"Emlékirat azon módokról és eszközökről, melyekkel
Buda-Pest városát is oda lehetne emelni, hogy a magyar álladalom
fővárosa irányában emelhető igényeknek helyesen megfeleljenek.
Ámbár több mint ezer éve már, hogy a magyar állam létezik, mégsem
gyökeresedett meg annak önállósága oly mélyen, hogy azt minden oldalról
biztosítottnak lehetne tartani.
Szemben a magyar államot alkotó elemek különneműségével, az uralkodó
eszmék irányzatával, a vidéki vonzó pontok sokaságával és a társadalmi
tekintetben igen előrehaladt s oly közelfekvő Bécs vonzerejének
nagyságával: Magyarország állami függetlenségének biztosítására kétségen
kívül egyike a leghathatósabb és legbiztosabb eszközöknek: oly
központnak alkotása, mely amaz az állam lételére nézve ellenséges
viszonyok hatását paralyzálni önmagában rejlő erejénél fogva képes
legyen.
Elvitázhatlan tény, hogy Buda-Pest azon feltételekből, melyektől függ az
érintett hatásnak eszközölhetése, jelenleg alig bír egyébbel, mint oly
geographiai fekvéssel, mely a kívánt cél elérhetését lehetségessé teszi.
Aki tehát Magyarország állami függetlenségét komolyan óhajtja, annak
okvetlenül el kell szánva lenni: népszerű elvekben, előítéletekben és
pénzben mindazon áldozatokat meghozni, melyek bebizonyíthatólag
szükségesek arra, hogy Buda-Pest minél előbb képes legyen annak a
hatékonyságnak helyesen kifejtésére, melyet tőle, mint éppen
Magyarország fővárosától követelnünk kell. Kérdés tehát:
a) miből álljon ezen hatékonyság;
b) minő eszközökkel érhető el az;
c) mi a teendője erre nézve az ország kormányának?
Az a-hoz. Amely fővárosnak rendeltetése, hogy az állam lételét
veszélyeztető középfutó erők hatását legyőzze, annak az ország minden
lakosa képzelőtehetségén vetélytárs nélkül kell uralkodni; erre nézve
pedig szükséges:
1-ször hogy a főváros oly hely legyen, ahol az országnak az önérzet,
tetterő és értelmiség ambitiójával bíró egyéniségei céljuknak elérésére
- legyen az bár gazdagság, becsület vagy dicsőség - legbiztosabb
kilátást találjanak.
2-szor Az ily fővárosnak mindenben, mi a kényelmet és az élet egyéb
élveit illeti nemcsak elsőnek kell lenni az országban, hanem a versenyt
minden más, s főképp a közelfekvő idegen városokkal is ki kell állania.
3-szor Magában kell foglalnia mindazt, ami szükséges, hogy az ország
lakosa magát jogosultnak érezhesse büszkének lenni arra, hogy egy ily
fővárossal bíró nemzetnek tagja.
A b-hez. Ami az eszközöket illeti, melyeknek alkalmazásával Buda-Pest
ily fővárossá válhatnék: fekvésénél fogva arra van utalva, hogy
gyarapodását mindenek előtt a kereskedelemben keresse.
Nem tartozhat ezen emlékirat feladatához mindazt elősorolni ami e
tekintetben szükséges volna, ki kell azonban itt is emelni:
hogy Magyarország vasutai hosszú évek során, ha nem is szándékosan, de
tényleg oly irányokban vezettettek, mintha Buda-Pest, mint kereskedelmi
emporium jelentőségének csökkentése lett volna a feladat;
hogy az újabb vasútépítéseknél is a vidéki érdekek annyira
érvényesültek, miszerint a kormánynak a főváros emelésére irányult
törekvései nem hathattak keresztül oly mértékben, hogy az eredetileg
épített vasutak e tekintetben ártalmas hatását már mellőzöttnek lehetne
tartani;
hogy Buda-Pestnek mint kereskedelmi emporium jövőjére nézve azon
tényező, melynek köszönhető, hogy Buda-Pest a helytelen irányú vasutak
dacára is jelentőségében növekedett, ti. a Dunahajózás, a legnagyobb
fontossággal bír;
hogy az, amire mindenek előtt szükség van az a Duna által elválasztott
két országrésznek olyatén összeköttetése, mely nemcsak jelen pillanat
legsürgetőbb követelésének, hanem a jövő igényeinek is megfeleljen;
éspedig annyival inkább, mert a két testvér város csak ezen móddal
olvadhat össze egy várossá, ami a fő cél elérésének conditio sine qua
non-ja;
hogy mindentől, ami Buda-Pest kereskedelmének fejlesztésére és
gyarapítására történhet biztosított eredmény csak akkor várható, ha
Buda-Pesttől az 1838. és 1849. évekhez hasonló catastrophák
bekövetkezésének lehetősége tökéletesen elháríttatik.
Hogy azonban Buda-Pesten nemcsak a gazdagodni törekvők, hanem azok is
lakhassanak, akik már eléggé meggazdagodtak vagy gazdagon születtek:
mindenek fölött szükséges, hogy a város egészséges tartózkodási hely
legyen. Való ugyan, hogy egy egészséges lakhely alapfeltétele kedvező
éghajlati viszonyokban fekszik - de ha egy városról van szó, akkor még
sok más megkívántatók is vannak, melyek hiánya a várost a legjobb
éghajlat alatt is igen egészségtelen lakhellyé teheti.
Mindazt, mi e tekintetben megkívántatik, egyenként elősorolni annyi
volna, mint egy egészség vagy építési-rendőrségi Codexet írni. Bármily
nagy legyen azonban az e részben megkívántatók száma, ha az általuk
elérendő főcélt tartjuk szem előtt, úgyszólván mindnyájat egy lényeges
szükségletbe lehet összefoglalni, ez pedig nem más, mint a folyvást
tiszta és egészséges levegő. Minthogy a lakások, bármily tágasak,
tiszták és jól szellőztethetők legyenek is, a levegőt csak az utcákról
kaphatják; az utcák levegője pedig - habár a legnagyobb gonddal
eltakaríttatik is mindaz belőlük, ami azokat kipárolgása által
megfertőztetheti - már a városban lakó emberek és állatok lélegzése és
életműködése által megronttatik: igen világos, hogy egy városnak
levegője az egészséges tartózkodási hely alapfeltételének csak akkor
felelhet meg, ha a levegő a város minden részeiben könnyen megújulhat,
éspedig természetesen oly levegővel, aminőt az ember organismusa kíván,
azaz, legyen az minden ártalmas alkatrészektől, tehát por és homoktól is
ment, ne legyen fölötte sem száraz, sem nedves és amennyire lehetséges
növényi levegő.
Az egészséges lakhatás ezen két alapfeltételét Buda-Pestnek nagy részben
még ezentúl kell megszerezni; kiváltképpen Pesten, de Budának nagy
részében is, igen tökéletlen a városi levegőnek a külső szabad léggel
való közlekedése és legfőképpen azért, mert a házak tömbei nincsenek
elég szabad terekkel megszakítva, és nem létezik egyetlen egy pálya vagy
utca sem, mely a légnek a házak tömegének egész hosszán keresztül szabad
huzamot engedne; holott ez Pesten, hogy az egész város egyenlően
fejlődhessék, a városnak teknő alakú fekvése miatt, szükségesebb volna
mint más helyen. De Pestnek környéke is kevés kivétellel nem olyan, hogy
az onnan áramló levegő lényeges javítást ne kívánna.
Aminek tehát e részben Buda-Pesten mindenek előtt történni kellene,
abból áll, hogy a házak tömbeinek egész hosszán keresztül alkalmas
helyeken és irányokban elegendő széles utcák nyittassanak; a város
környéke faültetvények által tiszta, éltető légnek szolgáltatására
alkalmassá tétessék; megteendők volnának továbbá minden kellő
intézkedések, hogy a város utcáiból a por és szemét rendesen és tisztán
kitakaríttassék, a már létező vagy nyitandó közlekedési főutakon
létesítendő faültetvények által a levegő gyors megromlásának eleje
vétessék, végre szigorú rendszabályokkal oda kellene hatni, hogy a
lakások egészségrendőri igényeknek megfelelő szerkezettel építtessenek,
sőt ahol szükséges, a létezők átalakíttassanak.
Történjék azonban bármi magában a városban a levegőnek javítására, mégis
a nagyvárosban való tartózkodás szükségképp ártalmas marad a lakosság
egészségére nézve, ha lehetségessé nem tétetik, hogy az magának a
valóságos falusi levegő élvezetét gyakran és könnyen, azaz olcsón
megszerezhesse. Olcsón kiváltképpen azért, mert állandó közegészségi
állapot csak ott van biztosítva, ahol a lakosság legszegényebb része sem
kénytelen nélkülözni az egészség fenntartása alapfeltételeinek
használatát. A városi levegő javítását eszközlő vállalatok
foganatosítása mellett nagyon szükséges tehát gondoskodni, hogy a nép a
városon kívül fekvő szórakozási helyekre minél könnyebben eljuthasson;
sőt ezen szórakozási helyeket, ami Pestet illeti, szaporítani is kell.
Ami a magasabb szellemi életélveket illeti, hihető, miszerint mindannak,
ami e részben szükséges, eddigi létrehozatalát a fővárosnak, illetőleg
lakosságának szegénysége hátráltatta; és így remélhető, miszerint azon
eszközök, melyek Buda-Pest anyagi gyarapodását és lakályosságát
előmozdítják, közvetve, az e részben is nagyon érezhető hiányok
elhárítására hatni fognak.
Végtére a nemzeti büszkeséget, a hazafiságnak ezen legbővebb forrását,
Magyarország fővárosa akkor lesz képes táplálni, ha minden középületek
és országos intézetek azon nagyszerűséggel létesíttetnek, mely a nemzet
egyéb igényeivel összhangban van. Mindenek előtt azonban el kell mindazt
távolítani, amit szégyellenünk kell; ez pedig a budai Duna- partnak
tökéletesen elhanyagolt állapota, mely kiválóan csak mint szemét
lerakóhely szerepel; továbbá a két város, különösen a külvárosok,
valósággal keleties rondasága, ahol ez nemcsak a szemet sérti, hanem a
szaglás érzékét is olyannyira, hogy ezen állapot valóban undorítónak
mondható.
A c-hez. Ami végre a felvett kérdések közül az utolsót, ti. a kormány
teendőinek meghatározását illeti, ezt azon szempontból kell eldönteni,
miszerint mindabban, ami Buda-Pest fejlesztésére vonatkozik, nem csupán
helyi érdekről, hanem magának az országnak mint független álladalomnak
létezéséről van szó. Az országnak tehát magára kell vállalni mindazt,
aminek létesítése Buda-Pest községeinek erejét meghaladja. - Létesítse a
kormány elsősorban, s minél előbb, mindazon műveket, melyek a két
testvér város öntevékenységének célszerű ösvényre való terelése
érdekében szükségesek; hogy ennek folytán minden ami létesül haladás
legyen a kitűzött főcél felé.
E tekintetben legelőbb is gondoskodni kell egy Buda, Pest és Óbudára
vonatkozó egységes és változatlanul megtartandó szabályozási terv
megállapításáról. E végre azonban múlhatatlanul megkívántatik az egész
területnek helyszíni és magasságrajzi részletes felvétele. [...]
Azon eszközök taglalása, melyekkel Buda-Pest oly fővárossá volna
emelhető, minőre Magyarországnak szüksége van, azon eredményre vezetett,
miszerint minden további működésnek alapjául a következő vállalatokat
kell tekinteni:
Buda-Pest biztosítandó jégtorlódási vízár által előidézendő veszedelem
lehetősége ellen.
A két Duna-part a jövő igényeinek is megfelelő módon összekötendő.
Buda-Pest mostani házcsoporzatának és környékének mindazon hiányai
elhárítandók, melyek egyrészt a közegészség és a Budapesten való
tartózkodás kellemének ártalmára vannak, másrészt az egész forgalmat,
ennek alkalmatlanságára s legcélszerűtlenebbül egyes városrészekre
szorítják, a többi városrészek fejlődésének nyilvánvaló hátráltatásával.
Ezen három főszükséglet közül az első kettő nyilvánvaló olyan, hogy a
kielégítésére alkalmas eszközök már jelenleg is véglegesen
megállapíthatók; valamint eziránt sem lehet kétség, hogy létesítésük oly
költséggel járand, mely Buda-Pest tehetségét jóval meghaladja. Mi a
harmadik főszükségletet illeti, annyi bizonyos, hogy az annak
kielégítésére megkívántató minden munkálatok összes költségének
fedezésére Buda-Pest szintén képtelen. [...]
A két város belsejében nyitandó közlekedési és forgalmi eszközök
Az a hazafiság, mely oly kérdések eldöntésének pillanatában, melyekben a
nemzet becsülete vagy a hazának állami léte fennforog, nem kész a
megkívánható bármily nagy áldozat hozatalára, a legkíméletesebben
kifejezve, merő önámítás. Oly nemű áldozatokat azonban, melyek magukban
véve csekélyeknek látszanak, de éveken át soha nem lankadó
áldozatkészséget igényelnek, csak oly valaki várhat a hazafíságtól, ki
az emberi természetet éppenséggel nem ismeri.
Ily áldozatoknak kellene pedig manap tekinteni azt, ha valaki, kinek
körülményei tartózkodási helyének szabadon választását megengedi, csupa
hazafiságból Budapestet tűzné ki állandó lakhelyéül.
Buda-Pest ugyanis nemcsak a nemesebb életélvezetekre való igényeket még
csekély mértékben elégítheti ki, hanem a halandósági kimutatások szerint
egészségi tekintetben is Európa minden fővárosa mögött áll.
Minthogy ezenfelül még a nagy sárnak a nagy porral való szakadatlan
váltakozása, a roppant nagy áruforgalomnak a városok legszebb részein
átvonulásából eredő közlekedési zavarok és kedvetlenségek, a szabad
térek által oly gyéren megszakasztott nagy háztömbek okozta rekedt
levegő, a romlatlan levegővel kínálkozó csekély számú mulatóhelyek nagy
távolsága, az azokhoz vezető utak elhanyagolt állapota és végre a
lakhiány nyomorúsága igen nagy csorbát ejtenek a Budapesten való
tartózkodás különbeni kellemetességein: nagyon természetesnek kell tehát
találnunk, hogy Buda-Pesten alig van mindössze több mint három vagy négy
palota.
Amint már az emlékirat elején felemlítve lett, valamennyi nagy város
példája arra tanít, hogy a felhozottakhoz hasonló bajok elhárításának
alapfeltétele: egyrészt a várost üdítő levegővel kínálkozó, s
kényelemmel hozzáférhető mulatóhelyekkel környezni; másrészt pedig a
város háztömbeit sétány utak s befásított térek által olyképp
csoportosítani, hogy a város egyes részei az összforgalomban egyaránt
részesüljenek; a rokon nemű iparágak, mesterségek, keresetek és
életmódok egymás mellé telepedhessenek, és hogy végre az így keletkezett
külön városnegyedek szellős és befásított utak által legyenek
elválasztva.
Az e célnak elérésére, valamint a Pest városának teknő alakú fekvéséből
származó bajok orvoslására is szükséges munkálatok közül az alább
elsorolandók olyanok, melyekről bizonyosak lehetünk, hogy semmiféle
szabályozási tervből ki nem maradnának. Mire nézve áltáljában még csak
az jegyzendő meg, hogy néhány év múlva csak némelyekre is közülük,
lehet, hogy tízszer annyit kellend költeni, mint amennyibe most
mindnyájan kerülnének.
1. Első pesti félkör sétányút
Az első pesti félkör sétányút, Pestnek Bel- és Lipótvárosát körül
övedzené, kiindulván ugyanis a Sótérből, vagyis az alsó új híd pesti
végéből, a Mészáros utcán, továbbá az Ország és Váci utakon, s végre a
kiszélesített Tüköry-féle töltésen át a felső új hídhoz vezetne. [...]
2. Második pesti félkör sétányút
A második pesti félkör sétányút az elsőből az államvasút pályaudvara
előtt indulva ki és a kiszélesített Gyár utcán, egy a Király utca és a
Kerepesi út között nyitandó új utcán, továbbá a kiszélesített Bodzafa,
Sörfőző és Malom utcákon keresztül a Dunához vinne. [...]
3. Városligeti sétányút
Az említett két félkör sétányúton kívül, Pesten még egynéhány
küllőirányú utakról is bizonyos, hogy mint múlhatatlanul szükségesek,
minden szabályozási tervben helyt foglalnának. Legszükségesebb pedig egy
a Városligetbe vezető új sétányútnak nyitása, mert a Király utcabéli
forgalom élénksége már csaknem életveszélyeztetővé vált.
Az új városligeti sétányút, legalkalmasabban a Váci útnak és így az első
pesti félkör sétányútnak a lipótvárosi templom felőli pontjából[4]
indulna ki, honnan a kiszélesített Ó és Aradi utcán át, nem felette nagy
költséggel a városligetbe vezettethetik. [...]
A pénzszükségletnek megszerzése
A felhozottak szerint:
A két város számára készítendő részletes szabályozási tervek költsége
100.000 forint.
A Duna-szabályozás a Pest városa által kiépítendő partra eső költségrész
levonásával kerülne 10.494.012 f. 98 kr-ba vi. kerek számban
10.500.000 forint.
A Lánchídmegváltására és a közönséges közlekedésnek szánt két új híd
építésére, a vasúthídra eső váltsághányad leszámításával kívántatik
15.000.000 forint.
Az indítványba hozott sétány utak és egyéb közlekedési és forgalmi
eszközök létesítésére megkívántató költség
8.400.000 forint.
S így az itt szóba hozott minden vállalat létesítésére
Összesen
34.000.000 forint.
[...]
Arra nézve, hogy oly nemű vállalatok, mint az itt felhozottak sikeresen
keresztül vitethessenek, első feltétel kétségkívül a szükségelt
pénzösszeg ilynemű biztosítása, hogy a munkát mindenkor a természete
által megkívántató eréllyel és minden kedvező conjuncturák teljesen
felhasználásával folytatni lehessen. Amiért is az ily vállalatok
kivitelét nem lehet évi adományozásokra fektetni, hanem szükséges, hogy
már a munkák megkezdésekor az azoknak tökéletes létesítésére megkívánt
egész összeg rendelkezésre álljon.
Valamint tehát az ország lakosainak jólétben gyarapodására, szükséges
vasutak kivitelére, egy országos kölcsön vétetett fel: úgy azoknak a
vállalatoknak létesülését is egy országos kölcsön által kell
biztosítanunk, mely Buda-Pestnek arra a polcra emelésére szükséges, hol
hogy Magyarország fővárosa álljon, az önfenntartás legfőbb tekintetéből
kívánnunk kell. [...]
A kivitellel megbízandó közeg
A sikeres kivitel biztosítására nézve fő fontosságú végre, hogy az egész
ügykezelés lehetőleg egységes és önálló legyen, mi alig érhető el
másképp, mintha mindazon tényezők, melyeknek a dolog természeténél fogva
az egész ügy mikénti kezelésére jogos befolyásuk van, jogukat úgy
gyakorolják, hogy az egésznek legfőbb vezetésével megbízandó közegbe
bizonyos számú tagokat, egyelőre tán ? évre választanak.
Volna pedig a dolog természeténél fogva a következő tényezőknek jogos
befolyása:
Buda-Pest városai községének és a kormánynak.
A legfelsőbb vezetéssel megbízandó közeg talán 20 tagból állhatna, kik
közül Buda városa 4-et, Pest 8-at, a kormány is 8-at választana. Elnökét
az ekképp választott főbizottmány szabadon választaná, és amennyiben a
választás a bizottmány egy tagjára esnék, annak helye az illetők
részéről új választással lenne betöltendő.
Tagja lenne továbbá ezen fővárosi Szépítő Tanácsnak, de csak
tanácskozási szavazattal: Buda és Pest városainak egy-egy tanácsosa, a
két város középítési bizottmányainak két-két képviselője, a két városi
főmérnök, végre bizonyos számú szakértők, kiket maga a fővárosi Szépítő
Tanács a Buda-Pesten lakó szakértők közül választana. [...]
Kelt Budán, December hóban
Temesi Reitter Ferenc
osztály tanácsos"