A neogótikus kápolnát József nádor leányának, Hermina Amália Mária emlékére, Hild József tervei alapján építették és 1856 szeptember 8-án szentelték fel. A kápolna szobrait Meixner János alkotta, falait Kontuly Béla freskói díszítik. Búcsú: szeptember 8.
A Hermina-kápolna a magyar romanticizmus gyöngyszeme,
hazánk egyik legkorábbi neogótikus stílusú épülete. József főhercegnek
(1797-1847), Magyarország nádorának tragikus körülmények között fiatalon
elhunyt Hermina Amália Mária nevű leánya (1817. szept. 14 - 1842. febr.
13.) emlékére épült a Városliget - korábban Ökördűlő, majd Városerdő -
keleti részén. A kápolna Zugló legrégebben álló műemlék-temploma s
egyben legelső épülete.
Pest polgárai az
1838-as árvíz alkalmával nagy népszerűségre szert tett
nádor lányának itt kívántak méltó emléket állítani, közadakozásból
összegyűjtött pénzből. A szép és kedves épület méltó emlékhelye nemcsak
az elhunyt főhercegnőnek, de a körülötte fekvő városrésznek is, melynek
nevet adott (Herminamező), több mint másfél évszázaddal ezelőtt.
A Kápolna alapkövét 1842. október 10-én rakták le a HEINRICH JÁNOS
MÁTYÁS által a nádor családja iránt való kegyeletből adományozott
telken. Az építkezés Pest nagy építője, HILD JÓZSEF tervei alapján és
vezetésével 1843-ban kezdődött el, de csak tizenegy év múlva - a
szabadságharc eseményei, majd az azt követő anyagi nehézségek miatt -
1854-ben fejeződött be. Az épület történetileg Pest legmozgalmasabb
korszakának, a város sajátosan polgári, tehát nem a fejedelmi bőkezűség
által támogatott építőművészet különleges, szinte szimbolikus emléke.
A már 1842 márciusában megalakult építőbizottság választmányának
legaktívabb tagja egy tekintélyes városi polgár, TOMOLA FERDINÁND
zeneműkiadó és műlapkereskedő lett, aki hivatásánál fogva jó
kapcsolatokat ápolt a honi és külföldi művészekkel, építészekkel.
Fáradságot nem ismerő szervezőmunkája nélkül aligha valósulhatott volna
meg Hermina főhercegnő emlékkápolnájának nagyszerű terve.
1854. július 23-án SCITOVSZKY JÁNOS hercegprímás - Pest város vezetőinek
jelenlétében - végezte el a zárókőletétel szertartását, 1856. szeptember
8-án pedig ünnepi mise keretében a már berendezett kápolna
felszentelését, amelyen LISZT FERENC személyesen vezényelte híres
férfikari Vocal miséjét. Az örömünnep megörökítésére apró emlékérem
készült: egyik oldalán a befejezett Kápolna, másik oldalán az oltárkép
(Immaculata) reliefjével.
A Kápolna építésében közremű-ködtek: ZITTERBARTH NEPOMUKI JÁNOS kőfaragómester, JOHANN MEIXNER szobrász, NOVOTNY JÁNOS az oltárkép festője, SCHAUDT ANDRÁS harangöntő, MAUER KÁROLY gipszszobrász, SZABÓ ISTVÁN asztalos. A vaskorlátokat KUHINKA FERENC vasgyára gyártotta, a falak dekorációs festését WENDLANDT JÁNOS végezte, a színes üvegablakok KRAUSZ JÁNOS műhelyében készültek.
A háromhajós kápolna zártfalú, nyeregtetejű, kőből faragott épület,
falait sarokpillérek fogják össze. Eresz fölötti fedelét áttört művű
galériakorlát szegélyezi, mérműves mellvéddel. Homlokzatának hangsúlyát
a gótikus kőkeretbe foglalt csúcsíves - fölülvilágítós - háromajtós kapu
adja. A homlokzat síkjait - kétoldalt a tetőn felül nyíló - fapillérek
szegélyezik. A homlokzat fölött négyzet alapú zömök tornyocska áll,
melynek mindegyik oldalán kettős csúcsíves, zsalus ablak látható.
Az oldalhomlokzatok közepén csúcsíves ablakok vannak. A főhajó
háromszakaszos kereszthajóba torkollik, és a szentéllyel zárul. A
mellékhajók kis oratóriumokban (oldalfülkékben) végződnek, amelyek közül
az egyik sekrestyéül, a másik pedig oltárfülkéül szolgál. Az előcsarnok
fölé orgonakórust, a bejárati lépcsősor alá pedig alsó kápolnát
építettek, hogy az épület magasságát fokozzák.
Szentélyében neogótikus faoltár áll, melynek képét 1855-ben festette
NOVOTNY JÁNOS. Az Immaculata oltárkép Mária-alakjának átszellemült
arcában az elhunyt főhercegnő, Hermina nemes vonásaira vél ráismerni a
hagyomány. Az idők folyamán rossz állapotba került oltárképet a Kápolnát
fenntartó Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Magyarországi Helytartósága
restauráltatta 2006-ban (Csanda Jenő restaurátor munkája).
JOHANN MEIXNER bécsi szobrász hat szobrot készített a belső tér
díszítésére. A diadalív falbélleletében Árpád-házi Szent Erzsébet és a
vakon született Szent Ottilia szobra áll. Ezt a két szép szobrot � nem
tudni, mi okból � az 1920-as évek elején eltávolították, s helyükre két
sablon-szobor került.
Jó hetven év elteltével a Meixner-szobrok szerencsére visszakerültek
eredeti helyükre, anyagiak hiányában vasból és deszkából készült
konzolra helyezve. A két szoborhoz méltó - a bordás keresztboltozatokat
tartó mérműves gyámkövekről mintázott - talapzatát a Zsitva
Gipszművészeti Stúdióval a Lovagrend készíttette el, 2007-ben. Az
oldalhajók díszítéséül MEIXNER négy álló, szárnyas angyalt alkotott
gipszből, klasszicizáló stílusban, melynek finoman cizellált gyámköveit
MAUER KÁROLY gipszszobrász készítette.
A kápolna 1896 körül
A Kápolna eredeti berendezéséhez tartoznak a hajó HILD JÓZSEF tervezte neogótikus stílusú padjai, valamint az 1920-ban ZSELLÉR IMRE által festett � a homlokzaton máig megmaradt, eredetileg színes üveglemezekkel borított � ablakok; az egyik István első vértanú megkövezését, a másik Avilai Szent Teréz látomását ábrázolja.
1920-ban a leckeoldali oratóriumban mellékoltár épült, melynek Szent
Ferenc stigmatizációját ábrázoló képét ZSELLÉR IMRE festette. Menzája
alá a Szent Sírt helyezték. Rajta ma, éppen a Szent Sír felett, egy a
Lovagrend birtokában lévő XVIII. századi, fából készült feszület áll,
korpusza alatt � egyedülálló módon � ezüst ereklyetartóban Szent
Kereszt- és Szent Sír-ereklyével.
1926-ban a megkopott falak újjáfestését LOHR FERENC festőművész végezte
el.
1934-ben az eredeti falfestés ornamentikáját BESZÉDES OTTÓ állította
vissza. Ugyanebben az évben KONTULY BÉLA két falfestményt is készített a
mellékhajók zárófalára. Az olasz hatású szekkók Szűz Mária és Jézus
életéből vett jellegzetes részleteket beszélnek el költői stílusban.
Említésre méltó még a kis templom orgonája, mely LISZT FERENC kedvelt
hangszere volt; többször játszott rajta pesti tartózkodása idején. Az
orgona szelepszekrényében elhelyezett címke tanúsága szerint a hangszer
Pesten készült 1866-ban, KOMORNYIK FERDINÁND műhelyében. Restaurálását
megelőzően az orgona igen rossz, elhasználódott állapotban volt.
Alkalmi, és sokszor szakszerűtlen javításai során eredeti sípsorait
megcsonkították, oda nem illőkre cserélték.
A restaurálás során ezért pótolni kellett egy teljes sípsor-regisztert,
más esetben a pót-fémsípokat kellett fából újrakészíttetni és
kiegészíteni. Csak teljes restaurálással lehetett helyreállítani a
homlokzati sípokat is. Az új, az eredetivel azonos módon elkészített
ékfúvó az orgona motorral és lábfújtatással történő működtetését is
lehetővé teszi.
A helyreállítást Herminamező Pogári Köre kezdeményezte és szervezte,
többek között a Herminamezői Szentlélek Plébánia támogatásával. A motor
a Drezdai Hangszermúzeum ajándéka, a restaurálást az Aquincum
Orgonaépítő és Hangszerész Kft. végezte. A felújított orgona
felszentelését SPÁNYI ANTAL, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
általános helynöke (ma székesfehérvári megyéspüspök) végezte 1997. május
18-án, pünkösdvasárnap.
A Hermina-kápolna bejárati ajtaja mellett van elhelyezve Liszt Ferenc
emléktáblája. Felirata: "E kápolnát Scitovszky János esztergomi érsek
szentelte fel 1856. szeptember 8-án Liszt Ferenc jelenlétében és
férfikari miséjével". A táblát 1989. november 5-én helyezték el.
A kápolna 2011-ben
Képek
Hamarosan!