Budapest természeti értékei
AJÁNLÓ
Budapest - a hasonló méretű világvárosokkal összehasonlítva - nagyon jól áll
zöldterületek és természeti értékek terén. Ha városi zöldterületekről van szó,
a legtöbben mindig csak a sűrűn lakott városrészekre gondolnak, ha azonban a
főváros közigazgatási határán belüli, teljes területét nézzük, biodiverzitás,
fajösszetétel tekintetében talán a leggazdagabb az európai nagyvárosok között,
köszönhetően annak, hogy maga a Kárpát-medence élővilága is nagyon mozaikos és
sokszínű. Budapesten 3000 hektárnyi olyan terület van, amely valamilyen szintű
természetvédelmi oltalom alatt áll és még van 800 hektárnyi olyan terület, amely
védettségre érdemes. Ez a város területének közel 10%-a. Bécsben is hasonló az
arány, de a fajösszetétel ott szegényesebb, Stockholmban még nemzeti park is van
a város területén, de ott sincs ilyen fajgazdagság.
Egy nagyvárosban a természetvédelem nem feltétlenül jelenti azt, hogy ide aztán
nem engedünk be senkit. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy rengeteg
ember lakik itt. Egy nagyvárosban azon túl, hogy különböző fajokat,
élőhelytípusokat, tájakat akarunk megőrizni, ezek a területek egyfajta
szabadtéri tanteremként is működnek. Ezért épült ki az elmúlt években egy
tanösvényhálózat, hogy az emberek tájékozódhassanak arról, milyen természeti
értékek vannak ezeken a védett területeken.
A védett területek foltszerű elhelyezkedéséből egy csomó veszély adódik. A
szegélyhatások, például a zaj, a por, az utak sózása, valamint az emberi
jelenlét és az ebből adódó szemetelés mind-mind fokozottan jelen van a
fővárosban. Ennek ellenére még néhány hektárt is érdemes levédeni, ugyanis a kis
budai élőhelyek - lejtősztyepprétek, sziklagyepek, tölgyerdők, bükkerdők -
esetében a szegélyhatások általában a terület szélén megállnak. Például a
tájidegen vagy kerti fajok terjedését nem lehet olyan nagymértékben érzékelni,
mint mondjuk a pesti oldal homoki gyepjein, vizes élőhelyein, de azt is
tapasztaltuk, hogy a műúttól 2-3 méterre a sózás negatív hatása hatásait sem
nagyon lehet érzékelni.
Budapest természeti képe
Budapest környékének földtani viszonyait első ízben 1818-ban Beudant, francia geológus vázolta. Az 1850-es években a bécsi állami földtani intézet végeztetett itt átnézetes földtani térképezéseket, s ennek kapcsán dolgozott Budapest környékén Peters K. akkori pesti egyetemi tanár, valamint részben Szabó József is.
A Budai-hegység geológiája
A Budai-hegység a Dunántúli-középhegység egyik kistája, a Dunazug-hegyvidék része. Hegyeinek egy része Budapest budai oldalán található, ezenkívül a hegységhez tartozik még Nagykovácsi, Páty és Telki község is. A hegységet északról a Pilis, keletről a Duna, délről Budaörs és a Budakeszi-medence, nyugatról a Zsámbéki-medence határolja. A hegység több százmillió év alatt jött létre.Duna
Lágymányosi-öböl
A terület az 1800-as évek első felében a Duna egy szélesebb szakasza volt, ahol - a sekély sóderes meder miatt - gyakran torlódtak fel a jégtáblák, ezáltal eltorlaszolva a víz útját árvizeket okozva. Az 1838-as árvíz után kezdték átalakítani árvízvédelmi és folyószabályozási céllal.
Hárosi-öböl és -sziget
A nyüzsgő városi forgatagtól néhány perc gyaloglásra található a Hárosi-öböl, amely a XXII. kerületben, Budatétény területén található. Az 1911 óta alulról nyitott holtágat a folyótól a Háros-sziget (ma már valójában félsziget) választja el, amely természetvédelmi terület.Szigetek
Szentendrei-sziget
A Szentendrei-sziget egy dunai sziget a Dunakanyar (Kismaros) és Budapest között, amit keletről a folyó főága, nyugatról a Szentendrei-Duna fog közre. Hosszúsága 31 kilométer, átlagos szélessége 3,5 (Tahitótfalu és a váci rév között) és 2,3 kilométer között változik; területe mintegy 56 négyzetkilométer. Felszínének tengerszint feletti magassága 100-124 méter.
Lupa-sziget
A Kis-Duna mentén a jóval nagyobb Szentendrei-sziget délnyugati nyúlványa mellett fekszik, néhány száz méterre északra Budapest közigazgatási határától. Pest megyén belül Budakalász város részét képezi. Az M0-s autóút közvetlenül a sziget mellett keresztezi a Dunát, de a Megyeri hídról nem épült hozzá lehajtó, mi több, területe teljesen autómentes. Csak hajóval érhető el.
Népsziget
A Népsziget Budapest városrésze a IV. és a XIII. kerületben, nevezik még Újpesti-szigetnek vagy Szúnyog-szigetnek is. Mintegy 2 km hosszú, 50 ha felszínű félsziget az Északi vasúti összekötőhíd két oldalán. A Duna folyam egyik szigete volt, ma félsziget. Minden oldalról a Duna határolja, kivéve a Zsilip utcát. Az Óbudai-szigettől északkeletre helyezkedik el.
Óbudai-sziget
Az Óbudai-sziget, más néven Hajógyári-sziget a Duna egyik szigete Budapest III. kerületének közigazgatási területén. Déli végében működött az egykori óbudai Hajógyár, amelynek területén találták meg Hadrianus aquincumi római helytartó palotáját. E palota még feltárásra vár. A sziget Területe 108 hektár, hossza 2750 méter, legnagyobb szélessége 500 méter. Területe nagyrészt elhagyatott, de itt rendezik meg évente a Sziget Fesztivált, amely Európa egyik leghíresebb zenei rendezvénye.
Margit-sziget
A Margit-sziget a Duna egyik szigete Magyarországon, Budapestnél. Közigazgatásilag Budapest XIII. kerületéhez tartozik, és Margitsziget néven Budapest egyik városrészét alkotja. Nevét IV. Béla király lányáról, Margit hercegnőről kapta, aki a sziget Domonkos-rendi apácakolostorában élt a XIII. században.
Csepel-sziget
A Csepel-sziget az egyik legnagyobb dunai sziget. Északi csücske Budapest XXI. kerülete.Hegyek és kirándulóhelyek
Gellért-hegy
A Gellért-hegy (korábban Kelen-hegy, németül Blocksberg) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 méterrel a tengerszint fölé magasodó hegy. A Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma páratlan látvány, s Budapest ékkövének is szokták nevezni.
János-hegy
A János-hegy a Budai-hegység negyedik legmagasabb hegye (a Nagy-Kopasz, a Kutya-hegy és a Nagy-Szénás után), egyben Budapest legmagasabb pontja (527 méter). A hegy tetején épült Erzsébet-kilátóról körpanoráma nyílik a városra és annak környékére.
Farkas-hegy
A Farkas-hegy a Csíki-hegyek fővonulatának 343 méter magas északi röge. Közigazgatásilag Budaörshöz tartozik.
Kecske-hegy
A Kecske-hegy a II. és III. kerületben található, s a Hármashatár-hegy belső rögvonulatának főleg felső triász dolomitból felépült része az Újlaki-hegy és a Látó-hegy között. Közelelebbről a Felső-, és az Alsó-Kecske-hegyhez kapcsolódik. Legmagasabb pontja 384 méter tengerszint feletti magasságban van.
Róka-hegy
A Róka-hegy egy 254 méter magas hegy a Dunazug-hegyvidéken, Budapest közigazgatási területén. A hegycsúcs körüli terület helyi jelentőségű természetvédelmi területnek számít, található itt egy geológiai bemutató ösvény is.
Sas-hegy
A Sas-hegy Budapesten található, 266 méter magas magaslat. A terület egy része Budai Sas-hegy Természetvédelmi Terület néven 1958-tól természetvédelem alatt áll. A tanösvény csak szakvezetéssel látogatható.
Normafa
A Normafa (eredeti nevén Viharbükk) Buda kedvelt kiránduló- és síelő helye a Budai-hegység keleti peremén. A Normafa a Sváb-hegy – János-hegy vonulatában található. A Sváb-hegy legmagasabb pontja, tengerszint feletti magassága 477 méter. Az itt elterülő tisztás szabad kilátást biztosít a főváros felé és a belső budai hegyvidékre.
Hármashatárhegy
A Hármashatár-hegy a Budai-hegység északi-északkeleti részében az Ördög-árok, a Duna völgye, a Solymári-völgy és a Pesthidegkúti-medence között elhelyezkedő rögcsoport központi, 495 méter magas orma. A hasonló nevű városrész, Hármashatárhegy Budapest III. kerületének része.
Nagy-Hárs-hegy
A hegy Budapest II. kerületében található, északkeleti oldalán, közvetlenül a csúcs alatt nyílik a Bátori-barlang, fent a csúcson pedig a Kaán Károly-kilátó.
Kis-Hárs-hegy
A Kis-Hárs-hegy a Budai-hegységben, a II. kerületben található. A Nagy-Hárs-heggyel közös alapzaton álló, attól déli irányban fekvő kiemelkedés. Csúcsán található a Makovecz Imre-kilátó.Kilátók
Árpád-kilátó
Az Árpád-kilátó Budapest II. kerületében, a Látó-hegyen épült kilátóépület.
Erzsébet-kilátó
A főváros legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó, kupola alakú János-hegy tetején, 527 méteres tengerszint feletti magasságon található.
Guckler Károly-kilátó
A Guckler Károly-kilátó egy kilátó a Budai-hegységben, Budapest II. és III. kerületének határán, a Hármashatár-hegy 495 méter magas csúcsán.
Kaán Károly-kilátó
A Kaán Károly-kilátó egy kilátó a Budai-hegységben, Budapest területén, a főváros II. kerületében, a Nagy-Hárs-hegy 454 méter magasságú csúcsán. A több emeletes kilátóhely legfelső szintjéről teljes körpanoráma nyílik, innen Budapest és a Budai-hegység jelentős része is belátható.
Makovecz Imre-kilátó
A Makovecz Imre-kilátó egy kilátó Budapest közigazgatási területén, a főváros II. kerületében, a Kis-Hárs-hegy tetején, Kurucles és Lipótmező városrészek határán.
Széchenyi-kilátó
Kertek és arborétumok
Budakeszi Vadaspark
Zöld kalandok Budapest belvárosától mindössze 20 percre. Több, mint 50 állatfaj, állatsimogató, kalandpark és játszóterek, változatos programok minden nap.
Budai Arborétum
Az ország egyik leggazdagabb arborétuma övezi a kertészeti felsőoktatás fellegvárának keretet adó Szent István Egyetem Budai Campusának épületegyüttesét. Az arborétum a Gellért-hegy déli lábánál terül el, a Villányi út – Szüret utca – Somlói út között.
Soroksári Botanikus Kert
A kert létesítését a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Tanácsa határozta el 1962-ben. A létrehozott élőgyűjtemények az oktatás mellett a botanikai kutatásokat szolgálják, de ma már egyre inkább előtérbe kerülnek az ismeretterjesztési, turisztikai feladatok is.
Közösségi Kertek
A városi kertészkedés különböző korú és hátterű embereket szervez közösségbe, akik a közös kertészkedés során elsajátított szemléletet az élet más területein is gyakorolják: környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a városnak.Parkok
Feneketlen-tó
A villányi út és Bartók Béla út között elterülő közel 1 hektár kiterjedésű, hosszúkás alakú tavacska egy hajdani téglagyári agyaggödörben keletkezett 1877-ben, amikor a jelenlegi Kosztolányi Dezső tér helyén állt egykori téglagyár munkásai egy agyaggödröt mélyítettek, ami során felszín alatti vízfolyásra bukkantak.
Fűvészkert
A budapesti Füvészkert Magyarország első botanikus kertje, mely 2006-tól az Eötvös Loránd Tudományegyetem különleges oktatási egységeként Budapest VIII. kerületében, Józsefvárosban az Illés utca 25. alatt működik.
Népliget
A Népliget Budapest legnagyobb közparkja a X. kerületben, a VIII. és a IX. kerület határán. A parkot az 1860-as években alakították ki Sárkány József városi tanácsos indítványára, végleges méretét 1942-ben érte el. Fás, virágos, pázsitos pihenőhely belső sétányokkal, szobrokkal, emlékművekkel 129 hektáron.
Orczy-kert
Az Orczy-kert 1794-től kezdődően került kialakításra, s jelenleg a VIII. kerület legnagyobb közparkja. Mai formáját 2019-ben nyerte el. A területén jelenleg foci-, futó- és kosárlabdapálya, szórakoztató helyiségek, sétautak és egy tó is található.
Városliget
A Városliget Budapest legrégebbi és egyben legnagyobb közparkja, a főváros kedvelt pihenőhelye és kulturális centruma. A Városliget a Budapestre látogató külföldiek elsődleges célpontja a park területén található jelentős számú műemlék miatt. A Millenniumi Emlékmű Budapest egyik jelképe, a Széchényi-fürdő pedig Európa legnagyobb gyógyfürdője. Teljes területe 1 km², ami 100 hektárt jelent.
Városmajor
A Városmajor Budapest XII. kerületének része. Mintegy 100.000 négyzetméteres kiterjedésű közpark, amelyet a Szilágyi Erzsébet fasor és a Maros utca határol. A terület, amely az Ördög-árok ártere volt, sokáig kaszálóként, illetve katonai területként használták.
Vérmező
A Vérmező Krisztinaváros közparkja. Itt történt Martinovics Ignác és társainak a lefejezése 1795. május 20-án, amelyről a park a nevét kapta. Alatta folyik végig az Ördög-árok; a Vérmező területe a pleisztocénben jött létre, mint a patak hordalékos lapálya.Védett területek
Újpesti Homoktövis tanösvény
Előkészületben!
Tétényi-fennsík
A mészkő-fennsík a Budai-hegység előterében fekszik Budapest nyugati határában. Területe erősen cserjés, s mintegy 400 növényfaj található meg rajta. Ebből 45 védett, illetve fokozottan védett, emellett 80 védett állatfajnak is élőhelyet ad. Az Érd-tétényi-plató néven is említett terület a Natura 2000 része, mérete nagyjából 300 hektár.
Szépvölgyi-erdő
Budapest Főváros Önkormányzatának egyik legértékesebb erdőterülete, mely beékelődik az országos védettséget élvező Hármashatár-hegy erdőtömbjébe. Bár korábban teljes beépítését tervezték, szerencsére az idő előrehaladtával egyre nagyobb hangsúlyt kapott, hogy itt zöldterületnek kell maradnia, ezért megmenekült a kitermelés elől, amelynek oltalmáról az Önkormányzattal karöltve a BKM Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti Divíziója gondoskodik..
