A Szépművészeti Múzeum állami alapítású és fenntartású országos múzeum Budapesten, épülete a Hősök tere műemlék együttesének része. A múzeum gyűjtőköre az egyetemes művészet, a magyar/magyarországi művészet anyagát átadta a Magyar Nemzeti Galériának, csak néhány magyar művész alkotása található itt (Rippl-Rónai József). Gyűjteményeiben, melyek az európai képzőművészet minden korszakába bepillantást engednek, a leghíresebb művészek alkotásai is megtalálhatók, műtárgyainak száma jóval meghaladja a százezret.

AJÁNLÓ

A Szépművészeti Múzeum 2015-2018 között zajló felújítása után, a kiállításainak újrarendezésével párhuzamosan költöznek ki a Várból a Magyar Nemzeti Galéria régi magyar gyűjteményei, ugyanis a Szépművészeti kiállítási koncepciója gyökeresen átalakul: több mint négy évtizedes távollét után a magyar művészet hazatér a Szépművészetibe, így a múzeum ezt követően az egyiptomi és az antikvitás művészete mellett a XVIII. század végéig együtt mutatja majd be az egyetemes és a magyar művészet történetét.

Az eklektikus-neoklasszicista stílusú palota Schicedanz Albert és Herzog Fülöp tervei alapján épült, 1900-1906 között. Főhomlokzatának hármas rizalitja timpanonokkal lezárt, oszlopos építmény. Középső orommezejében az olimpiai Zeusz-templom nyugati szoborcsoportjának kiegészített másolatát látjuk, mely a görög hősmondák egyik epizódját, a kentaurok és lapithák harcát ábrázolja. A főhomlokzat mögött kiemelkedő kétemeletes épületszárny díszítőmotívumai eklektikus-neoreneszánsz jellegűek.

Az artézi kút és környezete 1906-ban (ekkor még virágágyások szegélyezték a Millenniumi Emlékművet és a múzeumok előterét)

A Szépművészeti Múzeum és a Millenniumi Emlékmű 1909-ben

A múzeum az ország legjelentősebb képzőművészeti gyűjteménye. Törzsanyaga a Pyrker-gyűjteményből, az Esterházy-képtárból, Ipolyi Arnold gyűjteményéből és Pulszky Károly vásárlásaiból áll.

Az Antik gyűjtemény a peremkultúrák emlékei mellett elsősorban a görög és a római művészet alkotásait mutatja be. Az Egyiptomi gyűjtemény átfogó képet igyekszik nyújtani az ókori Egyiptom művészetéről.

A Régi képtár képezi a múzeum törzsanyagát, amely végigvezeti a látogatót az európai festészet fejlődésén a XIV. századtól a XVIII. század végéig. Legteljesebb az itáliai kollekció, hiszen a trecentótól a barokkig rangos alkotók egész sorát láthatjuk a falakon (német gyűjtemény, spanyol gyűjtemény). A Régi szoborgyűjtemény anyaga a IV-XVIII. századi olasz, illetve a XIII-XVIII. századi francia, angol, német és holland szobrászat sok érdekes alkotását tartalmazza. A Modern gyűjtemény XIX. és XX. századi képeket illetve szobrokat mutat be.

A Szépművészeti Múzeum 1922 körül

A teret 1932-ben kapta a Hősök tere elnevezést, amely ekkor még virágágyásokkal volt díszítve. A Hősök tere csupán 1937-ben kapott kőburkolatot a 34. Eucharisztikus világkongresszus (1938) miatt.

A Szépművészeti Múzeum 1936-ban, még a nagy térkövezés előtt (kép: Fortepan)

A Reneszánsz-csarnok 1945-ben

A második világháború alatt az épület súlyosan megsérült. A beszakadt üvegmennyezeten beesett a hó a termekbe, sok kárt okozva ezzel.

 

A Szépművészeti Múzeum teljes körű rekonstrukciója

A Szépművészeti Múzeum 2015 februárjában bezárt, hogy a közel négy évig tartó felújítás után eredeti pompájában nyílhasson meg újból.

2018 őszén nyílt meg a látogatók előtt az átfogó felújításon átesett Szépművészeti Múzeum. A munkák legfontosabb eleme a Román-csarnok rekonstrukciója volt, amely hetven éve volt elzárva a közönség elől a második világháborúban szerzett sérülései miatt. Emellett más történelmi kiállítótereket is megnyitottak, amelyeket az elmúlt évtizedekben raktárnak használtak.

2012-ben kezdődött a rekonstrukció tervezése: a restaurátorokat Seres András vezette, őt egyszerűsített közbeszerzéssel választották ki a pozícióra. 2015 decemberében kezdhettek a munkálatokkal, és 2018 júliusra végezniük kellett. 40 szakember - festők, szobrászok, díszítőfestők - dolgoztak az állványokon, több ezer négyzetmétert kellett helyreállítaniuk.

Seres elmondta, az épület szörnyű állapotban volt, a háborús károk miatt még az ötvenes években is lapátolták a havat a belső terekből. Sok helyen a vakolat és a festék is elvált a faltól. A Román-csarnokban az eredeti festést kell átfesteniük.

A Román-csarnok amúgy jól járt, azt nem festették át meg át, az eredeti festést kell most felújítaniuk. A csarnok Freibergi-kapuját 1904-ben építették be, de ehhez falazni is kellett, amit a csapat kibontott, hogy ezzel több teret tudjanak egybe nyitni.

"A víz természetes eróziós hatása mellett a só is jelentős károkat okoz: amikor kiszárad a fal, kimarja a kötőanyagot a vakoltból és a festékből. Főleg a felső részeken, a főhajó két oldalán a párkány fölött a vakolat és a festés eltávolodott egymástól. Ezeken a részeken most egy konzerváló anyag beeresztésével megpróbálják a rétegeket egymáshoz illeszteni, visszapréselni a faltól elvált festéket. Ahol teljesen elveszett a kötőanyag, ott annyira porlott a festék, hogy ha ráfújtak, elszállt".

A Román-csarnok látványa a felújítása előtt (kép: Liget Budapest)

A Szépművészeti Múzeum kibővítését Baán László főigazgató vette tervbe. 2010-ben a Karácsony Tamás és csapata által készített tervek kapcsán. Ráday Mihály és Sisa József 2010 tavaszán megjelent írásai nyomán botrány robbant ki, a terv ugyanis a reprezentatív főhomlokzat eredeti funkcióját megszüntette volna. A beruházást 2011 februárjában a kormány leállította, majd bejelentették, hogy a Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén múzeumi negyedet hoznak létre, és a Szépművészeti Múzeum itt kap új épületet.

2011. szeptember 29-én kormányhatározat jelent meg arról, hogy a kormány egyetért "az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes létrehozásának előzetes irányaival", valamint a "Magyar Nemzeti Galéria beolvadása révén a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria egyesítésével”.

Október 1-jén Orbán Viktor miniszterelnök az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes koncepciójáért felelős kormánybiztossá nevezte ki, Baán Lászlót.

Október 20-án egy újabb kormányhatározat a Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum összevonásának személyi és szervezeti intézkedéseire is felhatalmazta, 2012. február 29-i határidőt szabva meg erre. Baán László tervei szerint a két múzeum anyaga egyesül, és a Szépművészeti jelenlegi épületében a XIX. század közepe előtti anyagot, az új épületben pedig az ezt követő időszakot mutatják majd be. Az új múzeum tervezőjét nemzetközi tervpályázaton választaná ki, a megvalósulásra reális esélyt 2017 végére lát.

Baán László, az intézmény igazgatója elmondta: a csaknem tízmilliárd forintos rekonstrukció részeként korszerűsítették az elavult fűtőrendszert, akadálymentesítést végeztek, klimatizálták a kiállítóterek egy részét, új kiállító- és közönségforgalmi tereket, korszerű restaurátor- és raktárműhelyeket alakítottak ki, új teherliftet építettek be, a felújított és szigetelt tetőre napelemeket, napkollektorokat helyeztek, valamint modern műtárgyszállítási folyosókat alakítottak ki.

A beruházásnak köszönhetően a Román-csarnokkal együtt 2000 négyzetméterrel nőtt a kiállítótér nagysága. Visszakapta eredeti funkcióját a hossztengely csarnoksorát záró Michelangelo-terem is, amit a hetvenes években vasbeton födémmel kettéosztottak, hogy ott helyezzék el a könyvelést.

Az áthelyezett Egyiptomi gyűjtemény helyén melegkonyhás éttermet nyitottak, jelentősen megnövelték a ruhatárak kapacitását, és nagyobb teret kapott a múzeumpedagógia is. Az épület 2018 őszétől a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria XIX. század előtti gyűjteményeiből rendezett új állandó kiállításnak, valamint időszaki tárlatoknak ad otthont.

A Román-csarnok felújítása (kép: Mohai Balázs / MTI)

Mányi István tervező elmondta, hogy a korábban 60-80 főre tervezett ruhatárak kapacitását 1200 fősre növelték és elvégezték a komplex akadálymentesítést is. Az épületben így már nemcsak a kerekesszékesek mozoghatnak kényelmesen, hanem például Braille-feliratokat is kihelyeztek és kiépítették az audioguide rendszert is. A kiállítóterek nemcsak minőségileg újultak meg, hanem az összterületük is nőtt 2400 négyzetméterrel. A mélyföldszinten már meglévő két kiállítóterem és a Márvány-csarnok alatti terület egy összefüggő, 1200 négyzetméteres kiállítótérré vált.

Kőszegi Antal főmérnök árulta el, hogy a terem mozaikpadlóját újra kellett gyártatni, emellett a bevilágító-ablakokat is kicserélték újakra, amelyekhez árnyékolót is szereltek.

A Liget Budapest Projekt keretében 9,5 milliárd forintot szánt a Kormány a beruházásra, melynek legfőbb feladata a 70 éve a közönség előtt elzárt Román-csarnok felújítása volt. A munkálatok 2015-ben kezdődtek és 14.000 négyzetmétert érintettek, így megújult az épület több mint 40 százaléka.

Legutóbb 2008-ban újult meg a múzeum homlokzata -, de a nyugati szárny felújítása és az épületgépészet átfogó fejlesztése évtizedek óta váratott magára. A mostani rekonstrukciós szakasz volt az eddigi legjelentősebb a múzeum történetében. Hosszú évtizedek után végre megtörtént az épületszárny teljes műszaki modernizációja is, többek között kazánostul lecserélték a hetvenes évekből való gőzfűtést és a régi elavult klímaberendezéseket.

A felújítás során mintegy 11 ezer köbméter földet mozgattak meg, 2700 köbméter beton, 300 tonna betonacél, 900 négyzetméter falazat, 7100 négyzetméter vakolat, 3000 négyzetméter acélszerkezet, 1800 négyzetméter üvegtető, 1100 négyzetméter üvegfal, 300 ezer folyóméter erős- és gyengeáramú kábelezés és 16 ezer folyóméter gépészeti vezeték került beépítésre. Emellett 19 ezer négyzetméter burkolat készült, és összesen 38 ezer négyzetméter felületet festettek le.

Szakemberek dolgoznak a felújítás alatt álló Szépművészeti Múzeum Román-csarnokában (kép: Mohai Balázs / MTI)

"Maga a múzeum csak 2018. őszén nyílik meg a látogatók előtt, hiszen az egy dolog, hogy az épülettől visszakaptuk a teret, de még vissza is kell rendezni az állandó kiállítást, ami egy óriási újrarendezést is jelent. Ehhez fogható munka szintén több évtizeddel ezelőtt történt, de akkor sem egyszerre: 1957-ben és 1975 -ben két lépésben operálták ki a magyar anyagot a Szépművészeti gyűjteményéből, amely aztán a Néprajzi Múzeumba, majd onnan a Magyar Nemzeti Galériába került. Most innen fognak a régi mesterek alkotásai visszakerülni eredeti otthonukba, a Szépművészeti Múzeumba" - magyarázta Baán László.

"A Román Csarnok mellett a második emeleten szintén évtizedek óta elzárt kiállítótér sor - amely egykor szoborgyűjteménynek adott helyt - újra megnyílik, és a régi magyar gyűjteménynek szolgál majd helyéül. Hasonlóképpen látogatható lesz a Michelangelo terem is, amely idáig hivatali irodaként funkcionált" - avatott be minket az igazgató a részletekbe, majd kifejezte sajnálatát, hogy dr. Garas Klára a múzeum egykori főigazgatója nem érhette meg ezeket a pillanatokat" (Garas Klára negyven éven keresztül dolgozott az intézménynek: gyakornokként kezdte, majd tudományos munkatárs, később a a Régi Képtár osztályvezetője, és tudományos titkár lett. 1964. január 1-jétől nyugdíjba vonulásáig,1984. március 31-ig ő volt múzeum főigazgatója. Június 27.-én, 98 évesen hunyt el).

A Román-csarnok alatt raktár épül, ahol a mozgatható műtárgytartó sínek futnak.

Az alagsorban - ahol eredetileg a gépészet foglalt helyet, csak az a munkálatok során egy szinttel lentebb került - megtekinthető az antik és az egyiptomi kiállítás. A régi büféből kávézót és éttermet alakítottak ki, a térszint alatti helyiségek biztonsági üveg segítségével pedig a föld felszínről természetes fényt kapnak.

A főmérnök, Kőszegi Antal elmondta, hogy autentikus hangulat, látványos kiállítástechnika és modern stílusjegyeket viselő kiállítótér várja a látogatókat. Az alagsori szerelőlépcső helyén elkészült a két egykarú lépcső és a lift is, amely az épület akadálymentesítését szolgálja.

A rekonstrukció érintette a második emeleten található, az 1945-től a látogatóktól szintén elzárt és durván átalakított, reneszánsz stílusú Michelangelo termet is. A termet az elmúlt évtizedekben galériázták, falait szürkére festették és irodaként használták. 2018-tól újra eredeti szerepét tölti be és egyedi, speciális kiállításokat tartanak benne.

A múzeum látványa a magasból

AJÁNLÓ