A XIX. század második felében, amikor Magyarország számos területen utolérte a fejlett nyugat-európai államokat, ezekből az országokból számos tudós, elszegényedett vállalkozó, értelmiségi vándorolt be országunkba. Többek között ismert németajkú protestáns családok, mint pl a Hagemacher, a Dreher és a Ganz család, akik Németországból.
Svájcból, Hollandiából érkeztek, és ez idő tájt nagy
befolyással rendelkeztek. Ezen családokból került ki az a kör, mely a
Biberauer-Bodoky családdal együtt 1859-ben megalapította az első
református gyülekezetet Pesten. 1878-ban a budapesti Hold utcába
tervezték az akkoriban nagyon divatos neogót stílusú templomépületet. A
XX. század viharai ellenére az épület máig fennmaradt.
A két világháború között virágzó többnyelvű gyülekezeti élet folyt, a
németajkú egyház kórházat (Bethesda) és árvaházat (Bethánia) tartott
fenn. Innen indult a vasárnapi iskolai mozgalom, itt alakult meg a Kék
Kereszt Egyesület és egy munkásjóléti egylet is.
1945 után kezdődött a gyülekezet életében a legnehezebb időszak. Számos
gyülekezeti tag hagyta el az országot családjával együtt gazdasági, vagy
politikai okokból. Néhány tucat ember maradt csak, akik az Alkotmány
utca 15-ben egy 60m²-es lakásban tarthattak istentiszteleteket. Ebből a
szükséghelyzetből adódott az � a másutt is előforduló, ma már nehezen
érthető � eset: a templom épület kényszerű elidegenítése: ide
telepítették a Magyar Televízió varrodáját és jelmezraktárát.
Csak 1996 után lehetett először gondolni a renoválásra és az eredeti
funkció visszaállítására. Az volt a helyreállítás alap gondolata, hogy
az épület templomi jellege továbbra is a lehető leginkább látható
legyen, mindamellett � amennyire ez technikailag megvalósítható, és az
anyagi lehetőségek is megengedik - a korszerű templomtervezés alapelveit
ne hagyja figyelmen kívül. Így azután a pince rész teljesen kiépült,
gyülekezeti teremmel, konyhával, kiszolgáló helyiségekkel,
mellékhelyiségekkel. A galéria két emelet nagyságban beépült: az orgona
és a kórus részére fenntartott karzat mellett tárgyaló,
gyermekfoglalkoztató és irodák találhatók. A modernizáció jegyében
korszerű fűtéssel, valamint lifttel lett fölszerelve az épület.
2002. március 3-án, az újra szentelési ünnepség keretében kapta vissza a
gyülekezet 57 esztendő után régi-új otthonát. Ekkor szentelték fel a
nagyharangot, mely Vilmos császár 1903-ban adományozott, és a II.
Világháborúban eltűnt harangját pótolja.
A templom 1894-ben
A református és az
unitárius templom
az Alkotmány utca két oldalán
Képek
A templom 2006-ban (kép: Alexandre Thomas)