A taxisválság 1990 őszén robbant ki, amikor az akkori jobboldali koalíciós kormány váratlanul bejelentette, hogy csaknem a duplájára emelik a benzin és a gázolaj árát. A kormány azonban elszámította magát, a lakosság a vártnál jóval hevesebben reagált. Ennek oka az volt, hogy az intézkedés teljesen váratlanul érte a lakosságot, ugyanis a kormány a felvásárlások elkerülése végett az utolsó percig titkolta, sőt még le is tagadta, hogy egy ilyen döntés meghozatalára készül.
1990. október 25-én, több hetes tagadás után az Antall-kormány (MDF) bejelentette, hogy drasztikusan, mintegy 70%-kal megemeli a benzin és kőolaj árát. A 37 forintról 62-re emelt benzinár szó szerint felrobbantotta a kedélyeket. A hírre több száz taxis gyűlik össze a Felvonulási téren (ma 1956-osok tere, Városliget), majd átmennek a Kossuth térre, ahol az Országház lépcsőjén tárgyalnak a közlekedési miniszterrel, sikertelenül. A feldühödött taxisok ezután kezdik meg elfoglalni és lezárni Budapest hídjait.
Taxisok az Erzsébet híd budai feljáróján (kép: Szentpéteri András)
A köztársaság kikiáltását követő évben brutális
mértékű éves inflációval kellett megküzdeni Magyarországon. 1990-ben
ugyanis 28 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az országban. Ez az
eltelt 23 év egyik legmagasabbjának is tekinthető, hiszen ennél
magasabbat egyedül 1991-ben regisztráltak: akkor 35 százalékos volt a
fogyasztói árindex mértéke Magyarországon.
A rendszerváltást követő évben, 1990-ben az élelmiszerek drágultak a
legnagyobb, 35 százalékos mértékben, ám a termékcsoportonkénti
lebontásban semmit sem találni, ami nem drágult volna legalább 20
százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk 30,7, a ruházkodási cikkek
23,3 százalékkal lettek drágábbak, a tartós fogyasztási cikkekért 20,8
százalékkal fizettünk többet, míg a háztartási energia ára 27,6, az
egyéb cikkek, üzemanyagok ára pedig 28,9 százalékot emelkedett egy év
alatt, a szolgáltatások pedig 25,6 százalékkal kerültek többe, mint
1989-ben.
1990-ben a minimálbér 4515 forint, a bruttó átlagkereset ennek közel
háromszorosa, vagyis 13446 forint volt.
Tombolt a gazdasági válság, megindult az állami cégek elkótyavetyélése
(privatizációja), nőtt a munkanélküliség, s ezzel együtt csökkent a
kormányzó párt népszerűsége is. Az Antall-kormány képtelen volt kezelni
a válságot: a kórházban lévő miniszterelnököt Horváth Balázs
belügyminiszter helyettesítette. A blokád ideje alatt csak a tűzoltók, a
mentők, valamint az országból kivonuló orosz csapatok közlekedtek
zavartartalanul. Az elégedetlenségi mozgalomba bekapcsolódtak a pártok
is: az ellenzékben lévő SZDSZ politikusai a barikádokon szónokoltak, az
MDF pedig a kormány melletti szimpátiatüntetést szervezett.
Az Antall-kormány a rendkívüli benzinár-emelkedést azzal indokolta, hogy
a bejelentés napján Magyarországnak már csak pár napos olajtartaléka
maradt a szokásos 30 napos helyett. A benzin beszerzését nehezítette,
hogy a kuvaiti háború miatt jelentősen megugrott az olaj világpiaci ára,
a korábbi 17 dollárról 29-re emelkedett. A politikai rendszer
átalakulása miatt pedig akadoztak a Szovjetunióból érkező
olajszállítmányok.
Az áremelés bejelentése azért váltott ki rendkívül heves tiltakozást,
mivel azt még aznap is hevesen tagadta a kormány. Az ellenzékben lévő
Fidesz frakcióvezetője, Orbán Viktor a háromnapos válság után a
parlamentben elmondott beszédében úgy fogalmazott: hazudott a kormány,
mivel még a bejelentés előtt is tagadta, hogy áremelésre készül. A
tiltakozást erősítette az is, hogy MDF választási ígéreteiben azt
sugallta, hogy rövid időn belül pozitív fordulat következik be az
emberek életében. A fordulat azonban elmaradt, a lakosság életszínvonala
tovább romlott, ez pedig kiábrándította a tömegeket a kormányból.
A taxisok olyan szervezőerővel rendelkeztek, amellyel képesek voltak
napokra megbénítani az országot. Olyan kommunikációs hálózatuk volt,
amivel akkor csak a rendőrség, a mentőszolgálat és a hadsereg
rendelkezett: mobiltelefon híján a CB-rádió biztosította azt a
kommunikációs rendszert, amely lehetővé tette az országot megbénító
demonstrációt.
Az október 24-i Magyar Hírlap szerint október 29-étől drágul a benzin,
ugyanakkor az MTI közleménye arról tudósított, hogy a kormány október
25-i ülésének napirendjén nem szerepel a benzináremelés. Az október 25-i
Népszava hasábjain az...
56 forintot kell fizetni a kutaknál egy liter normálbenzinért. A szuper 59-be, az extra pedig 62 forintba kerül ma, nulla órától. Az ólommentes benzinért 61 forintot kérnek. Emelkedett a gázolajok ára is, most – minőségtől függően – 42-45 forintot fizetnek értük az autósok, literenként.
...szöveg volt olvasható.
Az áremelésről csak a legjobban értesült - párt-közeli - lapok tudtak,
míg a lakosságot hirtelen érte a hír. A belügyminiszter, Horváth Balázs
látta el ekkor Antall József miniszterelnök helyettesítését, aki
kapkodásaival és időnkénti fenyegető hangnemével nem tudta lecsitítani a
felfokozott hangulatú közvéleményt. Siklósi Csaba közlekedési miniszter
nem volt hajlandó átvenni a taxisok petícióját, akik ezután döntöttek
úgy, hogy blokád alá veszik a várost. A hídlezárások után a taxisblokád
országos méretűvé nőtte magát, majd nem sokkal éjfélre lezárták a
határátkelőket is.
Taxisok gyülekeznek az Országház előtt (kép: MTI)
A kommunista diktatúra utáni első demokratikus kormányt ledöbbentette a
taxisok reakciója, s mivel eddig nem volt demokratikus tapasztalatuk e
téren, így a helyzetet sem tudták kezelni megfelelően. A kormányszóvivő,
László Balázs október 26-án (pénteken reggel) törvénytelennek nevezte a
taxisok akcióját, arra hivatkozva, hogy azt a gyülekezési törvényben
előírtaknak megfelelően nem jelentették be 72 órával korábban. Horváth
Balázs pedig bejelentette, hogy a kormány minden törvényes eszközzel
helyreállítja a rendet. E hírt a híradások úgy értelmezték, hogy a
kormány a rendvédelmi szervekkel tömegoszlatásba fog kezdeni, az SZDSZ
pedig ezt kihasználva fűteni kezdte a népet a kormány elleni fellépésre.
Végül nem került sor erőszakos oszlatásra, ugyanis a budapesti
rendőrfőkapitány, Barna Sándor nem hajtotta végre a belügyminiszter régi
vágású utasítását, s nem volt hajlandó a rohamrendőröket rászabadítani a
taxisokra. Hozzátette: lemond, ha erre kötelezik. A köztársasági elnök,
Göncz Árpád - mint a hadsereg főparancsnoka - pedig a hadseregnek
tiltotta meg az erőszak alkalmazását. Ezek után nyilvánvalóvá vált, hogy
Antall József távollétében nincs a kormányban olyan ember, aki higgadtan
és megfelelően tudná kezelni a taxisblokád okozta válságos helyzetet.
A taxisok október 25-én induló akciójával a megkérdezettek 80 százaléka
értett egyet, az országos blokád megszervezése azonban már csak 55
százalék. A taxisok erővel történő eltávolítását 82 százalék ellenezte.
A közvélemény elmarasztalta a kormányt a tárgyalások során tanúsított
magatartásáért: a megkérdezettek 6 százaléka vélte úgy, hogy a kormány
igazán törekedett a megegyezésre. A Medián akkori telefonos
közvélemény-kutatásából pedig az derült ki, hogy a megkérdezettek 63
százaléka a kormányt tette felelőssé a konfliktus kirobbanásáért, és
mindössze 10 százalék marasztalta el csak a fuvarozókat.
Ezekben a napokban, majd az ezt követő hetekben kezdett el szétválni a háztartási tüzelőolaj és a gázolaj közötti árolló, amely azt eredményezte, hogy sokan kezdtek el olajhamisítással foglalkozni. Ez a politikai körökkel is jó kapcsolatokat ápoló olajmaffia születéséhez vezetett: kénsavazással a színezett háztartási olajban semlegesíthető a belerakott – a gépkocsik motorját tönkretevő – ferrocén, így a háztartási olaj szállítmányokat gázolajként lehetett továbbadni ("olajszőkítés"). Náluk voltak ügyesebbek is – ők már a határon megoldották, hogy bele se kerüljön a ferrocén a háztartási olajnak szánt szállítmányokba, így simán vihették tovább és adhatták el gázolajként az anyagot. Ez a biznisz a rendszerváltás óta elképesztő profitot termelt néhány érdekcsoportnak, és máig tisztázatlan a szőkítésből származó pénzek sorsa.
Röpirat a blokád idejéből
A taxisok képviselőivel még 26-án megindultak a
tárgyalások; az egyeztetésre a Munkaügyi Minisztérium épületében (lásd:
Spenótház) került sor, ahol a kormány képviselve Rabár Ferenc
pénzügyminiszter, Bod Péter Ákos ipari miniszter és Siklós Csaba
közlekedési miniszter voltak. A taxisok szóvivője Horvát Pál volt.
Estére már körvonalazódni látszott a megállapodás, amelynek értelmében
szabadáras lett volna az üzemanyag, s így az a világpiaci árnak
megfelelően változott volna. A taxisok hajlandóak voltak aláírni a
megállapodást, de Göncz Árpád beszéde meghiusította az egyezséget. A
köztársasági elnök ugyanis azt javasolta, hogy a kormány függessze fel
az áremelést, mire a taxisok bizakodni kezdtek, hogy a kormány
visszavonja az áremelést.
Október 27-én a magyar közutak teljes blokádjára került sor. A taxisok
és fuvarozók - a hozzájuk csatlakozott polgári résztvevőkkel együtt -
megbénították az egész ország közlekedését. Mintegy 600 helyen
állítottak fel útzárat, így ez összesen - a fővárossal együtt - 105
települést érintett. Budapesten a Lánchíd kivételével az összes
Duna-hidat lezárták, s 25 főbb csomópontot eltorlaszoltak. A mentők, a
tűzoltók és az élelmiszer-szállítók továbbra is szabadon járhattak, őket
nem tartóztatták fel a tiltakozók. Az élelmiszer-szállításba vidéken a
hadsereg is bekapcsolódott, de így is volt, ahol 4-5 órákat kellett
sorba állni a kenyérért. Ezen a napon az Érdekegyeztető Tanács (ÉT)
keretében folytatódtak tovább a tárgyalások, ami lehetővé tette a
kormány, a munkaadók és a munkavállalók közös egyeztetését.
Blokád az Erzsébet hídon
A lakosság szimpátiája a taxisok iránt ugyan nem
csökkent, de ritkultak ennek a látványos megnyilvánulásai, a
torlaszokhoz vitt, friss sütemények, szendvicsek, forró teák. November
elseje ekkoriban még nem számított munkaszüneti napnak, így sokan ezen a
hétvégén, közvetlenül a halottak napja előtt tervezték felkeresni a
távoli temetőkben nyugvó rokonaik sírját. A közúti közlekedés országos
megbénulása miatt ez általában nem volt megvalósítható. A pénteki
munkanap ellehetetlenülését még a legtöbben mosolyogva fogadták, de
senkinek nem volt ínyére egy elhúzódó, bizonytalan kimenetelű blokád.
Sem a Szabadság-hídnál, sem az Erzsébet hídnál nem volt nyoma az előző
nap tapasztalt majálishangulatnak. A zordabb idő a torlaszokon éjszakázó
taxisokat is morcosabbá tette, a lakosság számára tovatűnt az újdonság
varázsa, a rendkívüli esemény érdekessége. Folyamatos, apró
konfliktusokat szült a helyzet, amikor az egyik állampolgár önkényesen
eldönti, hogy a másik állampolgár átmehet-e a hídon.
Az Erzsébet híd és a Szabadság híd lezárása
A kormány tárgyalási stílusát többször nehezményezték
a taxisok; a kormány tagjai többször is felfüggesztették a
tárgyalásokat, emellett rendszeresen váltották egymást, miközben a
taxisok három napon keresztül ültek a tárgyalóasztalnál folyamatosan.
Szombaton jelentek meg az Országház előtt az MDF melletti
szimpátiatüntetők is, akik különféle transzparenseken nyilvánították ki
vélemányüket: "vállaljuk a terheket", "fasizmus, marxizmus, taxizmus",
"Hungary no taxiland". Az Országház ablakában V-betűt formáló ujjakkal
megjelent a belügyminiszter is, aki majdnem kiesett a térre - SZDSZ-es
és Fideszes politikusok azt állították, hogy részeg, míg Horváth Balázs
szerint csak azért billegett, mivel térdelt egy radiátoron.
Szimpátiatüntetők a Lánchídon, valamint tüntetők a Rákóczi úton
Délután 3-kor Ausztria üzemanyagszállítmányokat
ajánlott fel Magyarországnak azonnali segítségként az üzemanyag-áremelés
és az útlezárások miatt kialakult helyzet enyhítésére, este 10 órakor a
kormány bejelentette, hogy reális lehetőséget lát literenként 10-12
forintos kedvezményre, illetve kompenzációra, szakmai tárgyalások során
megállapítandó mennyiségi keretek között. A nyugodt érdekegyeztetésnek
azonban feltétele, hogy az útelzárások az egész országban megszűnjenek.
Az Érdekegyeztető Tanáccsal való egyezkedést a tévé élőben közvetítette.
Palotás János, független országgyűlési képviselő, a Vállalkozók Országos
Szövetségének (VOSZ) elnöke volt a munkaadói oldal szóvivője, s ő
dolgozta ki azt a javaslatot, amely végül a megegyezéshez vezetett.
Ennek lényege volt, hogy a benzinárak 12 forinttal csökkennek, s a
termelői árakat ezután a világpiac alakítja, az ezt terhelő fogyasztói
adók pedig rögzítettek.
Útzár és bámészkodók a városban (jobbra az Árpád hídi blokád)
Október 28-án, vasárnap valamelyest enyhítettek az útlezárásokon. Az estére megszületett megállapodás szerint október 29-én éjféltől 12 forinttal csökkentik a megemelt benzinárakat, amelyek az árnyitással összefüggő törvények hatálybalépéséig érvényesek.
Útzár az M1, M7-es autópályák be- és kivezető szakaszán
A megállapodás megszületése és aláírása után a
miniszterelnök kórházi betegszobájában adott nyilatkozatot a
televíziónak (ún. "pizsamás interjú", lásd ITT), melyben az országban
kialakult helyzetet, a válságot megoldó kompromisszumot elemezte. Ezt
követően a Országgyűlés tavaszi ülésszakán Göncz Árpád köztársasági
elnök a parlament elé terjesztette a közkegyelem gyakorlásáról szóló
törvényjavaslatot. A törvénynek aktualitást adó taxisblokádnak
országosan több százezer résztvevője volt, akik a hatályos törvények
alapján bűncselekményeket követtek el, mivel a tüntetést nem jelentették
be 72 órával annak kezdete előtt, illetve közérdekű üzem működését
bénították meg. A közkegyelemről szóló törvény megalkotásával az állam
lemondott a felelősségre vonásról.
A taxisblokád nyomására a nagymértékű áremelés elmaradt, végül 49
forintos literenkénti árral zártuk az évet. .
Anekdota: A Szabadság-híd pesti hídfőjénél egy hatvan év körüli néni szórta az igét a körülötte állóknak. Külseje, hanglejtése a logopédusnő figurájára emlékeztetett, a Tanú című filmből. Nos, a villamos síneken állva, a soron következő tételmondatát még nagyobb átéléssel kívánta elmondani, ezért tekintetét az ég felé fordította, ujjával fölfelé mutatott, és így szólt: "Mindenért a felsővezeték a hibás!". Éktelen röhögés volt a válasz erre az ott lebzselő csapatnyi farmerkabátos gimnazistától. A néni zavartan magyarázta, hogy természetesen felsővezetés-t szeretett volna mondani, de akkor már mindegy volt. Egy pillanat alatt szertefoszlott minden tekintélye. Néhány lelkes gimnazista még elítélő kijelentésekkel tett a 47-es villamos felsővezetékére, ami ugye mindenről tehetett