Károly 1385 decemberében érkezett Budára. Miután kíséretének katonái átvették a palota és a vár őrzését, megünnepelték a karácsonyt, majd Székesfehérvárra utazott, ahol a trónról lemondott Mária és Erzsébet jelenlétében 1385. december 31-én II. Károly néven magyar királlyá koronázták.
A három város területe és elhelyezkedése a XIV. század derekán
Az ezután történő eseményeket a palotát jól ismerő velencei történetíró,
Lorenzo de Monaci verses krónikájából ismerjük. E műből tudunk az
Anjou-kori királyi vár falairól, tornyairól, lakóhelyiségeiről és
termeiről.
A koronázás után a király és a királynék visszatértek Budára, ahol az
események drámai fordulatot vettek. Miután II. Károly nem távolította el
környezetéből sem a királynékat, sem azok híveit, 1386. február elején a
királynék lakosztályába tanácskozásra hívott uralkodó ellen Forgách
Balázs pohárnokmester merényletet követett el. A merénylet helyszíne
Zsigmond király német krónikása, Windecke szerint a palotának az a
szobája volt, ahonnan a kápolnára nyílt kilátás. A súlyosan
megsebesített királyt Visegrádra vitték, itt halt meg február 24-én. A
halála miatt kitört zavargások lecsillapítására délvidékre utazó Mária
királynőt és Erzsébet anyakirálynét a lázadók fogságba ejtették, majd
Erzsébetet meggyilkolták. Közben Luxemburgi Zsigmondot, Mária királynő
férjét, aki haddal érkezett Magyarországra felesége kiszabadítására,
1387. március 31-én magyar királlyá koronázták
A középkori királyi vár vázlatos helyszínrajza
1. Északnyugati torony (Karakas pasa tornya), 2. a Főbejárat és
kaputornya, 3. Szárazárok, 4. Kaputorony, 5. Friss-palota, 6.
Csonka-torony, 7. Reneszánsz palota, 8. Keleti sziklaárok, 9. Nyugati
reneszánsz épület, 10. Alamizsnás Szent János kápolna, 11.
Corvin-könyvtár, 12. Kapu és folyosó, 13. István-torony, 14. Déli nagy
rondella, 15. Kelenföldi kapu, 16. Buzogány-torony, 17. Vízi rondella.