Lotharingiai Károly csapatai Párkánynál, a bajor csapatok pedig Komáromnál táboroznak. Bár még nem érkeztek meg a brandenburgiak, a svábok és a frankok, de az indulás már június 12-re ki van tűzve. Károly herceg elképzelése szerint az egész felvonult haderő a Dunán átkelve, a jobb parton halad Budáig, de a bajor választófejedelem már az első lépésnél is hangsúlyozni kívánja önállóságát, s ezért ezredeit a bal parton vezeti.

AJÁNLÓ

Június 12-én a két hadsereg Szentendre magasságában táborozik. Miksa bajorjait Vácról Eger térségébe szándékozik vezetni, de hírét véve, hogy a törökök Pestet kiürítik, s hogy nagy mennyiségű élelmiszerrel töltik fel onnan a budai várat, gyorsan Pestnek veszi az irányt.

A Buda alatti harci cselekményeket egyébként részben Szolnoknál, illetve a Tiszánál állomásozó ezredek, részben a Hatvan-Eger térségében portyázó magyar huszárcsapatok fedezik.

A bajor választófejedelem és Bádeni Lajos saját és császári lovasaival s dragonyosaival Pestig nyomul előre, ahol a városfalak előtt hadrendbe állítják a katonákat. A pest-budai török hajóhídon teljes erővel folyik egy ezerdarabos vágómarha állomány utolsó részletének az áthajtása Budára, s e műveletet a pesti hídfőben sűrűn csoportosuló janicsárok fedezik. A támadó keresztény lovasok megpróbálkoznak elvágni a törökök visszavonulási útját, de a dragonyosok soraiban keletkezett zavar ezt meghiusítja.

Ugyanekkor a városfalon át bemászó dragonyosok betörnek az üresen hagyott városba, s a Duna-parti rondellán belül kerülnek, de onnan sem sikerül szapora puskatüzükkel megakadályozni a moszlim csapatok utóvédjének a hajóhídon át Budára való visszavonulását.

1686. június 18-án minden ellenállás nélkül véglegesen felszabadul Pest, melynek őrizetét 300 dragonyosra bízzák.

Június 18-án érkezik meg Lotharingiai Károly serege Óbudára. Hidat építenek a Margitszigetre, ahol részben az élelmiszert és a lőszert tárolják, részben pedig a betegek számára kórház létesül Giovanni Ruggiero felügyelete alatt. A rendkívül fontos intézményt az egyháziak tartják fenn.

Olaszországból becses gyógyszerek, a hátországból pedig a sebkötözéshez szükséges „tépés" érkezik. A kórház nem csupán a küzdelem sebesültjeinek nyújt segítséget, de a nyári táborozás szokásos velejárója, a vérhas ellen is hatásos római gyógyszerrel és gyógymóddal rendelkezik.

A két főparancsnok első dolga, hogy tisztázzák a csapatok táborhelyét és kitűzzék működési, támadási területüket. A bajor választófejedelem a déli rész, a tulajdonképpeni vár ostromát vállalja magára, mivel csapatainak vezére, Bádeni Lajos tavalyi ostromkísérlete során már jó helyismeretre tett szert. Itt a támadás fő célpontja a déli nagy rondella.

Lotharingiai Károly Buda északi része ellen vezeti a támadást, fő célpontjául a Bécsi kapu és az észak-nyugati Esztergomi szöglet- rondella között húzódó mintegy 300 méternyi falszakaszt tűzik ki, melyet Murád és Sziavusz pasák 1-1 bástyája szakít meg. Károly serege első főtábora Óbudától a mai Pasarétig húzódik, s a főhadiszállás a mai Bécsi út mellett, az Üröm utcánál áll.

Az első teendő a vár körülzárása, mely Óbudától a Pasaréten, a Kútvölgyön, a Sashegyen át a Kis-Gellérthegy déli lábáig húzódik.

A dél felől való veszélyeztető támadás felderítésére Bottyán János esztergomi huszárkapitány csapatát jelölik ki. Amikor pedig felfedezi, hogy a pesti és a budai törökök feleségeiket minden vagyonukkal a Csepel-szigetre menekítették át, hogy a már odagyűlt ercsi, érdi és adonyi nőkkel együtt a Dunán elszállítsák őket, az esztergomi és a győri naszádosok bevonásával vállalkozást kezdeményez ellenük, illetve a szigetieket a Duna-parton fedező ezer oszmán lovas ellen.

Amíg a 30 sajkából partra szálló naszádos katonák a Csepel-szigetiekre vetik magukat, Bottyán huszárjaival a biztosító török lovascsapatokra támad. A huszárok részben végeznek az ellenséggel, részben pedig elűzik őket. A szigeten a pártjukra állt rácok támogatásával lekaszabolják a török férfiakat, a nőket pedig. rabszíjra fűzik. Oly gazdag zsákmány üti a katonák markát, hogy Bottyán kijelentéséi szerint a katonák süvegükkel mérték el egymás közt a török bárkákon talált pénzt, a sok drága, finom kelmét pedig nem is tudták hová tenni.

Június 21-én a Pest alatti táborból a bajorok is átkelnek frissiben emelt hajóhídjukon a budai oldalra, s fő táborukat a Gellérthegy déli lábánál állítják fel. Miksa választófejedelem főhadiszállását a mai Fehérvári út északi kiindulása táján emelik.

A két sereg lovasságát, 3000 lovas kivételével, a lovak jó takarmányozása végett Pálffy János Károly altábornagy parancsnoksága alatt leküldik a Sárvíz melletti gazdag rétekre, legelőkre, Fehér és Tolna megyékbe, ahol egyben jó megfigyelőállásban is vannak az esetleg közelgő felmentő tőrök had ellenében.

A Buda ostromára felsorakozott hadinéppel szemben a hetvenéves Abdurrahmán pasa, a budai vár utolsó beglerbégje méltón készült fel a küzdelemre. Jó haditapasztalatait többek között a lengyelekkel és Kréta szigetén velenceiekkel vívott harcokban szerezte. A védő-seregben 10000 harcos 200 ágyúval sorakozik fel, közte válogatott janicsár és szpáhi csapatokkal. A közelgő ostromra való tekintettel a pasa kifizeti katonái elmaradt zsoldját az utolsó aszperig, sőt a janicsároknak még fejenként 10 tallér jutalmat is ad. Buda északi részén, az Esztergomi rondellánál, Károly herceg csapataival szemben maga az öreg Abdurrahmán, délen, a tulajdonképpeni vár területén, a bajorokkal szemben pedig helyettese, Izmael pasa vezeti a védelmi harcot.

AJÁNLÓ

Minden épkézláb ember elfoglaltságot kap, kik a tűz oltására, kik a falrombolások javítására, mások a homokzsákok töltésére, vagy éppen lőszerhordásra nyernek beosztást. Az asszonyokkal a Vízivárosból minden megmozdítható követ felszállítnak a várba, hogy adandó alkalommal lezúdítva a rohamozókra, zavart okozzanak soraikban. A pasa lebontatja a budai házak tetőszerkezetét, hogy elejét vegye a gyújtóbombáktól fakadó tűznek. Bőven el van látva a vár élelmiszerrel, sőt vízkészletet is tárolnak.

Lotharingiai Károly így ítéli meg nagy ellenfele, Abdurrahmán budai pasa tevékenységét: „Valóban, minden intézkedés oly példás rendben történt, hogy hiány az egész ostrom alatt sehol sem volt tapasztalható".

Csapataik elhelyezése kitűnő lévén, a pasa sohasem volt kénytelen az egész ostrom alatt valamely kevésbé exponált helyről elvonni katonáit azon részek védelmére, melyek erősebb támadásnak voltak kitéve.

Mindkét ostromló keresztény seregrész sürgősen hozzálát az ostrommunkálatokhoz, árkok, sáncok, ágyúállások építéséhez.

A tervek szerint Buda vára ostromának bevezető fázisa ismét, mint már oly sokszor, az alsó Víziváros elfoglalására indított támadás. Erre a célra két ágyúállás létesül: a kisebb jelentőségű a mai Császár fürdő előtt kap helyet, az Alsó, vagy Kakas kapuval szemben. A Rózsadombon készített másik ütegállásba 7 ágyút vontatnak, melyek 13,5 kilós lövedékeikkel hivatottak szétrombolni a városfalat. Oly eredményes az utóbbi üteg réslövése, hogy már az első nap, június 23-án estére olyan hosszan dönti le a falat, hogy 25 ember is átjárhat rajta. Közben természetszerűen a rés előtti térségen elkészülnek az ostromárkok is.

Következő nap. Június 24-én Károly herceg elrendeli a gyalogsági rohamot a Víziváros ellen. A balszárnyon előretörő rohamoszlopnak Souches és Thüngen tábornokok vezetése alatt a Kakas kapu a célpont a jobbszárnyon pedig Starhemberg tábornagy parancsnoksága alatt, a rés. Szerencsétlenségre, az előrenyomult balszárny katonái által a kapura erősített petárda hatástalan, úgyhogy a rohamozó gyalogság átlábolván a Duna-parti körbástyát övező vizesárkot, a rondella ellen támad. Az akcióba a sajkások is beavatkoznak, akik nagy ívben megkerülve a rondellát, a török csapatok hátában a Víziváros területén szállnak partra, s a janicsárok erős puskatüze ellenére elérik a kaput, feltárván annak szárnyait. A városba özönlő Habsburg katonaság elől a törők harcosok fokozatosra a várba kényszerülnek visszavonulni.

A rés ellen indított támadás élén 50 páncélt öltött gránátos halad, akiket ugyanannyi lövész követ. Ezek után csákánnyal és lapáttal „felfegyverkezett" katonák haladnak, hogy elegyengessék a ledöntött fal törmelékeit. Munkájukat 100 puskás fedezi. A rohamoszlopot 300 fegyveres harcos zárja le. Amint az él eléri a rést, az amögött meghúzódó 500-600 janicsár egyszeri sortüzet ad, de nyomban utána a résbe sikeresen befészkelt támadók elől futólépésben meghátrálnak, s a várba húzódnak vissza a Bécsi kapun át. A mindkét támadási ponton elért siker nyomán a török csapatok sietve kiürítik az egész Vízivárost, és minden erejükkel a várba zárkóznak.

1686. június 24-én este 6 katona élete árán véglegesen felszabadul a budai vár alatt fekvő Víziváros. Abdurrahmán pasa nyilván az előző esztendő szomorú kudarca nyomán dönt úgy, hogy a nehezen védhető Váralját feladja, s nem vesztegeti ott katonái erejét és életét a meddő, s végső soron a vár védelmét lényegesen nem befolyásoló küzdelemben.

Buda ostroma (Michael Wening rézkarca L. N. de Hallart rajza nyomán)

AJÁNLÓ