AJÁNLÓ
A léghajó fogadására mintegy 30.000 ember vonult ki a csepeli Weiss Manfréd Művek repülőterére, ahol a Magyar Aero Szövetség 250 utásza segítette a lehorgonyzását a róla ledobott kötelekkel. Erre szükség is volt, hiszen aznap erős széllökések és havas-eső volt. A léghajót Lehmann és Flemming kapitányok irányították, akiket Budapest főpolgármestere fogadott.
Budapest! Sötét felhőtömegben vágtunk át előbb, most bukkantunk ki belőle, s egyszerre kitárul előttünk a város. Mindenki az ablakhoz tódul. Már látni Csepelt, zöld hátú kígyó tekereg közepén, a katonák, kik ki vannak rendelve számunkra
- Karinthy Frigyes
A Zeppelin ugyan nem először járt Budapesten, de a
többség számára mégis ekkor várt elérhető közelségűvé. Akkor már évek
óta e léghajóról cikkezett a világsajtó, miután az sikeresen
körberepülte a Földet. Budapestre látogatását többször beharangozta már
a sajtó, de egyéb okokból mindig meghiúsult a kísérlet. Első ízben 1929.
október 16-án repült el Budapest felett, ahogy azt a korabeli sajtó is
megírta: "Tíz óra tíz perckor repült át Budapest felett a Zeppelin.
Csalódottan vette tudomásul Budapest népe, hogy a Zeppelin balkáni útján
Budapest felett áthaladva ma hajnalban ködbe került és elkerülte a
fővárost. Ma este azonban világos holdfényes estén kárpótolta a Zeppelin
Budapest népét. Ezrekre menő tömeg várta a Dunaparton, a Zitadellán, a
dunai hidakon és a főváros utcáin a lapok híradása nyomán a visszafelé
tartó léghajót. Tíz óra után néhány perccel Kelenföld irányából tűnt fel
a szürke léghajóóriás, amelynek első gondolája teljesen ki volt
világítva. A motorok hatalmas berregése vonta magára elsősorban a
figyelmet. A kávéházak, a vendéglők és a magánlakások közönsége percek
alatt kitódult az utcára, az összes ablakok kinyíltak és szinte egy
csapásra elfoglalták az összes autótaxikat, s követni próbálták a város
fölé érkezett Zeppelint. A dunai hajók szirénabugással és füttyszóval
üdvözölték a Zeppelint, amely a város szíve fölé 10 óra 10 perckor
érkezett meg. Jobbról-balról fehér és zöld fényjelzéseket adott le a
léghajó, hatalmas ívben kerülte meg a várost a tíz perc múlva a Vár
felett elhaladva Bécs felé vette útját, s eltűnt a budai hegyek felett
az éjszakában".
1930-ban Görögország felől Németországba tartva repült át az ország
fölött, amely esemény alatt született meg a Zeppelin magyarországi
körútjának gondolata. Ennek foganatja volt az 1931. március 29-i
látogatás.
Budapest népe a zord idő ellenére is valóságos népvándorlást rendezett. Az utcákat ellepték a Csepelre igyekvő emberek. A Soroksári-uton már annyira felszaporodott a tömeg, hogy hömpölygő sötét áradatnak látszott. A közlekedési eszközök minden fajtája tolakodott, törekedett előre ebben az áradatban. (…) Nem tudom, hány ember szorongott ott, lehettek húsz – harmincezren, de talán ötvenezren is
– írja Magyar Miklós újságíró, aki szerint a Zeppelinen “megszűnik minden társadalmi és rangbéli különbség"
AJÁNLÓ
(A közönség soraiban volt Vezér Endre helytörténész édesapja is, aki jó néhány fényképet készített a helyszínen.
Ezeken jól látható a léghajó jókora mérete és a leszállás pillanatai)
Az LZ-127 jelzésű Graf Zeppelin az akkori idők legnagyobb és legsikeresebb léghajója volt. Első útjára 1928. szeptember 18-án indult, és kilenc éven át üzemelt - 136 alkalommal repülte át az Atlanti-óceánt. A léghajó a világ első menetrend szerinti, nonstop interkontinentális légi járata lett. 1929-ben a zeppelin 34.200 kilométert repülve megkerülte a Földet a Lakehurst – Friedrichshafen – Tokió – Los Angeles – Lakehurst – Friedrichshafen vonalon, öt megállóval. Ez volt az első ilyen jellegű út, és köszönhetően William Randolph Hearst sajtómágnásnak, aki az exkluzív jogokért kifizette a repülés költségeinek felét, óriási médiaérdeklődés kísérte. A léghajó több mint másfél millió kilométert tett meg 590 útján, utasokat, csomagokat és küldeményeket szállítva biztonságosan és gyorsan. A Graf Zeppelin inspirálója lett az 1920-1930-as évek nagy zeppelin-lázának. Pályafutása alatt 17.177 órát repült. Az 590 úton közel 34.000 embert szállított, közülük 13.110 fizető utas volt.
(a kép érdekessége, hogy az Erzsébet híd mögött elkezdték bontani a piaristák régi rendházát.
A bontás után vált láthatóvá a ma is ismert Péterffy-palota, mely a középkori Pest szinte egyetlen hírmondója)
A Budapestre látogató léghajón több híres személy is
utazott, úgy mint Karinthy Frigyes író, a kormányzó fia, Horthy István,
valamint Almássy László gróf. A léghajóból kilépő utasokat maga a
kormányzó, Horthy Miklós fogadta.
Magyarországi körutazására ezután Gömbös Gyula honvédelmi miniszter és
több újságíró is elrepült: a Budapest feletti repülés után észak-keleti
irányba fordultak, átrepültek a Mátra felett, majd Eger érintésével
Miskolc fölé érkeztek. Innen dél felé haladtak tovább Hódmezővásárhely
felé, majd Debrecen érintésével a Jászság felett repülve érték el
Csepelt. Landolás és pihenő után a léghajó 14 utassal a fedélzetén
visszaindult Friedrichshafenbe. A Boden-tó partján fekvő német városba
hajnali 3 óra 30 perckor érkeztek meg.
Karinthy lelkes híve volt a repülésnek, sőt az első magyar pilótával,
Wittmann Viktorral többször is repült. A repülésről rendszeresen
beszámolt a napilapokban, s Wittmann halála alkalmával 1915. májusában
megható cikket is írt Wittmann Viktor sírjában címen. Karinthynak a
repülés iránti lelkesedését bizonyítja, hogy a Budapesti Naplóban több
cikkben is beszámolt a Friedrichshafenből Budapestre Zeppelinnel tett
utazásáról:
(...) Idegesen fülelek. Semmi zaj, még mindig, de mintha hátul, valahol messze, motorok kezdenének zúgni … A steward áll előttem és bólint. Tehát egy ham end eggset? Igen, mondom, legyen ham and eggs, mondom, és ahogy mondom, hogy ham end eggs, és megint kinézek, szórakozottan, látom magam alatt, lent valahol háromszáz méter mélységben, ugyanott, ahol az a kurta kocsma, az a becsali csárda állt egy pillanattal előbb néhány elsuhanó lámpát és robogó házat, eltűnni a sötétben. Miközben a ham and eggset rendeltem, elindult a Zeppelin
- Karinthy Frigyes
Budapest mozijaiban már javában játszották az első hangosfilmeket, amikor 1931-ben, egy márciusi napon megjelent az égen a németek büszkesége, a D.L.Z. 127-es számú óriásléghajó, ismertebb nevén a "Zeppelin". A fantasztikus eseménynek - amelynek egyébként két esztendővel korábban, 1929. október 16-án éjjel, a Zeppelin egyik átrepülésekor néhány percig már részese lehetett a főváros - hihetetlen tömegeket vonzott az utcára. Aki tehette, vitte a fényképezőgépét vagy amatőr kisfilmes kameráját, hogy megörökítse a lenyűgöző látványt, ahogy a Duna-híd nagyságú ezüstszivar beúszik a budai hegyek felől és keresztüllebeg Budapest felett.
A Filmiroda két kisfilmet is forgatott a valóban látványos aviatikai szenzációról; még a léghajóból is készítettek légi felvételeket. A Zeppelin ugyanis kikötött a csepeli repülőtéren - amiben nem kis szerepe volt a 250 kivezényelt katonának -, hogy felvegye fedélzetére Gömbös Gyula honvédelmi minisztert, aki többedmagával (köztük a Filmiroda operatőrével) részt vett a körrepülésen. A madártávlatból készült felvételek sokkal jobban sikerültek, mint bármelyik korábbi légi felvétel, ugyanis a Zeppelin sokkal lassabban és méltóságteljesebben lebegett a város fölött, mint bármelyik repülőgép. Még lassítani sem kell a felvételen ahhoz, hogy tisztán kivehetők legyenek a város főbb útvonalai, az ismertebb épületek, amelyek között olyan kultúrtörténeti érdekességet is fel lehet fedezni, mint például a Vurstliban álló Feszty-körkép kerek faépülete.
AJÁNLÓ
Bélyegek
A látogatás emlékére a Magyar Posta két Zeppelin-emlékbélyeget adott ki, a korábbi 1 és 2 pengős légipostabélyegek rajzával, de új színekkel és “Zeppelin 1931″ felülnyomással.
