A budavári királyi palota

A budavári Királyi-palota Budapest panorámájának egyik meghatározó eleme, s egyik legfőbb turisztikai központja. A budai Várnegyed részeként 1987 óta Budapest világörökségi helyszíneinek egyike. Jelenlegi külsejét a II. világháború utáni átépítésnek köszönheti, mellyel sajnos csak nagy vonalakban hasonlít a korabeli uralkodói épületre. A palota épületében a Krisztinavárosi-szárnyban 1985-től található meg az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a palotában székel a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum is.

AJÁNLÓ

A palota elnevezése a köznyelvben többnyire Budai várként vagy egyszerűen csak Várként szerepel, helytelenül. A Várhegyen található várfallal körbevett erődített települést nevezzük Várnak, amelynek része a Várnegyed. A Várnegyedtől délre, a Vár déli részén fekszik az uralkodói központ, vagyis a Királyi-palota. Mivel Budán (és Óbudán), illetve fent a Várban is több palota létezett, ezért megkülönböztetésként nevezzük a Várhegy tetején magasodó palotát budavári Királyi-palotaként.

A palota teljes körű feltárására és megismerésére a második világháborúban szétlőtt neobarokk palota felújítását megelőzően került sor 1948 és 1957 között. Ezen régészeti kutatások során kerültek napvilágra a középkori palota föld alá temetett és elfeledett részletei, például a kápolna és a lovagterem is. Számos középkori kőfaragványt, gótikus szobrokat, cserépdarabokat és egyéb maradványokat fedeztek fel a palota körüli ásatási gödrökben.

A második világháborút követően hosszas vita előzte meg a palota felújítását: voltak, akik lebontották volna a "despota" királyságra emlékeztető romhalmazt, s voltak, akik egyetemet álmodtak meg a falai közé. Végül 1948-ban kezdték meg a helyreállítási munkálatokat Gerevich László régész és művészettörténész, a Budapesti Történeti Múzeum akkori főigazgatójának az irányításával.

A mai Királyi-palota csupán árnyéka korábbi Önmagának, s csak nagy vonalakban hasonlít korabeli énjére. Falai között már nem találjuk meg azt a pompát, amely a háború előtti neobarokk palotát jellemezte. A szétszabdalt belső térbe több kulturális egység költözött: a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár.
 
A Budapesti Történeti Múzeum a főváros történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit gyűjti. Hozzá tartozik az Aquincumi Múzeum, a Vármúzeum, a Kiscelli Múzeum és a Budapest Galéria.
 
A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet kialakulásának és fejlődésének folyamatát dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Önálló múzeumként 1957 óta működik, jelenlegi helyére 1975-ben költözött. Gyűjteményének alapját a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára, modern szobor- és éremgyűjteményének, valamint grafikai gyűjteményének magyar anyaga képezi. 1957-ben a gyűjtemény mintegy 6000 festményt, 2100 szobrot, 3100 érmet, 11000 rajzot és 5000 nyomatot foglalt magában.
 
Az Országos Széchényi Könyvtár Magyarország nemzeti könyvtára. Feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig.

A palota napjainkban alapos felújításra, műemléki rekonstrukcióra szorul. A helyreállításra többek között azért is szükség van, mert az 1960-as évek felújítása számtalan előnytelen megoldást hozott, amit ideje lenne korrigálni. Bár konkrét tervek egyelőre nem láttak napvilágot, a szándék szerint visszatérnének a Hauszmann Alajos tervezte homlokzati kialakításhoz, legalábbis részben. Visszaállítanák az elbontott Habsburg-lépcsőt, többek között kicserélnék a palotától teljesen idegen ablakokat, illetve pótolnák a hiányzó homlokzati díszeket. A belső terek helyreállítása a felmerült költségek miatt egyelőre nincs napirenden.

2011. január 14-én Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter úgy nyilatkozott, hogy az Új Széchenyi Terv által finanszírozva felújítják az egész Budai Várnegyedet és a Budavári-palotából elköltöztetik az Országos Széchényi Könyvtárat. Sem a munkálatok kezdési időpontját, sem a befejeződésüket nem árulta el, kivéve a Várkert-bazárt, amellyel kapcsolatban elmondta, hogy felújítása várhatóan 2014-re készül el. Ez utóbbi felújítását 2013-ban kezdték meg, s 2014 nyarán fejezték be.

Buda születése (alternatív elképzelés)

Buda születéséről a mai történettudomány szinte semmit nem tud, amit pedig a hivatalos iratok közölnek, azok számos helyen ellentmondanak önmagukkal illetve más történelmi ténnyel. Az alábbi leírás egy egészen más szemszögből mutatja be Buda születését, amely az ezidáig fellelhető dokumentumokra támaszkodik. Egyed Zoltán kutatása.

Középkori palota (hivatalos dogma)

Az 1241-42-es tatárjárás pusztítása után kezdi el IV. Béla magyar király a budai Várhegyen található szinte elnéptelenedett település várfallal történő megerősítését. Pontos dátumot nem ismerünk, de a XIV. század elejére már várfallal körülvett várost említenek a krónikák.

Török uralom

A hosszú török uralom alatt Buda képe teljesen megváltozott. Az elpusztult vagy elmenekült magyarok helyét törökök vagy más mohamedán vagy nem mohamedán népek foglalták el: bosnyákok, szerbek, rácok, macedónok, zsidók és cigányok. A török adórovó 1563-ban mindössze 175 keresztény házat talál Budán.

III. Károly palotája (1715-1738)

Buda visszafoglalása után a török még mindig jelentős katonai erőt képviselt a birtokában maradt területeken, sőt esetleges visszatérésétől is tartani lehetett. A bécsi Haditanács éppen ezért elrendelte a budai vár romos várfalainak és védőműveinek a helyreállítását és megerősítését, amit Regal tábornok, Buda városparancsnoka sietve el is végeztetett. A felhalmozódott törmelékből, lebontott romokból helyenként hét-nyolc méteres feltöltést készíttetett. Hozzálátott egy katonai raktár - a Zeughaus - építéséhez, amely a középkori palota előudvarában (a mai Szent György tér déli oldalán) 1696-ig el is készült.

Mária Terézia palotája (1749-1770)

III. Károly utódja leánya, Mária Terézia (1740-1780) volt, aki igyekezett a magyar főurakat különféle külsőséges megnyilatkozásokkal magához kötni. Lényegében ez vezette Őt a budai királyi palota továbbépítésekor is, viszont sosem gondolkodott azon, hogy udvartartását ide helyezze át. Az általa továbbépített palotában csupán egyszer, 1764-ben tartózkodott néhány napig. Az ország fővárosa ekkor Pozsony volt: ott székelt a Helytartótanács, az ország legfőbb kormányszerve is.

I. Ferenc palotája (1792-1835)

Az I. Ferenc (1792-1835) budai megkoronázásával járó ünnepi eseménysorozat ismét előtérbe helyezte a királyi palotát. Még Sándor Lipót idejében felvetődött, hogy a nádori udvartartáshoz megfelelő átalakítások szükségesek, de ezt csak később, József főherceg nádorsága idején, 1799-ben végezték el. Zenetörténeti esemény, hogy 1800-ban Haydn a palota dísztermében vezényelte A teremtés című oratóriumát.

I. Ferenc József palotája (1848-1916) - Ybl Miklós, Hauszmann Alajos

I. Ferenc József (1848-1916) uralkodásának kezdetére esett a magyar szabadságharc vérbe fojtása. A magyar nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért vívott küzdelem során Budát Görgei csapatai 1849 májusában háromheti ostrommal szabadították fel. Az ostrom súlyos sérüléseket okozott a palota-együttesben. A palota jelentős részének tetőzete leégett. Különösen a déli és a középső szárny rongálódott meg súlyosan: a boltozatok sok helyütt beszakadtak, a belső berendezés elhamvadt. A forradalom leverését követően a király azonnal elrendelte a palota helyreállítását és átalakítását Albrecht főherceg részére, akit 1851-től Magyarország katonai és politikai kormányzójává tett.

Erzsébet Királyné Emlékmúzeum (1908)

Előkészületben!

Horthy Miklós idején (1920-1944)

Horthy Miklós kormányzóvá választása után, 1920. március 1-jén költözött be a budai palotába addigi szálláshelyéről, a Gellért Szállodából. A palota krisztinavárosi szárnyának első emeletén volt kilencszobás lakosztálya és kormányzói hivatala.

A palota 1945-ben

A budavári Királyi-palota történelme során 15 ostromot élt át. Bár a töröktől való visszafoglalást követően hadászati jelentősége elveszett, a város - és egyúttal az ország - fölötti uralom jelképeként mindig megmaradt. A második világháború során a várba visszaszoruló német és magyar hadsereg birtokba vette a palotát is (Horthy Miklós kormányzó ekkor már Hirschbergben tartózkodott német fogság alatt), hogy a Várnegyedben katonai központot alakítsanak ki.

A palota újjáépítése (1950-1964)

A fegyverropogás elhallgatása után az óvóhelyekről előmerészkedő lakosságot megdöbbentő látvány fogadta. A pusztítás leginkább a Várat és környékét sújtotta, amely alól a palota sem volt kivétel. Először a város alapvető működéséhez szükséges infrastruktúrát kellett helyreállítani, s majd csak azután jöhetett szóba egy esetleges rekonstrukció.

A palota hasznosítása (1967-1985)

A Magyar Népköztársaság kommunista vezetése minden nyomot igyekezett eltűntetni a közgondolkodásból, ami az egykori királyság intézményére emlékeztetett. Így lett a "Királyi-palota" névhasználatból "Budavári-palota". A felújítás során egyre inkább kezdett kitűnni, hogy az épületet bünteti meg a jelenlegi vezetés az általa kiszolgált politikai rendszerek vélt és valós bűneiért.

AJÁNLÓ

Nemzeti Hauszmann Program

A Nemzeti Hauszmann Program a budai Királyi-palota déli összekötő szárnyának és a Szent István-terem újjáépítésének megvalósítása, amelyhez szorosan kapcsolódik a Csikós udvar, a Lovarda és a Főőrség rekonstrukciója, a palota körbejárhatóságának biztosítása, valamint a várkertek, zöldfelületek és közösségi terek kialakítása, a Vár díszkútjainak felújítása.

A Mátyás kútja felújítása (2020)

A népszerű szökőkút a Hunyadi-udvarban található, a palota legszebb udvarán. A látványosság Mátyás királyt és kíséretét ábrázolja, akik vadászat közben egy forrásnál pihennek.

Az Összekötő-szárny rekonstrukciója (2020-2021)

A Hauszmann Alajos tervezte reprezentatív tér kialakítása mind anyaghasználatában, mind stílusában különleges értéket képviselt. A terem enteriőrjét az 1900-as párizsi világkiállításon is díjazták. A II. világháborúban a helyiség teljesen megsemmisült. A Nemzeti Hauszmann Program részeként megtörténik a déli összekötő szárny Hauszmann-féle díszes neobarokk architektúrájának rekonstrukciója (amelyel együtt megújul a Szent István-terem is, melyet a hiteles visszaállítás eredményeként a nagyközönség újra teljes szépségében csodálhat meg).

A Szent István-terem újjáépítése (2021)

A palota déli összekötő szárnyában kapott helyet a Szent István-terem, amely egy valódi ékszerdoboz volt. Belseje román stílusban készült, ám bizonyos pontokon az alkotók teret engedtek például a magyar ornamentikának, a magyaros jellegnek is. Hauszmann a magyar iparosmesterek legjobbjait gyűjtötte maga köré, hogy együtt alkossák meg a századforduló magyar iparművészetének remekművét. A Nemzeti Hauszmann Program keretében korhű módon született újjá a Szent István-terem, amelynek belső elrendezése, anyaghasználata, díszítése és bútorzata mindenben az eredeti, hauszmanni elképzelést követi.

A Halászó gyerekek kútjának felújítása (2021)

A szoborral díszített kút a Királyi-palota északi végén, a Habsburg-kapu alatt található. Kkerek vízmedencében sziklán két fiúgyereket látható, akik a halászhálóban egy hatalmas harcsával viaskodnak. Mellettük kedves copfos kislány figyeli a küzdelmet. A három alakos bronz szoborkompozíciót Senyei Károly szobrászművész készítette.

A Habsburg-kapu felújítása (2021)

A Habsburg-kaput, valamint a hozzá tartozó lépcsőt és kerítést a Királyi-palota századfordulós átépítését irányító Hauszmann Alajos tervezte, a kovácsoltvas díszek Jungfer Gyula műhelyében készültek. A míves, kettős kőoszlopokkal tagolt kerítést a várfal felőli oldalon masszív kőpillér zárja le, amelynek tetején Donáth Gyula 1905-ben elkészült turulmadara őrködik a város fölött. A Habsburg-kaputól induló lépcső pedig a palotát egykor körülvevő díszes várkertek egyik bejárataként funkcionált.

Török-kert (2022)

A Török-kert a Csikós-udvar dél-nyugati vége, amely 2022-ben nyerte el mai formáját. Neve arra a városrészre utal, amely az oszmán hódoltság idején ezen a területen állt.

A palota rekonstrukciója (2023)

A palota rekonstrukciója több lépcsőben zajlott: elsőként a palota körüli dísztárgyakat újították fel, majd következett a Szent István-terem helyreállítása, végül 2023-ban hozzáláttak a homlokzat újjáépítése.

Folytatjuk!