Csepel falu mint lakott hely a középkori oklevelekben egyértelműen szerepel. Biztos valószínűséggel állítható, hogy temploma is volt. A Kalocsai majd Veszprémi Egyházmegyékhez tartozása után 1777-től a Székesfehérvári Egyházmegyéhez tartozik.
Egy 1726-os feljegyzés szerint Promontoron (Budafok)
lakó katolikusok is csepelre jártak lelki gondozásra - e tény feltételez
valamiféle templomot. 1740 körül épült kőből első templomuk Szent Mihály
tiszteletére, melynek titulusa az 1760-as években már Nepomuki Szent
János, a század végétől pedig Szűz Mária Születése (Kisboldogasszony). A
bolthajtásos templomocska az Ófalu dűlőben volt, s ajtaja a Nagy Dunára
nézett.
Az
1838-as árvíz a falut szinte teljesen elpusztította. A templom
annyira megrongálódott, hogy tornyát még abban az évben le kellett
bontani. A hagyomány szerint a falu lakóinak nagy része a templomba
menekült az árvíz elől, és így maradtak életben. Ezt a megrongálódott
templomot 1850-ben bontották le.
E pusztító árvíz után költözött a község a mostani helyre, ahol 1857-62
között felépítették a mai plébániatemplomot. Az átmeneti időben templomi
célokra a régi temető kis kápolnája szolgált, majd az új iskola egyik
termét használták istentiszteleti célokra. Az új templom valószínűleg a
pesti Zitterbarth építész dinasztia egyik tagjának műveként épült
romantikus stílusban.
Szentélye boltozott, hajója eredetileg sík-födémű volt. Főoltárának
márvány alépítményét a régi templomból hozták át. Fölötte, a II.
világháború pusztításáig, a templom egykori kegyurának, Erzsébet
királynénak 1861-ben adományozott, müncheni festőművész alkotása: Szűz
Mária születését ábrázoló oltárkép volt a romantikus stílusú
keretépítményben. Mellékoltárait, melyek szintén a régi templomból
kerültek át, az 1918-as festéskor újakkal cserélték fel. Az új templomot
1862. szeptember 8.-án Farkas Imre székesfehérvári megyéspüspök
szentelte fel Kisboldogasszony tiszteletére.
Csepel falu 1881-ben
A Szent Imre tér rendezési terve 1942 körül
Az 1944. július 27-i bombatámadástól a templom teljesen kiégett.
Tetőzete, hajójának födémje, berendezése elpusztult; a szentély
boltozata leszakadt. A barokk főoltáron kívül csak a bejáratnál lévő
kápolnában található feszület maradt meg égési sérüléseket szenvedve.
Ezt a feszületet 1972-ben restaurálták.
Az újjáépítés az akkori lehetőségek szerint a harcok elmúltával rögtön
megindult. 1945-ben vascsöves fedélszéket kapott a templom, hajója pedig
vasbeton szerkezetű, bordák és keresztbordák közé épített vasalt, 6 cm
vastag héjboltozatot, gótikus formában. Ekkor jelenik meg a gotizáló
jelleg a templomon, ablak-osztásait is akkor alakították csúcsíves
formára. A munkálatokat tervezte és irányította Heinrik Ferenc építő
mester. Jelenlegi padsorai is ez időben készültek.
A Szent Imre tér észak-kelet felől az 1950-es években
1947-ben készült a pécsi Angster gyár tervezésében a
27 regiszteres, 3 manuálos orgona. Az orgonát 1994-ben Keve József
orgonaépítő mester átépítette és 6 regiszterrel kiegészítette. 1948-ban
öntötték a 10 q-s nagy harangot.
1956-ban több lövés is érte az épületet, homlokzatát 1957-ben
kijavították.
Belső festése 1962-ben történt. A templom zárófalán Bicskey Karl János
freskója látható, középen Szűz Mária Születése. Az oldalfalakon
egybefonódó jellegű keresztút látható secco festéssel.
1970-ben külső felújításra került sor. Ekkor készült a liturgikus tér
ideiglenes megoldású elrendezése. Ebben az időben készültek el Sugár
szobrásztól a templom új faszobrai: Jézus Szíve, Szent József és a
Fatimai Szűz Mária szobrok.
1979-ben újjáöntették a megrepedt 5 és fél mázsás harangot, melyet
Kisberik Imre megyéspüspök áldott meg.
1980-ban kicserélték a teljes villanyhálózatot, ekkor készültek el a
jelenlegi világító testek és csillárok, valamint az elektromos hőtárolós
fűtés. Ekkor készült el a templom ablakainak duplázása is.
1982-83-ban a plébániaépület (Fürst S. u. 2/b) szanálása miatt került
sor a templom hátsó zárófalához való építésre 4 méter szélességben. A
szerencsésen sikerült épületrész harmonikusan illeszkedik a templomhoz.
Jelenleg hittantermek működnek a helyiségekben.
1997-ben készült el az új plébániaépület a Templom u. 29. szám alatt.
1985-ben süttői vörös márvánnyal burkolták le a szentélyt, amely ekkor
kapta jelenlegi szintbeosztását. Ekkor készült el a szembemiséző oltár
és az ambó vranicai márványból. Tervezte Cser Károly, felszentelte Dr.
Szakos Gyula megyéspüspök
A templom 2004-ben
2006-ban a hívek és a képviselőtestület adományaiból kicserélték az
összes üvegablakot. Az új ablakokat Spányi Antal megyéspüspök áldotta
meg.
Képek
Hamarosan!