Belvárosi plébániatemplom

V. kerület, Belváros, Március 15. tér

Pest legrégebbi, turisztikai, művészettörténeti és történelmi szempontból egyaránt kiemelkedő templomában évek óta tart a műemléki helyreállítás.

A 2014 és 2016 között elvégzett régészeti feltárás után és az altemplom kialakítását követően az elmúlt évben restaurálták a Mátyás-oratóriumot, megújult a két reneszánsz pasztofórium és a sekrestye. Kialakították a Szentségimádási kápolnát, valamint a központi információs pultot.

2015. júniusának elején befejeződött a templom régészeti feltárása. Tarlós István főpolgármester a felújításról tartott június 16-i sajtótájékoztatón elmondta: már a XI. században is templom állt a mostani Nagyboldogasszony-főplébánia-templom helyén, a jelenleg látható templom pedig a XVI. században épült.

Elmondta, hogy a soron következő felújítás során az altemplomot úgy újítják fel, hogy abban az Árpád-korig visszamenően bemutatják a különböző építészeti rétegeket. Ezt követi majd a felső templom rekonstrukciója. Itt fogják egy járható üveglap alatt elhelyezni az ásatások során előkerült római kori emlékeket.

A Március 15. téren álló templom a főváros tulajdona; a mostani felújítást a Főváros és a plébánia közösen finanszírozza, utóbbi minisztériumi támogatásból.

Osztie Zoltán plébános kiemelte: sok-sok évtizedes mulasztást pótol a Főváros és a Kormány a jelenlegi felújítással. Elmondta még, hogy a világörökség részét képező templomban a feltárás eredményeképpen tizennégy építéstörténeti korszakot tudnak majd dokumentáltan bemutatni.

A most előkerült legjelentősebb leletegyüttes a római kori, amely alapján kiderült, hogy egészen a 700-as évek közepéig római helyőrségi tábor volt ezen a területen. Korábban ugyanis a történészek úgy vélték, hogy a katonai állomáshely a 400-as években megszűnt.

A plébánia számára a legfontosabb a román kori bazilika fölfedezése és föltárása, amelynek alapfalai egy az egyben előkerültek. Az 1100-as évek fordulóján épült, háromhajós nagy bazilika jelentősége és értéke a lébényi Szent Jakab-templomhoz, a jáki templomhoz, illetve a budavári Mátyás-templomhoz mérhető – mondta Osztie Zoltán.

A 2015-ben kezdődő felújításról a templom plébánosa elmondta: az altemplomi részben háromféle teret alakítanak ki. Egy imádságos teret, kiállítótereket, valamint közösségi tereket, hiszen a belvárosi főplébániának nincs plébániaháza, azt ugyanis az Erzsébet híd építése során elbontották.

A felújítás 130 millió forint fővárosi és 180 millió forint kormányzati támogatással valósul meg, ismertette a plébános, aki reményét fejezte ki, hogy 2016 húsvétjára végeznek a munkálatokkal.

Osztie Zoltán elmondta: az ásatásokat a főváros megbízásából a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) végezte. Hozzátette: a múzeum és a plébánia tervezi, hogy a jelenleg a BTM Vármúzeumában és a Mátyás-templomban látható, a Mátyás-templom történetét bemutató kiállítás mintájára a Nagyboldogasszony-főplébániatemplom építésének és átépítéseinek történetéről is szerveznek tárlatot.

2017. márciusában befejeződtek az altemplom felújítási munkálatai, így azt látogathatóvá tették a közönség számára. A hároméves többlépcsős templomfelújítás befejezéseként az altemplomban kiállító teret hoztak létre, ahol megtekinthetjük az ominózus római falmaradványokat, sőt még a táborparancsnoki épület padlófűtésének elemeit is megcsodálhatjuk. Ha nem szeretjük a szűk, zárt tereket, az ókori emlékeket a templom padlózatába helyezett üvegfelületen keresztül is szemügyre vehetjük. Így viszont nem láthatjuk a régészeti feltárásokat bemutató tárlatot, az új közösségi és imádságos térként szolgáló kápolnát és az 1699-ben épült Proberger-kriptát, melyben XIX. századi arisztokraták nyugszanak.

Az épület 5621 sípos orgonáját is felújították. A karzat lépcsőit és a billentyűket maga Liszt Ferenc is koptatta, hisz éveken keresztül élt a plébánián és dirigálta a templom kórusát. Budapesten legtöbbször ebben a templomban játszott híres zeneszerzőnk. A hangszert a legnagyobb 6 méterestől a legkisebb 6 milliméteres sípig szétszedték és kipucolták.

A templombelsőt bejárva 14 építészeti kor emlékei néznek le ránk vagy rejtőznek valahol a felszín alatt. Az első román kori bazilikába temették Gellért püspököt. Később Zsigmond és Mátyás királyunk is átépítette, majd a törökök mecsetként használták. A ma látható templomszerkezet XVI. századi, de a barokk külsőt egy XVIII. századi tűzvész után kapta. Később olyan építészóriásaink restaurálták, mint a parlamentet tervező Steindl Imre. Építészettörténeti szempontból Budapest legösszetettebb épülete. 2010-ben találtak egy olyan XIV. századi freskót, amelynek festészeti minősége a kor nagyjainak munkáihoz mérhető. A Szűz Máriát ábrázoló művet megtaláljuk a szentély mögötti egyik fülkében, nem messze a mihrábtól, a török kori imafülkétől.

2019. januárjában kezdődött el az a beruházás, melynek során megújult a templom mindkét tornya. E folyamat során restaurálták a déli toronyban található román stílusú falmaradványt, ahol a szakemberek megtisztították a torony belső falait, majd biztonságos lépcsőt és korlátot alakítottak ki az emeleti szintek eléréséhez. Ezen kívül beépítettek egy liftet is, amellyel könnyen és gyorsan elérhetők lettek a kilátópontok szintjei. A déli torony földszinti részében egy ajándékbolt létesült.

A torony szintjein kiállítást is kialakítanak majd; a két tornyot összekötő úton, az emeleti homlokzat mögött egy sétányt alakítottak ki, ahol át lehet sétálni egyik toronyból a másikba. Ez egy fémből készített sétaút, ahonnan gyönyörködhetünk a templom míves tetőszerkezetében.

Az északi toronyban szintén kilátópont került kialakításra, ahonnan teljes panoráma nyílik a Dunára és Budára, de a Belvárost is megcsodálhatjuk fentről. A látogatók a torony lépcsőin jöhetnek le ismét a templom földszintjére. A beruházás 2019. decemberére fejeződött be, így a templom felkészülten várja a 2020-as budapesti 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus eseményeit.

2020. június 26-án átadták a templom toronykilátóit a nagyközönségnek. Az altemplomban Osztie Zoltán plébános és Aranyossy Mihály turisztikai munkatárs fogadta az újságírókat, a sajtótájékoztatón a kilátók kialakításának építészeti és kivitelezési feladatairól és megoldásairól Tóth Péter, az építészeti munkákért felelős Hetedhét Építész Kft. ügyvezetője, valamint Vantal István, a kivitelezésért felelős BAU-VIP Generál Kft. ügyvezetője osztott meg néhány érdekességet.

A plébános elmondta, hogy büszke az új látványosságra, mellyel a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom bővült. Kiemelte, hogy a kilátótornyok látogatása nem fogja zavarni a templom szakrális feladatait, a templom továbbra is elsősorban imaház marad. Ám meg akarják mutatni a nagyközönségnek az épület római korig visszanyúló kultúrtörténeti értékeit is. Ez úgy valósítható meg, hogy a kiállítás és bemutató elkülöníthető a szakrális tértől.

A 2018. decemberében kezdődő munkálatok idején a tornyok rendkívül elhanyagolt állapotban voltak. Ahhoz, hogy a munkálatok végére létrejöhessen a bemutatóhely, le kellett tisztítani a történeti falakat és le kellett bontani a tornyokba vezető rozoga faszerkezetet, illetve biztonságosabbá kellett tenni a kilátótereket. A konkrét építési munkálatok kezdetét egy éves tervezői munka előzte meg, majd a tornyok helyreállítása olyan építkezés lett, amely folyamatos tervezési munkákat igényelt, a kivitelezés során is. Ennek oka az volt, hogy a műemlék épület szerkezetének feltárása során egyre-másra kerültek elő az újabb és újabb megoldandó feladatok, amelyek kiegészítő tervek sorát igényelték. Az építészeti munkálatok során nem csak arra kellett koncentrálni, hogy hiánytalanul megőrizzék a templom történeti és kulturális értékét, hanem ezt a megőrzést úgy kellett végrehajtani, hogy közben kialakuljon a modern építészeti és biztonsági szabályozásoknak teljes mértékben megfelelő, a mai turisztikai igényeket kiszolgáló, Budapest idegenforgalmi kínálatát színvonalas programmal bővítő látványosság.