózsa alkotta Rózsakertet, amely így egyben a Millennium Háza előkertje is lett. A gondosan megtervezett Rózsakert látogatói egy kis ízelítőt kaphatnak az új, úgynevezett „modern rózsafajtákból”, láthatnak néhány régi, de még ma is kedvelt fajtát a XVII-XVIII. századból, megismerhetik a félárnyékot tűrőket és a napon díszítőket, s találnak a rózsákkal jól társítható évelő virágokat is. A kiültetett fajták mellett jeltáblán megtalálható a fajta neve, nemesítője, növekedési típusa, és a nemesítés éve. Padok, színes növénykiültetések tarkítják a területet, hogy az ide érkezők nyugodt környezetre leljenek: virágokkal, szökőkúttal, beszélgetésre és elcsendesedésre is alkalmas helyekkel. A kert központi része egy új Zsolnay-díszkút, mellette változatos színű és virágformájú bevezető és szegélyező ágyásokkal.

 

Zsolnay-kerámiák

Az épületet megújításának előkészítési fázisában minden részletre kiterjedő restaurátori terv készült annak érdekében, hogy a ház homlokzatának patinás, színes-mázas díszítéseit az eredeti, több mint 130 éves állapotoknak megfelelően állítsák helyre. A munkálatok egyik legfontosabb vezérelve volt, hogy a díszítő elemeket lehetőség szerint ne mozgassák, hanem az eredeti helyükön restaurálják. A helyszínen mintegy 2000 elemet újítottak fel, míg külső restaurátor műhelyben további összesen 2500 kerámiát állítottak helyre. A sérült, illetve leesett, hiányzó elemeket – összesen több mint 2000 darabot - az épületről fennmaradt korabeli felvételek, illetve a Zsolnay mintakönyvek alapján sikerült az eredeti gyártási technológia alkalmazásával pótolni. Az épület homlokzatának tisztítását a különböző anyagtípusok figyelembevételével, nagy körültekintéssel végezték el. A városligeti épületen keverednek a reneszánsz motívumok és a középkori templomokat idéző faunfejek, de egyiptomi és görög nőalakokat, valamint perzsa szárnyas oroszlánokat is felfedezhetünk a gazdagon díszített homlokzaton. A növényi indák, sárkányos virágvázák és szárnyas oroszlánok között többször is feltűnik a három nagy reneszánsz művész-géniusz, Leonardo, Raffaello és Michelangelo arcképe is. Több tucat restaurátor kétéves munkájának köszönhetően a ház hosszú évtizedek után végre eredeti értékéhez méltó gondoskodást kapott, visszanyerte eredeti külsejét, és így ismételten a főváros egyik legkülönlegesebben díszített épületeként várja majd a látogatókat.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ