A Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorábbi, 1872 óta működő etnográfiai intézménye. Jelenlegi épülete 2022-ben készült el a Liget Budapest Projekt részeként.

AJÁNLÓ

A megújuló Néprajzi Múzeum számára a történeti örökség továbbvitele az egyik fontos szerep, ami kiegészül az új kutatási és kiállítási témák és nézőpontok megfogalmazásával, napjaink globális folyamatainak megértésével és bemutatásával. Az új épület lehetőséget teremt arra, hogy a hagyományos osztályozási kategóriákon túllépve, átfogó állandó és időszaki kiállításon mutassa be az emberiség kulturális sokszínűségét, egymás mellé állítsa a hagyományos társadalmak tárgyi kultúráját és napjaink szokásvilágát és tárgyi kontextusát.

A Néprajzi Múzeum új épülete a Városliget egyik fogadó építményeként funkcionál a Városliget szélén, nem messze az Ötvenhatos-emlékműtől

A múzeum látványterve

A budapesti Néprajzi Múzeum egyike Európa legfontosabb szakmúzeumainak. A több mint 200.000 néprajzi tárgy mellett egyedülálló fényképfelvételeket, kéziratokat, fotókat, népzenei- és filmfelvételeket őriz gyűjteményében. A magyar népi kultúra felbecsülhetetlen értékű tárgyi emlékei mellett itt található az ország legnagyobb nemzetközi gyűjteménye és a kortárs kultúra kutatásának is fontos központja.

 

A múzeum története 2019-ig

Születésnapjaként 1872. március 5-ét tartja számon a tudománytörténet, amikor Xántus Jánost (1825-1894) kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Ethnographiai Osztályának őrévé. A jogi képzettségű, a szabadságharc honvédtisztjéből az amerikai emigrációban neves természetrajzi kutatóvá lett Xántus János vezető muzeológusi megbízatását azon nagyszabású néprajzi kiállítás sikerének köszönhette, amit az általa 1868-1869-ben Kelet-Ázsiában gyűjtött két és fél ezer darabból álló anyagból rendezett.

A máig párját ritkító gyűjtemény egyedüli előzményét a Nemzeti Múzeum anyagában Reguly Antal (1819-1858) 92 néprajzi tárgya jelenti, amit 1843-1845 között az Észak-Urál vidékén élő obi-ugorok között gyűjtött. Xántus János még kinevezésének évében nagyszabású magyarországi néprajzitárgy-gyűjtést is végzett az 1873. évi bécsi világkiállítás részére. Mindkét gyűjteményének nagyobb része az időközben megszerveződő Iparművészeti Múzeumba került.

A mostoha sorsú néprajzi gyűjteményt Jankó János (1868-1902) sokrétű szakmai tevékenysége tette valódi múzeumi szervezetté. Az ő nevéhez fűződik a millenniumi kiállítás városligeti néprajzi falujának megteremtése 1896-ban. A 24 lakóportából álló multietnikus szabadtéri múzeumi bemutató vetekedett a néhány évvel korábban megnyílt stockholmi skanzennel. (Az ünneplés után azonban a házakat lebontották, a berendezés és az öltözetek a múzeum gyűjteményébe kerültek.)

A század elején az intézmény Európa egyik vezető szakmúzeumának számított. A Néprajzi Osztály munkatársa volt Vikár Béla (1859-1945), aki a világon elsőként gyűjtött népdalokat fonográf segítségével. Munkásságának folytatását jelentette Bartók Béla (1881-1945), Kodály Zoltán (1882-1967), majd Lajtha László (1892-1963) tevékenysége, mely a magyar zenefolklorisztikai kutatásokat a múzeum falai között emelte a nemzetközi élvonalba.

Időközben folyamatosan gyarapodtak az intézmény nemzetközi és magyar gyűjteményei, különösen Fenichel Sámuel és Bíró Lajos új-guineai, Fuszek Rudolf kameruni és libériai, Teleky Sámuel és Torday Emil afrikai, Almásy György közép-ázsiai, Baráthosi Balogh Benedek Amur-vidéki, Róheim Géza ausztráliai, Diószegi Vilmos szibériai és mongóliai gyűjtőútjai, illetve a hazai kutatások terén Bátky Zsigmond, Györffy István, majd Fél Edit, Kresz Mária több évtizedes tevékenysége révén.

Az 1930-as évek elején a Néprajzi Múzeum kezdeményezésére és munkatársainak irányításával valósult meg az első nagyszabású néprajzi szintézis, a négykötetes A magyarság néprajza című mű, számos fontos kiadvány, közöttük a Magyar Népművészet 1924-1925 között egy tucatnyi kötetet kitevő sorozata, de a múzeum falai között született olyan nagyszabású monográfia is, mint Györffy István 1930-ban napvilágot látott Cifraszőr kötete. A népligeti iskolaépületben (Könyves Kálmán körút 40.) 1929-től harminc teremben tárta a múzeum a látogatók elé rendkívül gazdag anyagát. Erről az állandó kiállításról az európai szakintézmények idelátogató munkatársai nagy elismeréssel nyilatkoztak. (A kiállítást 1942-ben a légitámadások miatt le kellett bontani).

A múzeum formális önállóságát 1947-ben nyerte el, amikor szervezetileg is kivált a Nemzeti Múzeum kötelékéből, és országos hatáskörű önálló intézmény lett. Számos költözködés után 1975-től birtokolja jelenlegi épületét a Parlamenttel szemben. A Hauszmann Alajos tervei alapján 1896-ra felépült Kúria 1949-ig a legfelsőbb törvénykezés palotájaként szolgált, majd munkásmozgalmi intézetként működött, 1957-től pedig az akkor megszerveződő Magyar Nemzeti Galériának adott otthont. A Galéria Várba kerülése tette lehetővé, hogy a Néprajzi Múzeum, elköltözve a népligeti iskolaépületből, a város szívében kapjon helyet. Ez időtől kiállítások sokaságával és intenzív közművelődési tevékenységgel szolgálja a nemzeti kultúra ügyét.

Az első állandó kiállítás 1980-ban nyílt meg Az őstársadalmaktól a civilizációkig címmel a múzeum nemzetközi gyűjteményeinek anyagából, amelyet 1995-ben a kiállított nagy értékű műtárgyak állagvédelme miatt le kellett bontani.

A magyar nép hagyományos kultúrája című állandó kiállítás megnyitására 1991-ben került sor. A magyar nyelvterület egészét bemutató kiállításunk 13 teremben tárja a látogatók elé a magyar parasztság tárgyi emlékeit a XVIII. század végétől az első világháborúig terjedő időszakig.

Az ezredfordulótól kezdve a Néprajzi Múzeum a muzeológiai kutatások és a néprajzi múzeumi reprezentáció megújításának egyik legfontosabb magyarországi intézményévé vált. A magyar paraszti élet és a távoli kontinensek kultúrájának bemutatása mellett hangsúlyos lett a kortárs társadalmi jelenségek dokumentálása is. Felgyorsult az egyes gyűjtemények feldolgozása és digitalizálása. Jelenleg a múzeumi tárgyak közel 40%-a nyilvánosan megismerhető a múzeum honlapján keresztül. A múzeum számos új könyvsorozatot indított el, kutatási programokat szervezett, sikeres hazai és nemzetközi kiállításokat rendezett, múzeumpedagógiai programokat szervezett.

A Kormány 1866/2015. (XII. 2.) határozata értelmében a Néprajzi Múzeum új épülete a Liget Budapest projekt részeként a városligeti Ötvenhatosok terén épül fel 2019-ben. A múzeum gyűjteményei pedig a Szabolcs utcában felépülő Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központba kerülnek.

 

Az új épület tervezése

Az egyik legfontosabb magyar közgyűjtemény épületének megtervezéséért összesen tizenöt magyar és külföldi, köztük több világhírű építésziroda szállt ringbe. A pályázók között volt a világszerte számos ikonikus épületet tervező Zaha Hadid, a BIG, a Bernard Tschumi Architects, a Dominique Perrault Architecture, valamint a Coop Himmelb(l)au is.

A beérkező pályaműveket 11 tagú, magyar és nemzetközi múzeumi és építészeti szakemberekből álló zsűri bírálta el. A Városliget Zrt. által a Néprajzi Múzeum új épületére kiírt nemzetközi építészeti tervpályázat nyertese a Napur Architect Kft. által vezetett konzorcium lett, amelyet a nemzetközi zsűri is egyhangúlag szavazott meg.

A bizottság szerint a pályamű tiszta vonalvezetésű, emblematikus épület, amely nemzetközi szinten is jelképpé válhat. A pályamű múzeumműködési szempontból messzemenően kielégíti a Néprajzi Múzeum technológiai és gyűjteményi igényeit, és fenntarthatósági szempontból is az egyik legmagasabbra értékelt terv. A meghívásos pályázaton a zsűri a leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett a tervekre jellemző technológiai és funkcionális elképzeléseket (például a várható látogatói élményt és múzeumtechológiai megoldásokat) a tervezett épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia) a környezettel kapcsolatos párbeszédet (többek között a városképi beágyazottságot, zöld területi szempontokat, a Városligettel való kapcsolatot vagy az épület megközelítését) és a várható költségeket is értékelte.

2018. december 3-án a legjobbaknak járó ingatlanszakmai díjakat, az International Property Awards elismeréseket adták át Londonban a különböző kategóriák győzteseinek. A rangos elismerést kategóriájának legjobbjaként nyerte el a Napur Architect építésziroda által a Városliget szélére, az Ötvenhatosok terén hajdan volt parkoló helyére tervezett új épület.

Júniusban elkezdődtek a múzeum alapozási munkálatai.

2019. decemberében az Európa legjobb középülete díj után a világ legjobb középülete díjat is elnyerte a Liget Budapest Projekt keretében épülő új Néprajzi Múzeum épülete. Az elismerést a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenye, az International Property Awards hétfő éjszakába nyúló londoni díjátadó gáláján vehette át Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója.

A Néprajzi Múzeum épülete ugyanezen a versenyen előzőleg Európa legjobb középületének díját is megkapta, így került a világ legjobbjainak járó díj esélyesei közé.

December közepén a munkálatok már javában tartanak: a West Hungária Bau Kft. megbízásából az Épszerk-Pannónia Invest Kft. munkájával elkészül a mintegy 9 ezer négyzetméter alapterületű parkolóház a Dózsa György úton.

A Néprajzi Múzeum alapozása, amely egyúttal a mélygarázst is jelenti - 2019. december 23.
(kép: Bernát Benjámin / magyarepitok.hu)

A háromszintes, összesen közel 27 ezer négyzetméteres mélygarázs 6 milliárd forintból valósult meg. Az első ütem befejeztével elindulhatott a második ütem: a szakági alvállalkozók megkezdték a gépészeti munkákat (csatornázás, vízellátás, légtechnika, elektromos szerelés), de ezekkel párhuzamosan már a kőművesmunkák is zajlanak: a vasbeton-szerkezetek mellett válaszfalak és térelhatároló falak formájában, melyek Porotherm-, Ytong-, illetve zsalukő-téglából készültek.

Figyelembe véve a távlati igényeket is, történt egy funkcióváltás, ugyanis a mélygarázsban lévő trafóhelyiség kikerült az épületből, közvetlen a mélygarázs mellé egy vasbeton-szerkezetbe – ennek a szerkezetépítési munkái is már zajlanak, párhuzamosan a szerkezet szigetelésével.

Az építkezés állása 2020. szeptember 11-én (kép: Máthé Zoltán / MTI)

2021. márciusában az építőanyagok áremelkedése miatt a ZÁÉV újabb 3 milliárd forintos támogatást kapott az Államtól a múzeum építésére. Az új Néprajzi Múzeumot az eredeti tervek szerint júliusban kellene átadni, de Kemecsi Lajos főigazgató arról beszélt, hogy csak 2022 márciusra készülnek el.

Az elkészült belső tér 2021. december 1-én (kép: Szigetváry Zsolt / MTI)

2022. január első munkanapján jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben, hogy az állami tulajdonú Városliget Zrt. a tavalyi év utolsó napján, 2021. december 31-én egy tender keretében három munkára is szerződést kötött a ZÁÉV Zrt. és a Magyar Építő Zrt.-vel összesen nettó 3,9 milliárd forint értékben az új Néprajzi Múzeum épületével összefüggésben.

A közbeszerzés címe NEP kiegészítő munkák 2021, ami felhívás nélkül indult – nem is volt más jelentkező, csak a múzeum épületén már évek óta dolgozó ZÁÉV és Magyar Építő Zrt. párosa. A két cég a szilveszteri szerződés értelmében nettó 3,9 milliárd forintért megvalósítja a Zoom kiállítást és az Interaktív tér kivitelezését, valamint a Megérkeztünk című nyitókiállítást, továbbá kialakítja a múzeum bérleményi területeit.

A tender első része az 545 m²-en megvalósuló Zoom kiállítás és a 626 m²-en megvalósuló Interaktív tér teljes körű kivitelezési feladatai, amelyet összesen nettó 1,17 milliárdért forintért vállaltak a cégek.

A Zoom kiállítás főbb munkálatai a falfelületeken 920 m²-t érintő egyedi nyomtatású tapétázás, több mint 20 folyóméter hosszúságú egyedi tervezésű beépített ülőbútor, nagyméretű (4 m x 14,5 m x 4,1 m) egyedi beépített vitrin kivitelezése, több egyedi tárgyhoz kapcsolódó totem installáció vitrinkiegészítéssel, beépített világítódobozok fali fotóinstallációval kiegészítve, néhány egyedi nagyméretű műtárgy installációja speciális acél tartószerkezet kialakítással, egy padló- és mennyezeti burkolatot is érintő beépített vitrininstalláció, valamint a műtárgyvilágítás kialakítása.

Az Interaktív tér egyszerre közösségi, múzeumpedagógiai és workshop tér. A funkciójának megfelelően a kivitelezési faladat részeként elsősorban építészeti, belsőépítészeti és ehhez kapcsolódó gyenge- és erősáramú szerelési feladatok kerültek meghatározásra, úgy mint válaszfalak építése, falfelületek előkészítése, festése, tapétázása, világítás kiépítése, valamint egyedi tervezésű rögzített térelemek kivitelezése.

A tender második része a 75 műtárgyat bemutató Megérkeztünk című nyitókiállítás teljes körű kivitelezési feladatai, amit nettó 840 millió forintért vállalt a Magyar Épító és a ZÁÉV. "A tárlat legfontosabb üzenete, hogy a Néprajzi Múzeumnak alapítása óta, azaz 150 év után most először nyílik lehetősége arra, hogy különleges gyűjteménye méltó, eleve számára tervezett és épített épületben, korszerű körülmények között nyerjen végleges elhelyezést” – olvasható a hirdetményben.

A tenderleírás szerint a kiállítás a -2. szint 1005 m² alapterületű időszaki kiállítóterében nyílik meg. A főbb munkák itt a kiállítótér meglévő falainak előkészítése, festése, grafikai elemekkel történő dekorálása, a központi beépített installáció kivitelezése, mely fém vázszerkezetre szerelt falpanelekből, a falpanelekbe süllyesztett vitrinekből, valamint változatos kialakítású, interaktivitásra serkentő megoldásokból áll. A feladat része továbbá minden a kiállításhoz köthető erős- és gyengeáramú szerelési, kábelezési faladat elvégzése, valamint a műtárgyvilágítás kivitelezése.

A tender harmadik része a bérleményi területek kivitelezése, amit nettó 1,88 milliárd forintért vállalt a nyertes cégduó. Feladatuk lesz szakkönyvesbolt és coworking iroda (315,69 m²), ajándékbolt (178,47 m²), Foodcourt és Többcélú terem földszinti és pinceszinti technikai helyiségeinek kialakítása (összesen 1151,23 m²), földszinti kávézó (106,96 m²) és 1. emeleti kávézó (168,13 m² + 319 m² terasz) kialakítása. A hirdetményben szerepel, hogy a Néprajzi Múzeum kiviteli tervdokumentációja megkapta a BREEAM EXCELLENT minősítését, és a bérlemények kivitelezésénél a vonatkozó BREEAM előírásokat figyelembe kell venni.

 

A Néprajzi Múzeum átadása

2022. május 22-én átadták a Néprajzi Múzeum új épületét a Városligetben. Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa világszínvonalúnak nevezte az épületet, amely május 23-tól várja a látogatókat.

A miniszteri biztos történelmi vállalásnak nevezte a Liget-projektet, amelynek keretein belül megépült a múzeum. Ez Baán László szerint nemcsak Magyarország elmúlt száz évében, de jelenleg egész Európában a legnagyobb komplex kulturális fejlesztés, amivel itt épül meg "minden irigység ellenére”. Baán méltatta az épületet tervező Ferencz Marcel zsenialitását, egyben köszönetet mondott a múzeumot megnyitó Orbán Viktor miniszterelnök személyes támogatásáért is.

A beruházás kivitelezését eredetileg közel 26 milliárd forintos ajánlattal a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő ZÁÉV Építőipari Zrt. és a Magyar Építő Zrt. nyerte el. A kivitelezés költsége azóta folyamatosan növekedett, amit 2020-ban 6,1 milliárd, 2021 tavasszal 3 milliárd forinttal növeltek meg, vagyis bő harmadával lépte túl az eredeti összeget.

Baán László kitért arra is, hogy miből táplálkozhat a park zöldfelületének megújítását is valóra váltó Liget Budapest projekt elleni ádáz düh, amely – mint fogalmazott – „mára egyre inkább egyszólamúvá válik”. Szerinte számtalan civil szervezettel jött létre együttműködés, de feltűntek olyan politikusok és önjelölt próféták, akik "zöldre dukkózva" legalább néhány elem megvalósítását szeretnék megakadályozni, mert ha ezek megépülnek, még a híveik sem nekik, hanem a saját szemüknek fognak hinni. Szerinte azonban ha megépülhet az Új Nemzeti Galéria, akkor magyar lesz a legkomplexebb kulturális negyed az egész kontinensen.

Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a 150 éves intézmény története során a gyűjtemény most kap először saját igényeire szabott otthont egy, „a hazai múzeumügyben példa nélküli sikerként megvalósult projekt” eredményeként. Szerinte már az 1880-as években szorgalmazták a gyűjtemény számára egy méltó és alkalmas épület megvalósítását, ám erre egészen mostanáig kellett várni (az 1872-ben megalapított intézmény 1892-ben vált ki a Nemzeti Múzeumból, és az elmúlt másfél évszázadban sokat vándorolt, évtizedekig például éppen a Városligetben volt látható, legutóbb pedig a Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palota épületében működött).

"Magyarnak lenni jó, a magyarság egy olyan jegy, mint amilyen az anyajegy, letörölhetetlen" – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, aki arról is beszélt: a kormányoldal április 3-án megkapta a felhatalmazást, hogy teljes egészében megvalósítsa a Liget Budapest Projektet.

A kormányfő az új épületről azt mondta: vagány. Szőcs Géza biztos örülne, ha látná. Emlékeztetett arra: az ő fejéből pattant ki az a gondolat, hogy Magyarország, azon belül is Budapest méltó helyszín lenne egy példátlan múzeumi negyed számára.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány a bizonytalan és átalakuló világ kellős közepén döntött úgy, hogy kultúrára, kulturális terekre, múzeumokra és koncerttermekre, az épített környezet és Budapest legszebb parkjának a rendbetételére fordítja Magyarország forrásait.

"Miközben mindenki azt bizonygatta, hogy nem lehet, addig mi lépésről lépésre, épületről épületre haladunk, sőt április 3-án a magyar emberek megerősítettek minket abban, hogy jól tettük, hogy megcsináltuk, és úgy gondolják, hogy még, még, még, Európa legnagyobb kulturális beruházásának teljesen el kell készülnie. Úgy érzem, megkaptuk a felhatalmazást a teljes program megvalósítására” – jelentette ki.

Kiemelte: olyan épületet szerettek volna, ahol a magyar népi kultúra természetes szépsége a legteljesebben kibontakozhat. Úgy fogalmazott: ma azt ünnepeljük, hogy kincseink méltó helyre kerültek és egy feladatunk maradt: fel kell nőnünk ahhoz, hogy ne csak egy nap legyen az ünneplésé, hanem minden nap megtaláljuk örömünket a magyarságunkban. Szerinte ebben segít ez a figyelemre méltó épület, amelyet a magyar lelemény és szépérzék újabb kiemelkedő példájának nevezett.

A miniszterelnök beszédében úgy értékelt: egy nemzet kultúrája szilárd útjelző, megmutatja, hogy honnan jövünk, és azt is kijelöli, hova kell megérkeznünk. De ha ezt elhanyagoljuk, akkor menthetetlenül eltévedünk, és egy idő után már azt sem tudjuk, hogy miért harcolunk.

Hangsúlyozta: meghatványozódik a kultúra fontossága, ha magyar népművészetről van szó, mert a népművészet megmutatja, hogy milyen magyarnak lenni, és azt is, hogy milyen jó magyarnak lenni.

"Ha néprajzi örökségünket látjuk, nemcsak szépnek látjuk, de eltölt bennünket a szabadság érzése is, és önkéntelenül elmosolyodunk. Magyarnak lenni jó! Ezért érezzük előre és állunk ellen, ha korlátozni akarnak bennünket, és ezért ismerjük fel idejekorán, ha baj van, ha a veszély fenyegeti a kultúránkat, a szokásainkat, az életmódunkat, az örökségünket” – fogalmazott.

Úgy vélte, a szépséghez és a magyarsághoz való ragaszkodás egy tőről fakad: látjuk és értjük a szépet a magyar világban, a magyar lélek szép, a magyar élet tetszetős élet, a magyar világ gyönyörködteti a szemet és a lelket.

A kormányfő arra is kitért: a Néprajzi Múzeum előző, Kossuth téri kúriai épülete – bár szép volt – formája nem illett a tartalomhoz, a most elkészült új épület viszont más, mert abban a tartalom és a forma találkozik. Ez az épület azt a meggyőződést tükrözi, hogy létezik szépség a világban, hogy a tizenkettő egy tucat kockaépületek és az ötlettelen irodakomplexumok világában is lehet egyedit alkotni, amely illik környezetéhez, megragadja a szemet és gyönyörködteti a lelket – mondta.

AJÁNLÓ