1956-os emlékmű (Vaskefe)

XIV. kerület, Városliget, Ötvenhatosok tere

Írta: Varga Máté 2021.

Az 1956-os forradalom kezdetének ötvenedik évfordulója alkalmára, 2006-ban épült, vitatott jogú emlékhely. Elkészítésére a kormány 900 millió forintot különített el.

Az Ötvenhatosok terén álló, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára készült emlékmű politikailag terhelt helyen áll: az ötvenes évekig a Regnum Marianum-templom állt a helyén, amelynek lerombolásáról 1951-ben döntött Rákosi Mátyás. A templom helyére Sztálin szobrát állította fel, amelyet az 56-os forradalom döntött le. 2004 augusztusában aztán a Medgyessy-kormány határozatban döntött arról, hogy 2006. október 23-ára, a forradalom ötvenedik évfordulójára itt készüljön el az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékműve.

Helyszínéül a Városliget szélét, az egykori Regnum Marianum templom helyén emelt emlékkereszt és az Időkerék közti területet határozták meg. Egykor itt állt Sztálin szobra, majd annak ledöntése után a nagy erődemonstráló, kommunista felvonulások alkalmára, az állami vezetők részére épített dísztribün.

A pályázat nyílt volt, műfaji megkötések nélkül, melyben számtalan jogi, erkölcsi kérdést vetett fel a bírálóbizottság eljárása. A szobrásztársadalom komolyan vette a kiírást, amit az is jelez, hogy közel nyolcvan pályaművet adtak be az ország legjobb művészei, a legapróbb részletekig kidolgozva azokat.

Például Búza Barna kavicsbetonból tervezte művét, amelynek tetején a forradalmi ifjúságot szimbolizáló, a rácsokat szétfeszíteni akaró fiatal leány és fiú áll, az emlékmű alsó részén pedig a lyukas zászló és a forradalmi láng lett volna.

A zsűri egy művészettörténész javaslatára a kiírással ellentétben azonnal elvetette a figurális alkotásokat. A hetvenkilenc pályamű java ilyen volt. Ezután választották ki a nyertest, az I-Y Alkotócsoport munkáját.

A nyertes mű azonnal hatalmas vitát váltott ki mind a művészek, mind az 1956-os szervezetek körében. Előbbiek művészi színvonalát, utóbbiak 1956 eszméjének közvetítését kérdőjelezték meg. A 2006 vasoszlopból álló ék nyert, amelynek legmagasabb oszlopa 8 méteres. A rozsdás, ritkás sorok az ék éle felé haladva egyre sűrűbbek és egyre fényesebbek.

Az eredményhirdetés után az 1956-os szervezetek a helyszínen tiltakoztak. Felolvasták a miniszterelnöknek címzett tiltakozó levelüket, amelyben a többi közt kérték, hogy ne csúfolja meg 1956 emlékét. E hivalkodó emlékmű nem sugároz semmit 56 szellemiségéből, nem jelzi, hogy mi is történt 1956-ban. A tiltakozások ellenére a képzőművészeti alkotást október 23-án felavatták.

Az emlékmű ellenzői részben esztétikai kifogásokat hoztak, de gyakoribbak voltak azok a hangok, amelyek szerint az emlékmű a balliberális kormány (amelynek vezetését 2004 szeptemberében Gyurcsány Ferenc vette át) politikai üzeneteként értelmezendő: a Magyar Nemzet 2005. július 12-i számában Wittner Mária 56-os halálraítélt szabadságharcos, fideszes képviselő például azt mondta, hogy az 56-os emlékmű nem 1956-ról, hanem 2006-ról, a rendszerváltozás utáni magyar történelem mélypontjáról szól. Azt is mondta, hogy a Gyurcsány-kormány szerinte saját magának állít emlékművet.

Mélyi József művészettörténész esztétikai szempontból problematikusnak tartja az emlékművet, véleménye szerint a sűrűsödő cölöpök között a néző szó szerint beszorulhat a "tömegbe", a kockaköveket felszántó ékforma pedig egyszerre agresszív és didaktikus. "A politikai és az esztétikai ítélet azonban két, egymástól független kérdés" - mondta, majd hozzátette azt is, hogy a Gyurcsány-kormány is hibát követett el azzal, hogy amikor a pályázat során a győztest kiválasztotta, nem folytatta le az emlékmű mondanivalójáról szóló vitákat, amelyeknek kézenfekvő helyszíne szerinte a parlament lehetett volna. Mélyi Pótó Jánost idézi, aki szerint a zsűri felelőssége lett volna adott esetben kimondani, hogy 2006-ban nem érett meg az idő arra, hogy a kormány ilyen körülmények között állítson fel egy központi '56-os emlékművet.

A sok ellenvetés után a kormány 150 millió forintot elkülönített, és a Műegyetemnél az 1956-os szervezetek által is támogatott Csíkszentmihályi Róbert szobrász, illetve Schilling Róbert építész tervei alapján készíttetett egy alternatív emlékművet is.

"Október 23-án felavatták az 1956-os forradalom és szabadságharc központi emlékművét. Az ünnepséget senki sem úgy képzelte, ahogy végül is lezajlott. A rendbontó csoport fütyült, kiabált, még akkor is, amikor a tekintélyes akadémikus, Kosáry Domokos mondott hosszú élettapasztalatából fakadó, bölcs szavakat. Ebben a kontextusban leplezték le a művet, ami persze semmi esetre sem a mű hibája" - írta a HVG az emlékmű felavatásáról.

Füttyök, az "el-kúr-tad" skandálása és közben egy emelkedett ünnepség kísérlete közben leplezték le a négy alkotó, Emődi-Kiss Tamás, Papp Tamás, György Katalin, Horváth Csaba munkáját (miközben Budapest belvárosában kormányellenes tüntetés zajlott).

A 2010-es választások előtt Tarlós István azt nyilatkozta egy internetes lapnak: "Valószínűleg ki kell cserélni ezt a MÉH-telep funkciójú, emlékműnek csúfolt valamit az 56-osok terén a Városligetben. Én azt hiszem, hogy az 56-osok nem arra vágynak, hogy egy halom rozsdás ócskavas állítson emléket nekik. Azt még a legszabadelvűbb gondolkodás és ízlés mellett is nehéz elfogadtatni bárkivel is, hogy annak a rozsdás ócskavasnak a Dózsa György úton valamiféle művészeti értéke van".

Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár a tervezett Múzeum Negyed kapcsán 2011-ben beszélt az emlékmű esetleges lebontásáról, amely szerinte "szerencsétlen helyen és alakzatban" valósult meg. Szőcs a kommunista utód-kormány alatt állított szobrot a diktatúra emlékművei közé, a Szoborparkba költöztette volna át.

"Az 56-os emlékmű esetleges Szoborparkba helyezése semmiféleképpen sem esztétikai kérdés - egyértelműen politikai üzenete van, hisz szobrokat rendszerváltáskor szokás lebontani vagy elszállítani" - mondta az [origo] kérdésére Mélyi József művészettörténész.

A Szoborpark tervező építésze, Eleőd Ákos a költözési tervet művészi és jogi szempontból is értelmezhetetlennek nevezte, az ötlet szerinte nem más, mint egy gondolatkísérlet.

Szőcs Géza 2011. február 15-én a Szépművészeti Múzeumban rendezett sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az intézmény nem sokkal korábban leállított földalatti bővítése helyett több új múzeumépületet terveznek az Ötvenhatosok terére, az úgynevezett "Andrássy-negyed” részeként. 2011. szeptember 29-én kormányhatározat jelent meg arról, hogy a Kormány egyetért "az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes létrehozásának előzetes irányaival", valamint a "Magyar Nemzeti Galéria beolvadása révén a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesítésével”. Október 1-jén Orbán Viktor miniszterelnök az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztossá nevezte ki Baán Lászlót, a Szépművészeti Múzeum főigazgatóját. A tervek szerint a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesített gyűjteményeiből az újkori anyag önálló épületet kap, emellett a Magyar Fotográfiai Múzeum is új épületbe költözhet a téren. A megvalósításra Baán László nemzetközi tervpályázatot írna ki, az építkezés 2014-től indulhat.

A Néprajzi Múzeum 2014-ben lezajlott építészeti tervpályázatán a francia Vallet de Martinis és a DIID építésziroda közös terve bizonyult a legjobbnak, azonban a Kormány 2015-ben arról döntött, hogy a Néprajzi Múzeum számára korábban kijelölt területen inkább a háború után lebontott Városligeti Színház épületét építik újjá. Épp ezért 2015 decemberében újabb, meghívásos nemzetközi tervpályázatot hirdetett a Néprajzi Múzeum tervezésére, ezúttal az 1956-os emlékművet övező területen.

2016-ban a Jobbik Magyarországért megelégelte, hogy az '56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján még mindig ott éktelenkedik a Gyurcsány-kormány produktuma. Novák Előd még tüntetést is szervezett a Vaskefe elé február 25-én.

Az emlékmű és a parkoló látványa 2019-ben (az új Néprajzi Múzeum megépítése előtti állapot)

2013-ban liberális körök aggódni kezdtek az emlékmű sorsáért, amikor felvetődött, hogy az Orbán-kormány a helyére építi fel az új Néprajzi Múzeum épületét. A Népszava szerint "a jobboldal régóta feni fogát a Gyurcsány Ferenc által 2006-ban felavatott alkotásra", amelyről viszont hamarosan kiderült, hogy mindez felesleges pánikkeltés volt a részükről - mint máskor -, ugyanis Baán László, a Múzeum Negyed miniszteri biztosa leszögezte, hogy az emlékmű a helyén marad, mert nincs tisztázva a tervezett új múzeumok helyei, azaz egyelőre nincs végleges döntés arról, hogy hol helyezkednek majd el a közgyűjtemények. Baán László elmondta, hogy az új múzeumok műszaki paraméterei, elhelyezése dönti majd el, hogy végül maradhat-e az Ötvenhatos emlékmű, amely szerinte kiváló minőségű alkotás, és meggyőződése, hogy az építkezések miatt nem kell azt lebontani. Mindenesetre a liberális sajtó ezzel kapcsolatban jó alkalmat talált arra, hogy ismét a Kormány ellen heccelje az olvasótáborát. A Népszava félelmei szerint a nemzeti tábor szeretne megszabadulni a "nem kedvelt alkotástól", amire Baán László elmondta, hogy ez az emlékmű olyan fogalomról beszél, amit az absztrakt művészet nyelvén is érvényesen lehet megfogalmazni (a szabadság, a hősiesség, az összefogás, sőt maga a forradalom is elvont fogalmak), amit nagyon plasztikusan és magas színvonalon mutat be az alkotás.

2018-ban végül a Liget Budapest Projekt keretén belül az emlékmű környékét lezárták, amikor megkezdődött a Néprajzi Múzeum építése.