AJÁNLÓ
A Vasárnapi Újság Petőfi halálának 30. évfordulója
alkalmából számol be 1879. augusztus 3-án arról, hogy a költő verseinek
idegen nyelvű fordításokban való terjedése miatt "alig van már
európai nemzet, melynek irodalma Petőfit ne ismerné". Majd a
folytatásban: "Megemlítjük még, hogy a költőnek 1844-ből való
daguerotyp arcképét baleset érte. A kép tulajdonosa ugyanis meg akarta
tisztítani, s vízzel kezdte el mosni, minek következtében a kép
elmázolódott. Klösz fényképész a daguerrotypot kijavította, s a képről
fényképeket készített s forgalomba hozta. E fénykép-másolaton látszik,
hogy az eredeti már nagyon halavány, s tusrajzzal kellett láthatóvá
tenni legnagyobb részét. Petőfi ez arczképét a Vasárnapi Újság hozta
nyilvánosságra először 1869-iki folyamának első számában".
Tudható, hogy egy dagerrotípiát csak különleges vegyszerek használatával
lehet szakszerűen megtisztítani, és bármilyen amatőr megoldás - mellyel
a kép tulajdonosa kísérletezett - tudniillik a vízzel való lemosás, a
kép amalgámrétegének elmázolásához vezet. Ezt az elmázolódást ezután már
nem lehet helyreállítani vagy javítani; a sérülés véglegesnek mondható.
Klösz "kijavítása" itt valami mást jelentett: nyilván Ő is tisztában
volt az eredeti állapot helyreállításának lehetetlenségével, így fogta a
képet, majd egész egyszerűen tussal átrajzolta papírra. Megjegyzendő,
hogy műtermében ekkoriban festők dolgoztak, tehát meglehetett az élethű
másoláshoz való szakértelem.
A rajzot ezután lefényképezték egy fényérzékeny nedveslemezre, s erről
készítették el a forgalomba hozott albuminmásolatokat.
Az eredeti daguerrotyp, 1849.
Mivel a Vasárnapi Újság nem egy fotóművészettel
foglalkozó szaklap volt, így érthető a szakszerűtlen fogalmazás. Néhány
hét múltán ismét írnak a Petőfi-dagerrotípiáról:
"Mint említettük, Klösz budapesti fényképész másolatot készített
Petőfinek egy daguerrotyp képe után, s azokat áruba bocsátotta. Ebből
azonban pör támadt. Az eredeti daguerotyp Beliczay Imre orvos tulajdona,
aki 1872-ben Országh Antal fényképésznek megengedte, hogy arról egyetlen
példány másolatot vegyen, amely most Kerbeny Károly tulajdona. Az
eredeti kép aztán nagyon elhomályosodott, s ma már a körvonalak is alig
vehetők ki tisztán. Klösz az Országh-féle másolatot használta fel
többszörösítésre, dr. Beliczay pedig a fővárosi kapitánysághoz fordult,
hogy megakadályozza a képek árulását, minthogy az eredeti az övé lévén,
egyedül magát tartja illetékesnek másolatok felöl intézkedni.
Megjegyzendő ezébiránt, hogy Klösz másolataiban sok eltérő van az
eredetitől. Jókai is hozzá rajzol valamit". (Jókai Mór ifjú korában
festőművésznek készült, és valószínűleg így fordulhatott elő, hogy
belekontárkodott a képbe)
Ezek szerint 1879-ben két példány létezett a Petőfi-dagerrotípiából: a
Beliczay-féle eredeti és az Országh Antal-féle, 1872-ben készült, és
immáron hétéves másolat, Kerbeny Károly tulajdona. A dagerrotípia
másolása akkoriban lehetséges volt úgy, hogy egyszerűen lefényképezték,
de ez csupán egy másik dagerrotípiát eredményezett, mely az eredeti
tükörképe lett, felcserélve a kép jobb és bal oldalát.
A Klösz György által készített átdolgozás, 1879.
AJÁNLÓ
A másolás úgy zajlott le, hogy olyan, fekete
bársonnyal bélelt dobozba helyezték a képet, melynek a daggerrotípiával
szemközti oldalán helyezték el a fényképezőgép lencséjét, majd a doboz
két oldalán vágott résen át engedték be a fényt a kép megvilágítására.
Az expozíciós idő természetesen hosszú perceket vett igénybe.
Az ezzel az eljárással készített Országh-másolatot próbálta meg
szakszerűtlenül lemosni a tulajdonosa (Kerbeny?), tehát ez a példány
ment tönkre, aminek alapján készítette el Klösz a "másolatot". Amikor ez
elkészült, akkora már - a Vasárnapi Újság cikke szerint - a Beliczay
doktor tulajdonában lévő eredeti is nagyon elhomályosodott, azaz
tönkrement, és már Petőfi körvonalai sem voltak tisztán kivehetők.
Minden bizonnyal ezt a valóban eredeti Petőfi-képmást restaurálta közel
50 évvel később (1955-ben) - immár szakszerűen - Escher Károly.
Ő írta: "A hiteles Petőfi-portré birtokába egészen nyilvánvaló, hogy
a dagerrotípiáról régebben készített és sokszorosított felvételek erősen
eltorzították a költő arcát. 1870 körül Kösz György készített felvételt
az akkor már nagyon rossz állapotban lévő ezüst lemezről. Sajnos durva
retusálásra volt szükség; Klösz önkényesen átrajzolta a fényképet. Így
aztán évtizedeken át egy hamisított - jó szándékkal ugyan, de mégis
hamis - Petőfi-kép forgott közkézen számos reprodukcióban, mint hiteles
portré. Az új, hiteles ábrázolás meglehetősen eltér a korábbi képektől,
s az ezek alapján készült szobroktól".
Klösz másolata egyébként többeket megtéveszett az idők folyamán.
Várkonyi Nándor szerint például azt gondolta a kép láttán, hogy végre
sikerült meglelni Petőfi egyetlen hiteles arcképét, de Várkonyi ezt még
Escher restaurálása előtt írta.
Escher Károly retusálása, 1955.
(az eredetihez képest oldalirányban megfordított reprodukciója)
AJÁNLÓ
