Budavári Királyi Palota

Budapest I. kerület, Várnegyed
Írta: Varga Máté | 2019.

A budavári Királyi-palota Budapest panorámájának egyik meghatározó eleme, s egyik legfőbb turisztikai központja. A budai Várnegyed részeként 1987 óta Budapest világörökségi helyszíneinek egyike. Jelenlegi külsejét a II. világháború utáni átépítésnek köszönheti, mellyel sajnos csak nagy vonalakban hasonlít a korabeli uralkodói épületre. A palota épületében a Krisztinavárosi-szárnyban 1985-től található meg az Országos Széchényi Könyvtár, valamint a palotában székel a Magyar Nemzeti Galéria és a Budapesti Történeti Múzeum is. A palota jelenleg teljes rekokonstrukción esik át a Nemzeti Hauszmann Program keretein belül, hogy végre visszakaphassa eredeti megjelenését.

A palota elnevezése a köznyelvben többnyire Budai várként vagy egyszerűen csak Várként szerepel, helytelenül. A Várhegyen található várfallal körbevett erődített települést nevezzük Várnak, amelynek része a Várnegyed. A Várnegyedtől délre, a Vár déli részén fekszik az uralkodói központ, vagyis a Királyi-palota. Mivel Budán (és Óbudán), illetve fent a Várban is több palota létezett, ezért megkülönböztetésként nevezzük a Várhegy tetején magasodó palotát budavári Királyi-palotaként.

A budavári Királyi-palota az esztergomi és a visegrádi királyi székhelyek mellett a harmadik legfontosabb uralkodói központ volt a magyar történelem során. A középkori, fényűző gótikus palotát a XIV. század elején kezdik el építeni, melyet Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király is folyamatosan bővített. A leghíresebb - immár reneszánsz - palota Mátyás király idejében született a XV. század közepén, amelynek híre szerte Európába eljutott. Ha állna, képét a prágai Hradzsinnal és a mintájára épített krakkói Wawellel egy lapon mutatnák be az építészettörténeti tankönyvek Európa szerte.

A palota hanyatlása 1541-től, a török megszállással kezdődött, s az idegen uralom közel másfélszázados ideje alatt szinte teljesen tönkrement. Végső pusztulását Buda 1686-os felszabadítása során szenvedte el (lásd: Buda ostroma, 1686.). Ennek során a középkori Buda és a reneszánsz palota helyrehozhatatlanul megsemmisült.

Az új palota felépítése 1715-ben kezdődött immár barokk stílusjegyekkel, amely folyamatosan formálódott és bővült a XIX. század végéig, amikor is Ybl Miklós majd Hauszmann Alajos által fel nem épült az új, neobarokk palota.

A palota teljes körű feltárására és megismerésére a második világháborúban szétlőtt neobarokk palota felújítását megelőzően került sor 1948 és 1957 között. Ezen régészeti kutatások során kerültek napvilágra a középkori palota föld alá temetett és elfeledett részletei, például a kápolna és a lovagterem is. Számos középkori kőfaragványt, gótikus szobrokat, cserépdarabokat és egyéb maradványokat fedeztek fel a palota körüli ásatási gödrökben.

A második világháborút követően hosszas vita előzte meg a palota felújítását: voltak, akik lebontották volna a "despota" királyságra emlékeztető romhalmazt, s voltak, akik egyetemet álmodtak meg a falai közé. Végül 1948-ban kezdték meg a helyreállítási munkálatokat Gerevich László régész és művészettörténész, a Budapesti Történeti Múzeum akkori főigazgatójának az irányításával.

A mai Királyi-palota csupán árnyéka korábbi Önmagának, s csak nagy vonalakban hasonlít korabeli énjére. Falai között már nem találjuk meg azt a pompát, amely a háború előtti neobarokk palotát jellemezte. A szétszabdalt belső térbe több kulturális egység költözött: a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchényi Könyvtár.
 
A Budapesti Történeti Múzeum a főváros történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit gyűjti. Hozzá tartozik az Aquincumi Múzeum, a Vármúzeum, a Kiscelli Múzeum és a Budapest Galéria.
 
A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet kialakulásának és fejlődésének folyamatát dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Önálló múzeumként 1957 óta működik, jelenlegi helyére 1975-ben költözött. Gyűjteményének alapját a Szépművészeti Múzeum Új Magyar Képtára, modern szobor- és éremgyűjteményének, valamint grafikai gyűjteményének magyar anyaga képezi. 1957-ben a gyűjtemény mintegy 6000 festményt, 2100 szobrot, 3100 érmet, 11000 rajzot és 5000 nyomatot foglalt magában.
 
Az Országos Széchényi Könyvtár Magyarország nemzeti könyvtára. Feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig.

A palota napjainkban alapos felújításra, műemléki rekonstrukcióra szorul. A helyreállításra többek között azért is szükség van, mert az 1960-as évek felújítása számtalan előnytelen megoldást hozott, amit ideje lenne korrigálni. Bár konkrét tervek egyelőre nem láttak napvilágot, a szándék szerint visszatérnének a Hauszmann Alajos tervezte homlokzati kialakításhoz, legalábbis részben. Visszaállítanák az elbontott Habsburg-lépcsőt, többek között kicserélnék a palotától teljesen idegen ablakokat, illetve pótolnák a hiányzó homlokzati díszeket. A belső terek helyreállítása a felmerült költségek miatt egyelőre nincs napirenden.

2011. január 14-én Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter úgy nyilatkozott, hogy az Új Széchenyi Terv által finanszírozva felújítják az egész Budai Várnegyedet és a Budavári-palotából elköltöztetik az Országos Széchényi Könyvtárat. Sem a munkálatok kezdési időpontját, sem a befejeződésüket nem árulta el, kivéve a Várkert-bazárt, amellyel kapcsolatban elmondta, hogy felújítása várhatóan 2014-re készül el. Ez utóbbi felújítását 2013-ban kezdték meg, s 2014 nyarán fejezték be. Az Orbán-kormány ekkortól indította el a Nemzeti Hauszmann Programot, amely a palota teljes rekonstrukcióját irányozta elő, s amely napjainkban is tart.

Térkép


Adatok
  • Első palota:
    I. Károly (1308 után)
  • Palotabővítés:
    Zsigmond (1400 körül)
  • Reneszánsz palota:
    I. Mátyás (1480 körül)
  • Pusztulása:
    Buda felszabadítása (1686)
  • Habsburg-paloták:
    Első felépítés: (1714-23)
    Mária Terézia-féle bővítés (1760)
  • Újkori átépítése:
    Ybl Miklós (1890)
    Hauszmann Alajos (1891-1905)
  • Pusztulása:
    II. világháborúban (1945)
  • Kommunista újjáépítése:
    István Janáky (1950)
    Jan Zachwatowicz (1952)
    Lajos Hidasi (1961)
  • Korhű újjáépítés:
    Nemzeti Hauszmann Program (2013-2027)


A Várnegyed és a palota

Responsive image




AJÁNLÓ

A Budavári Palota történetének főbb eseményei

A budavári Királyi-palotát a történelem folyamán számtalan ostrom érte, amelyek során rendszeresen elpusztult, majd az új korok szellemében folytonosan újjáépítették, más-más stílusban és elképzelések, funkciók szerint.


Az alábbiakban a palota történetének fontosabb állomásait ismerhetjük meg.

Buda születése
Buda születéséről a mai történettudomány szinte semmit nem tud, amit pedig a hivatalos iratok közölnek, azok számos helyen ellentmondanak önmagukkal illetve más történelmi ténnyel. Az alábbi leírás egy egészen más szemszögből mutatja be Buda születését, amely az ezidáig fellelhető dokumentumokra támaszkodik. Egyed Zoltán kutatása.
Középkori palota
Az 1241-42-es tatárjárás pusztítása után kezdi el IV. Béla magyar király a budai Várhegyen található szinte elnéptelenedett település várfallal történő megerősítését. Pontos dátumot nem ismerünk, de a XIV. század elejére már várfallal körülvett várost említenek a krónikák.
Török uralom
A török kiűzése után (az 1699-es karlócai béke nyomán) Magyarország Habsburg-uralom és katonai megszállás alá került, ami az ország egységesítését hozta, de súlyos politikai és gazdasági terhekkel járult hozzá.
Habsburg uralom
A hosszú török uralom alatt Buda képe teljesen megváltozott. Az elpusztult vagy elmenekült magyarok helyét törökök vagy más mohamedán vagy nem mohamedán népek foglalták el: bosnyákok, szerbek, rácok, macedónok, zsidók és cigányok. A török adórovó 1563-ban mindössze 175 keresztény házat talál Budán.
III. Károly palotája (1715-1738)
Buda visszafoglalása után a török még mindig jelentős katonai erőt képviselt a birtokában maradt területeken, sőt esetleges visszatérésétől is tartani lehetett. A bécsi Haditanács éppen ezért elrendelte a budai vár romos várfalainak és védőműveinek a helyreállítását és megerősítését, amit Regal tábornok, Buda városparancsnoka sietve el is végeztetett. A felhalmozódott törmelékből, lebontott romokból helyenként hét-nyolc méteres feltöltést készíttetett. Hozzálátott egy katonai raktár - a Zeughaus - építéséhez, amely a középkori palota előudvarában (a mai Szent György tér déli oldalán) 1696-ig el is készült.
Mária Terézia palotája (1749-1770)
III. Károly utódja leánya, Mária Terézia (1740-1780) volt, aki igyekezett a magyar főurakat különféle külsőséges megnyilatkozásokkal magához kötni. Lényegében ez vezette Őt a budai királyi palota továbbépítésekor is, viszont sosem gondolkodott azon, hogy udvartartását ide helyezze át. Az általa továbbépített palotában csupán egyszer, 1764-ben tartózkodott néhány napig. Az ország fővárosa ekkor Pozsony volt: ott székelt a Helytartótanács, az ország legfőbb kormányszerve is.
I. Ferenc palotája (1792-1835)
Az I. Ferenc (1792-1835) budai megkoronázásával járó ünnepi eseménysorozat ismét előtérbe helyezte a királyi palotát. Még Sándor Lipót idejében felvetődött, hogy a nádori udvartartáshoz megfelelő átalakítások szükségesek, de ezt csak később, József főherceg nádorsága idején, 1799-ben végezték el. Zenetörténeti esemény, hogy 1800-ban Haydn a palota dísztermében vezényelte A teremtés című oratóriumát.
I. Ferenc József palotája (1848-1916)
I. Ferenc József (1848-1916) uralkodásának kezdetére esett a magyar szabadságharc vérbe fojtása. A magyar nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért vívott küzdelem során Budát Görgei csapatai 1849 májusában háromheti ostrommal szabadították fel. Az ostrom súlyos sérüléseket okozott a palota-együttesben. A palota jelentős részének tetőzete leégett. Különösen a déli és a középső szárny rongálódott meg súlyosan: a boltozatok sok helyütt beszakadtak, a belső berendezés elhamvadt. A forradalom leverését követően a király azonnal elrendelte a palota helyreállítását és átalakítását Albrecht főherceg részére, akit 1851-től Magyarország katonai és politikai kormányzójává tett.
Horthy Miklós idején (1920-1944)
Horthy Miklós kormányzóvá választása után, 1920. március 1-jén költözött be a budai palotába addigi szálláshelyéről, a Gellért Szállodából. A palota krisztinavárosi szárnyának első emeletén volt kilencszobás lakosztálya és kormányzói hivatala.
A palota 1945-ben
A budavári Királyi-palota történelme során 15 ostromot élt át. Bár a töröktől való visszafoglalást követően hadászati jelentősége elveszett, a város - és egyúttal az ország - fölötti uralom jelképeként mindig megmaradt. A második világháború során a várba visszaszoruló német és magyar hadsereg birtokba vette a palotát is (Horthy Miklós kormányzó ekkor már Hirschbergben tartózkodott német fogság alatt), hogy a Várnegyedben katonai központot alakítsanak ki.
A palota újjáépítése (1950-1964)
A fegyverropogás elhallgatása után az óvóhelyekről előmerészkedő lakosságot megdöbbentő látvány fogadta. A pusztítás leginkább a Várat és környékét sújtotta, amely alól a palota sem volt kivétel. Először a város alapvető működéséhez szükséges infrastruktúrát kellett helyreállítani, s majd csak azután jöhetett szóba egy esetleges rekonstrukció.
A palota hasznosítása (1967-1985)
A Magyar Népköztársaság kommunista vezetése minden nyomot igyekezett eltűntetni a közgondolkodásból, ami az egykori királyság intézményére emlékeztetett. Így lett a "Királyi-palota" névhasználatból "Budavári-palota". A felújítás során egyre inkább kezdett kitűnni, hogy az épületet bünteti meg a jelenlegi vezetés az általa kiszolgált politikai rendszerek vélt és valós bűneiért.


AJÁNLÓ

A palota és a várnegyed újjászületése

A Budai Vár Magyarország, Európa és a világ egyik kiemelkedően értékes épített és kulturális örökségének része, a magyar nemzet szimbolikus helyszíne, a magyar identitás alapköve. A Vár több mint 750 éves történetében egymást váltották az építés és a rombolás, az alkotás és a pusztítás időszakai. A harmadik Orbán-kormány több határozatában szabta meg "Nemzeti Hauszmann Program" név alatt a Budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot, amelynek keretében újjáépül a budai várnegyed több része is, közöttük a Királyi Palota.


A Nemzeti Hauszmann Program a felelős cselekvés programja, amely új korszakot nyit a városrész újjászületésében. A program első ütemében elkezdtük a közterületek, a parkok, a várkertek rendbetételét ás befejeztük a Főőrség és a Lovarda épületeit, újjáépítettük a Szent István-termet, valamint folytatjuk a Budavári Palota helyreállítását.

Az építkezésekkel párhuzamosan zajlik a lerombolt épületek újratervezése, valamint a Budavári Palota teljes felmérése annak érdekében, hogy az épület lehetséges rekonstrukciójáról és hasznosításáról kellően megalapozott javaslat születhessen. Az újjáépítés, valamint a felújítás helyszínei: Lovarda, Csikós udvar, Főőrség, Stöckl-lépcső, Déli összekötő szárny és a Szent István-terem, várkertek, várfalak, terek, díszkutak, szobrok, Karmelia kolostor, József főhercegi palota, Honvéd Főparancsnokság, Vöröskereszt Székház, Fehérvári rondella és a Nyugati kertek, Pénzügyminisztérium, Budavári Palota, Szent György tér, Magyar Nemzeti Levéltár.






AJÁNLÓ

Ajánlott cikkek

Budai Várnegyed
A Vár két, jól elkülöníthető területegységből áll: a polgárvárosból és a királyi palotaegyüttesből. Születése Károly Róberthez köthető, aki azután rendeli el a mai is látható vár építését, miután az interregnum alatt nem kapta meg a Róka-hegyen lévő Budát a magyar főuraktól. Ennek nyomán a budai Várhegyen alig néhány évtized alatt királyi lakóhely és templomokkal, kolostorokkal díszes város születik.
Budavár várfala
A Budai Várnegyed a Várhegyen található, határa a várfal, ami teljesen körbeveszi. 1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint "pesti Újhegyen", 1246-ban a várható újabb mongol támadás miatt felgyorsult az építése. 1255-ben IV. Béla oklevelében, mint megépített várat említette már.
Várkert
A budai királyi kertek egykor az ország kertművészetének talán legsokoldalúbb alkotásai voltak, amelyeket Buda várának sorozatos ostromai pusztítottak el szinte maradéktalanul.