I. Lajos halála után az országnagyok elfogadták a tizenkét éves Máriát királynőjüknek (1382–1395). Mária többnyire a budai királyi palotában tartózkodott, bár többször megfordult Visegrádon is. A palotaépítkezéseket pedig mindkét helyen tovább folytatta. 

AJÁNLÓ

A kormányzást a gyermeklány mellett I. Lajos özvegye, (Kotromanić) Erzsébet királyné irányította. Erzsébet királyné azonban bizalmasa, Garai Miklós nádor befolyása alá került, s rövidesen elvesztette a főurak és főpapok többségének bizalmát. Az elégedetlen főurak 1385 nyarán meghívták a magyar trónra Durazzói Károly nápolyi királyt, aki szlavón hercegként korábban hosszabb időt töltött a magyar királyi udvarban és I. Lajos egyetlen férfiági örököse volt.

AJÁNLÓ

Károly 1385 decemberében érkezett Budára. Miután kíséretének katonái átvették a palota és a vár őrzését, megünnepelték a karácsonyt, majd Székesfehérvárra utazott, ahol a trónról lemondott Mária és Erzsébet jelenlétében 1385. december 31-én II. Károly néven magyar királlyá koronázták.

A három város területe és elhelyezkedése a XIV. század derekán

Az ezután történő eseményeket a palotát jól ismerő velencei történetíró, Lorenzo de Monaci verses krónikájából ismerjük. E műből tudunk az Anjou-kori királyi vár falairól, tornyairól, lakóhelyiségeiről és termeiről.

A koronázás után a király és a királynék visszatértek Budára, ahol az események drámai fordulatot vettek. Miután II. Károly nem távolította el környezetéből sem a királynékat, sem azok híveit, 1386. február elején a királynék lakosztályába tanácskozásra hívott uralkodó ellen Forgách Balázs pohárnokmester merényletet követett el. A merénylet helyszíne Zsigmond király német krónikása, Windecke szerint a palotának az a szobája volt, ahonnan a kápolnára nyílt kilátás. A súlyosan megsebesített királyt Visegrádra vitték, itt halt meg február 24-én. A halála miatt kitört zavargások lecsillapítására délvidékre utazó Mária királynőt és Erzsébet anyakirálynét a lázadók fogságba ejtették, majd Erzsébetet meggyilkolták. Közben Luxemburgi Zsigmondot, Mária királynő férjét, aki haddal érkezett Magyarországra felesége kiszabadítására, 1387. március 31-én magyar királlyá koronázták

A középkori királyi vár vázlatos helyszínrajza
1. Északnyugati torony (Karakas pasa tornya), 2. a Főbejárat és kaputornya, 3. Szárazárok, 4. Kaputorony, 5. Friss-palota, 6. Csonka-torony, 7. Reneszánsz palota, 8. Keleti sziklaárok, 9. Nyugati reneszánsz épület, 10. Alamizsnás Szent János kápolna, 11. Corvin-könyvtár, 12. Kapu és folyosó, 13. István-torony, 14. Déli nagy rondella, 15. Kelenföldi kapu, 16. Buzogány-torony, 17. Vízi rondella.

AJÁNLÓ