A kicsinyke templom 1878-ban épült a mai Szent István tér szélén. E templomot 1941-ben oszlopos bejárattal látták el, majd elkészült a torony és a parkókia megmagasítása is.

AJÁNLÓ

Mády Lajos (1848-1918) 1873-ban költözött Újpestre tanítónak, majd elvállalta a fiatal község 476 református lakosának lelkipásztori gondozását. 1874-ben a községi iskola igazgatójának nevezték ki. Ettől kezdve két évtizeden keresztül szervezte az egyre népesebb település iskolaügyét. 1880-ban létrehozta, majd másfél évtizedig igazgatta az ipari tanonciskolát. A következő években a polgári leányiskola, illetve a községi óvoda megszervezésében vett részt. Karizmatikus egyéniség volt, igazgatói tevékenysége ösztönzőleg hatott tanítótársaira is.

A református gyülekezet vezetőjeként egyik legfontosabb feladata a templom felépítése volt, ami országos gyűjtésből 1878-ban valósult meg. A parókia a következő évben épült fel.

A templom 1890 körül (ekkor még az oszlopos bejárat nélkül)

1895-ben, amikor a 2100 tagot számláló újpesti református gyülekezet önálló egyházközséggé alakult, Mády Lajos lemondott az újpesti állami iskolák igazgatásáról, és ezt követően csak a lelkészi teendőkkel foglalkozott. Az oktatásügy és egyéb társadalmi kérdések megoldását négy évtizeden keresztül községi majd városi képviselőként tudta elősegíteni. Felesége szintén tevékenyen részt vett a városi, megyei és országos közéletben különböző bizottságok és egyesületek vezetőségi tagjaként. Mády Lajost 1902-ben a Pesti Egyházmegye esperesének választották meg. Ezt a szolgálatot 1912-ig látta el. Első újpesti istentiszteletének 44. évfordulóján, 1918. január 1-jén halt meg.

A tér és a templom az 1910-es években

Mády Lajos újpesti református lelkészt fia, Mády Gyula (1896-1978) követte a lelkészi feladatok ellátásában. Ő a Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségizett. A Budapesti Református Teológián 1914-1918 között folytatta tanulmányait. Édesapja halála után, 1918-22 között hitoktató segédlelkész volt Újpesten. Sok feladat hárult rá, mivel a Mády Lajos utódának megválasztott lelkész nem lakott Újpesten. 1918-19 zavaros politikai helyzete, majd igaztalan vádak, feljelentések jelentettek nagy próbatételt a számára.

1922-ben a Rákospalota-újvárosi gyülekezet vezetőjének hívták meg. Ezt követően kezdte meg jogi tanulmányait, a doktorátust 1931-ben szerezte meg. Az újpesti református hívek, akik figyelemmel kísérték a munkáját, 1926-ban lelkészükké választották meg. A parókia udvarán 1929-ben gyülekezeti termet építettek, amely kulturális eseményeknek és szeretetvendégségeknek adott otthont.

1932-ben a templom régóta tervezett bővítését valósították meg. 1935-ben a paplakot emelettel látták el és korszerűsítették. 1941-ben a templom bejárata elé oszlopcsarnokot építettek és a tornyot megmagasították.

Mády Gyula számos társadalmi funkciót látott el. Mindenekelőtt a városi képviselőtestületben tevékenykedett. Évtizedeken át elnöke volt a város óvodabizottságának. Felesége, Dorogi Malvin társa volt a gyülekezetépítés nehéz munkájában és ő is jelentős szerepet vállalt a város társadalmi életében. 1949-ben jogi doktorátust szerzett, az 1950-es években az Egyesült Izzóban munkásként, később az Észak-pesti Egyházmegye jogtanácsosaként dolgozott, de elsősorban lelkésznéként kellett helytállnia. Különösen sok feladat hárult a lelkész-házaspárra a II. világháború idején, amikor egyre nőtt a nyomorúság a városban. Sok férfi került a frontra, majd hadifogságba. A kereső nélkül maradt családok gondján a gyülekezet próbált enyhíteni. Tízdekás gyűjtésből élelmiszer-csomagokat készítettek, illetve népkonyhát működtettek.

Az 1930-40-es években gazdag egyesületi élet fejlődött ki az egyházhoz kapcsolódóan: cserkészet a gyermekek, az SDG és a KIE mozgalom a középiskolások és fiatal felnőttek, Lorántffy Zsuzsánna Egylet minden korosztály számára biztosított gondoskodó közösséget. Az egyesületeket az 1940-es évek végén betiltották, viszont a háború utáni lelki ébredés megerősítette az Újpest-Belsővárosi Gyülekezetet. Az evangelizációk, a hitmélyítő biblia- és imaórák a gyülekezet keretén belül folyhattak. Ennek köszönhető, hogy a kommunista diktatúra idején is végig megmaradt egy kis létszámú, de hívő közösség. Dr. Mády Gyulát 1962-ben, 66 éves korában a Budapest-Északi Egyházmegye esperesévé választották. Ezt a feladatot 1968-ig látta el, amikor fél évszázados egyházi szolgálat után nyugalomba vonult. 1978-ban, hosszú betegség után halt meg.

Utóda Zsengellér József (1931-2002) lett, aki Szolnokon született dr. Zsengellér József kúriai bíró és Joódy Edit gyermekeként. Szüleit Budapest második világháborús ostroma során elvesztette. Ezután róla és öccséről nagybátyja és felesége gondoskodott. A budapesti Trefort utcai gimnáziumban érettségizett, majd a Református Teológiai Akadémiára jelentkezett. Itt szerzett lelkészi diplomát 1954-ben. Segédlelkészi éveit Cecén, Radics József esperes mellett töltötte 1954-57 között. 1957-től 1959-ig püspöki titkár Budapesten. 1960-68 között szerkesztőségi titkár,1968-1992-ig tördelőszerkesztő a Reformátusok Lapja című újságnál.

1958-tól Újpesten lakott 1961-ben megnősült. Felesége Mády Katalin tanító. Gyermekei: Szloboda Józsefné Zsengellér Katalin, tanár, dr. Zsengellér József, teológus professzor. 1968-ban az Újpest-belsővárosi Református Egyházközség – dr. Mády Gyula nyugdíjba vonulása után – lelkipásztorának választotta meg. 32 évig tanította, gondozta, pásztorolta szeretett gyülekezetét. Egyházmegyei és egyházkerületi tanácsbírói feladatokat is ellátott. Szolgálatba lépését követően több éven keresztül folyt a rossz műszaki állapotban levő templom felújítása, amely az építés 100. évfordulójára fejeződött be. Az 1970-es években zajlott Újpest rekonstrukciója, a belső városrész házainak lebontása, ami miatt a gyülekezet létszáma nagyon lecsökkent, s csak a nyolcvanas években kezdett ismét gyarapodni.

1985-től ifjúsági és gyermektáborokat szerveztek Kismaroson, a gyülekezethez tartozó családok egymással szomszédos hétvégi házában. 1987-től megindulhatott a gyülekezeti hittanoktatás is, ekkor két hittanteremmel bővítették a parókia udvari szárnyát. 1993/95-ben új, korszerű gyülekezeti ház épült a korábbi helyén. Zsengellér József 46 évi egyházi szolgálat után, 2000-ben ment nyugdíjba, és Veresegyházra költözött. 2002. november 15-én tragikus közlekedési baleset következtében halt meg.

AJÁNLÓ

Képek

AJÁNLÓ