Buda születése

Origo téveszme

2022. november 18-án megjelent egy cikk az Origo-n Árpád fejedelem sírjáról. A cikk bevezetőjében hangzatosan írják: "A magyar történelem talán leghíresebb személyisége, a honfoglaló magyar törzsszövetség nagyfejedelme, Árpád vezér neve mindenki számára jól ismert annak ellenére, hogy rendkívül szegényesek mind az életével, mind pedig a halálával kapcsolatos források. Árpád, aki a Kárpát-medencében új hazát teremtett a honfoglaló magyarság számára, a legelfogadottabb nézet szerint 907-ben, a magyarság fennmaradása szempontjából sorsdöntő pozsonyi csata alatt, vagy nem sokkal a fényes magyar győzelemmel végződött ütközet után halt meg, bár egyes történészek ennél valamivel korábbra teszik a nagyfejedelem halálát. De nem csak Árpád halálának a körülményei tisztázatlanok, hanem a végső nyughelyének helyszíne is. Amit tudni lehet a középkori krónikákból, hogy a magyar nagyfejedelmet Fehéregyházán helyezték örök nyugalomra, ám e titokzatos településnek szabályosan nyoma veszett a történelem vérzivataros évszázadaiban. Egy nemrég előkerült 18. századi térkép azonban új, ígéretes nyomra vezethet Árpád temetkezési helyének kutatásában".

Erre az orbitális baromságra az ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRJA AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA nevű Facebook-oldal szerkesztője ad frappáns választ:

"Megint olvastam Árpád fejedelemről egy valótlan írást, mely teljesen nélkülözi a hiteles adatokat. A cikkíró a legkisebb fáradtságot sem vette, hogy hiteles adatokat szerezzen be Árpád fejedelem halálával kapcsolatban. És ezért az írásának már az első, második és harmadik mondata is hamis, valótlan és az olvasók nagyon ronda megtévesztése! Nem is nevezhető írónak, aki a netes találatokat összezagyválja egy cikkbe. Az ilyen és hasonló cikkeknek egyáltalán nem szabadna megjelenni, még online felületen sem, mert hatalmas kárt okoz e témával kapcsolatban. Tisztázzunk akkor ismét pár dolgot!

Nem, Árpád fejedelem nem vett részt 907-ben abban a csatában, ami nem Pozsonynál történt, ugyanis a támadás pont az ő halála miatt indult! (a csata Breclav mocsárváránál, a második morva központnál történt, a folytatása pedig Enns váránál). A Tarih-i Üngürüsz leírja, hogy életében senki sem támadt Árpád ellen, nyugalomban élte le az életét, megöregedett, "eljött a napja". Nem, egyáltalán nem veszett el Óbuda promontorio Fehéregyháza, csak a történészek a prekoncepciók és a Zichy Főtérfantázia Óbuda városuk érdekében a Hármas-határhegyre hamisították még a helymeghatározó Pölchen-malmot is. Korcan szakrális fejedelemről tudunk, és bizony a tény az, hogy a régebbi Buda, Veteris Budensis szakrális területén áll ma is a várának a tornya, a Szűz Mária prépostsági templommal egybeépülve. A történészeink bénasága miatt megszült Györffy-féle "sztyeppei" butaságot is ideje lenne már elfelejteni, nem kóvályogtak a fővárosban téli-nyári szálláshelyen az állataikkal! A topográfiai zavar, a történész téveszmék miatt született csak ez az elképzelés!

És NEM ŐSBUDA! Jó lenne, ha most már ezt is mindenki megértené, Buda Vetus - Alt Ofen = ÓBUDA, városa előhegye pedig Veteri Buda - Eczelburg - Attila vára - Sicambria!

És nem, nem a krónikáink adatait kell fenntartással és kritikával kezelni, hanem korunk dilettáns íróinak a zagyvaságait! Árpád fejedelem sírhelyéről oklevéllel rendelkezünk! Pannónia a Pilisben található - Óbuda - Attila vára ugyanott - FŐVÁROS! Priszkosz nem a fővárosban járt. Felkis Antal térképén pedig az én saját kezű jelölésem van, így tehát a cikkíró az én képemet nyúlta le, és forrásként nem jelölt meg. Felkis térképét északon pedig nem a bécsi út zárja le, hanem Békásmegyer hegyoldala! Ez a cikk egy ragyogó példa arra, hogy nem szabad írni egy adott témáról (ha az illető nem jártas benne)! Így készülnek a tudatlan téveszmékből újabb téveszmék, ahogy az ökörségeket tovább másolják".

Az origo-s cikk szerzője, Elter Tamás azt írja, hogy "De nem csak Árpád halálának a körülményei tisztázatlanok, hanem a végső nyughelyének helyszíne is. Amit tudni lehet a középkori krónikákból, hogy a magyar nagyfejedelmet Fehéregyházán helyezték örök nyugalomra, ám e titokzatos településnek szabályosan nyoma veszett a történelem vérzivataros évszázadaiban". Ami nem igaz, hiszen a település romjait Egyed Zoltán találta meg a fenti cikkekben elbeszélt helyen! Ha Elter Tamás nem tudná: a régi Vetus Budát nevezték Fehéregyházának (is), amely nem egyenlő a ma is ismert (Székes)fehérvárral.

Sicambria = Veteri Buda = Felhévíz = Pazanduk

Két okleveles példa, hogy Spekner Enikő, B. Szabó János, és Kanyó Ferenc félreképzett történészek milyen szinten verik át az olvasóikat és vesznek mindenkit egy kalap alá, olvasatlan-tudatlannak! Az oklevelet úgy mentettem le, hogy a címsorban a forrást el tudjátok olvasni. 1938-ban jelent meg nyomtatásban ez az oklevél. Napjainkban pedig az említett kókler történészek azon ügyködnek, hogy nem létezőnek kamuzzák Sicambria városát, ami valójában megegyezik Óbuda városával. Képesek még a konkrét helyrajzot tartalmazó okleveleinket is meghazudtolni a téveszméik miatt és érdekében!

A Sicambria-mező, a felhévízi konvent malma melletti kaszálót jelenti. A Budának nevezett helység 1516-ban is Óbudát jelenti, és nem a mai Budát! Ugyanebben a pereskedésben, pár hónappal később, Felhévíz van írva, éspedig helyrajzilag ugyanott vagyunk. Többen kérdezték tőlem, odakint a terepen, hogy amit elmondtam, azt hogyan találtam meg? Így, bejelöltem a helyrajzi adatokat az oklevelek fontos adatait, és arra jöttem rá, hogy ugyanazt a területet, amit Sicambriának, az ottani kaszálónak mondanak, hívták a malmoknál Felhévíznek, és annak közvetlen közelében található az óbudai káptalan (korábbi malomjogokkal) és területe, valamint mindez Óbuda városának előhegyén található, amit Pazanduknak is hívtak, és ez a békásmegyeri Rókahegy keleti oldalát jelenti, mely a középkori Duna meder fölé magasodik, mint "promontorio" egykori Szikan hegye, ahol Franco a várát felépítette, és megalapította Sicambriát! Az alábbi fotón a "Lapide Lykaskew" látható, a város alapításának idejéből.

"Lapide Lykaskew" mely a középkori óbudai határjárásban is azonosítási pontként szolgált. Tehát nem a római aquaductus a lyukas-kő a határjel, hiszen ott nem is jártak! A szigetről csak elindul a Mókus utcától a határjárás, és a szigeten, a mai Barát patak torkolatánál érkezik ismét a szigetre, az esztergomi érsek várához. Hiába reménykedett abban a balfék Kanyó, hogy a határjelek megsemmisültek!

Aztán a birtokjogok miatt ugyanezen a területen még több per is keletkezik, amelyekről szintén oklevelek vannak Pazanduk-Sicambria wíze, és nem is oly régen, "Kantorfoka Patak" névvel jelölve a hegyoldal részének környékét.

Újlak - Neustift - Neobuda

Az Árpád híd budai végének déli fele a Boldogságos Szűz Szigetének Újbécs nevű középkori telepe:

Újbécs után délre, Újlak - Neustift - Neobuda következik a településsorban, de az már nem Óbuda része a középkorban

Ezt nem történész írta, azért van benne a valós topográfia: ez levéltári közlemény!

Bél Mátyás 1737.

Kisebb-nagyobb szigetek, egyiken a Zichy birtok:

Óbuda a török pusztítás után: kisebb-nagyobb szigetek, amelyek egyikén a Zichy-birtok található, ahol megindul a fejlődés (az egykori) Óbuda lakosai által

Besenyő (Szentlászló)

Nevenincs Árpád-kori birtok-központ! A Pest-megyei Besenyő-Szentlászló nevű Árpád-kori település feltárása 2009 júliusában a Hajógyári-szigeten, amely korábban a szárazföld része volt. Régész-történészeink az alapjában téves óbudai topográfiájuk miatt a mai napig sem tudják és nem hajlandóak elismerni ennek a településnek a valós nevét, mert az már önmagában borítaná a Zichy Főtérre elképzelt légvárat, amit ma is erőltetnek Óbuda helyrajzával kapcsolatban.

Besenyő (azaz Szentlászló) ugyanis Révjenő északi szomszédja volt. Révjenő pedig Újbécs északi szomszédja. Történészeink nem kerültek tisztába a ténnyel, hogy a Zichy Főtértől nyugatra, a vonatkozó oklevelek idejében egy széles Duna meder létezett, éppen ezért a mai Pesthez fantáziálták Újbécset és Révjenőt is. Ezáltal a Hajógyári szigeten feltárt település nevét mindaddig nem tudják a saját téveszméik miatt bevallani, amíg azt erőltetik továbbra is, hogy Óbuda városa a Zichy Főtérnél létezett! És olyannyira elvakultak, hogy még önmaguknak sem ismerik be, hogy az ő elképzeléseik szerint, akkor a mai Pest városfalától kezdve, egészen a Rákos patak torkolatáig három hatalmas, és gazdag középkori egybefüggő telepnek kellett volna lennie, és erről látképeinknek is kéne lennie. Ilyen azonban nincs, és soha nem is volt! Ugyanis ezek a gazdag középkori telepek a mai Zichy Főtér - Szentlélek tér környezetében találhatók! Arra leszek igazán kíváncsi, hogy meddig akarják még erőltetni a tévképzeteiket a nagyképű, tekintélyuralmi rendszerükkel? Tényleg röhej ez az egész!

Wikipédia

Az Óbudára vonatkozó minden témában az urambátyám rendszert használó történész nyaloncok és szervilis követőik uralják a Wikipédiát! Minden más, a hivatalos történész téveszméket cáfoló kutatót tiltanak a szerkesztéstől, támadják őt, majd azonnal kizárják. A főszerkesztők ellenőrzik egymás írásait, hogy az éppen aktuális téveszme szerepeljen az oldalakon, s bevédik egymás valagát. Az óbudai pálos kolostor Wikipédia oldalán, és az összes kapcsolódó oldalon ugyanezt művelik, s a Hármashatár-hegy oldalában talált romemlékeket igyekeznek az óbudai Fehéregyházával összemosni. Leginkább az a szintén talpnyaló-másoló történész műveli ezt, a korábbi történetírói, magyarellenes munkákat másolva, és népszerűsítve, aki abból írt diplomamunkát, hogy Óbuda nem is létezett. Különböző szélsőbaloldali, tudományosnak álcázott szervezetek pedig nyíltan támogatják. Mindezt teszik úgy, hogy kisajátították a Wikipédiát a saját részükre, a kívülállókat pedig kizárják. Vajon maga a Wikipédia tud erről?!

Óbudai pálos kolostor szerkesztése Qedrák-Kanyó Ferenc által

Kanyó Ferenc a másik ilyen delikvens: ő megszerkeszti az óbudai pálos kolostorról szóló oldalt, ahol forrásnak beírja a saját írásait! Gyomorforgatóan aljas eljárás ez, mert így az ő írásai kerülnek előtérbe. Így tudja tovább butítani az érdeklődőket, és elferdíteni-meghamisítani az óbudai történelmet!

Kanyó Ferenc butaságai

Óbuda helyrajzi problémájának ügyében nyíltan, tévéműsorokban és rádióinterjúkban valótlanságokat állító, szamárlétrát mászó történész átszerkeszti a Wikipédia Óbudai pálos kolostor - Fehéregyháza-Ősbuda oldalait, a forrásokhoz beírja a saját irományait, mégpedig úgy, hogy mások írásait a témára vonatkozóan véletlenül "kifelejti", mert az esetleg cáfolná a saját művét. Egy szervilis, szintén történész wikipédista járőr cimborája ellenőrzi, mindent rendben talál, nincs itt semmi látnivaló, nincs is más olvasnivaló, csak is a Kanyó Ferenc! Fehéregyháza innentől eltűntként van kezelve, Árpád fejedelem sírjával együtt a Viktória téglagyár bányagödrében, Kanyó Ferenc által, hogy az érdeklődők elhiggyék, hogy a történészek tévedhetetlenek, és tovább tudják folytatni a százéves dogmáikat.

És legfőképpen azért hamisítják ezt, hogy a magyarok megtérése idején, a 803. évben Pannóniában legelsőként Szűz Mária tiszteletére megépült Boldogasszony prépostsági Székesegyházat (melyet Banai kápolnának is hívtak, majd Alba Beate Marie Virginisnek) ne is keresse most már senki! Tipikusan aljas módszer, amelynek okaira csak tippelni lehet!

Kanyó belerejti az írásaiba a történész téveszmét (hiszen az ő érdeke is az, hogy ez maradjon s ne legyen változás). Mutatom: "Az óbudai lakótelep építését megelőző nagyszabású feltárások a felszínre hozták Óbuda valamennyi középkori egyházi épületét, így kizárásos alapon csakis a pálos kolostor kerülhetett elő a 19. században a Victoria-téglagyár telkén".

Ez alapjában egy ocsmány és hatalmas hazugság! Hiszen Óbuda városát történészeink semmivel sem tudták a Zichy-főtér környezetére azonosítani, és nemhogy valamennyi, hanem a város egyetlen épületét sem tudták sem a látképeknek, sem az oklevelek adatainak megfeleltetni! Sok oldalon megírtam már ezt, és mégis tovább hazudnak! Nem szégyellik magukat az Óbudai Múzeumban és a Budapesti Történeti Múzeumban?! A kérdésem persze csak költői.

Kanyó a szerzőtársaival együtt azt jelenti Óbudának, mint Varju Elemér Visegrádnak, aki elhazudta a királyi alsó-várat, azt erőltetve és propagálva, hogy az soha nem is létezett! Nos, Kanyó Ferenc ugyanezt műveli Óbudával, mégpedig nagyon aljas módon teszi mindezt, immár hazugságoktól sem visszariadva. Pedig nyolc évvel ezelőtt megírtam neki, hogy megbukott-megbuktak, de olyannyira félreképezték, hogy elvakultságában ezt nem hitte el nekem. Legutóbb már csak annyira futotta tőle, hogy "zaklatásra" hivatkozva jelentgette a bejegyzéseim (melyben megírtam, hogy hazudozik). (lásd: Tévedni emberi dolog)

Kanyó az óbudai patakmalmokat is igyekszik összemosni, hogy Árpád fejedelem sírjának helyét a Viktória téglagyár bányagödrébe adhassa elő. Úgyhogy megírtam ezt a bejegyzésem:

MALOM AZONOSÍTÁS AZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA ÉS ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRHELYÉNEK IGAZOLÁSÁRA

Érdemes elolvasni pár művet ez ügyben. De vigyázzunk ám, mert nagyon alattomos módon tudnak a történészek "tévedni", tényeket hagynak figyelmen kívül a téveszméik érdekében!

- Az önmagát is félrevezető Vértessy György: Gondolatok Árpád fejedelem sírjáról

- Az alapjában tévedésben lévő Gömöri Havas Sándor: Az ó-budai Fehéregyház 3-50

- Az építészektől az a Z. Tóth Csaba írt erről a témáról, aki sokáig próbált engem arról győzködni, hogy a hadmérnöki rajzok valótlanok, aztán több esetben kiderült, hogy az ő látásmódja a hibás, és térlátás képessége nincs! A Simontornya Fikció, aztán nem sokkal később a történész tévképzetet másoló másik gyöngyszem, a Szentendre Fikció látkép megfejtéseim után feladta, és azóta csönd van. Talán rájött, hogy tévedett, mikor hitt a történészeknek, és másolta a téveszméiket. Még kész szerencse, hogy a tervei alapján, mégsem építették újra az óbudai Fehéregyházát a Viktória téglagyár bányagödrébe, ugyanis az ott valójában sosem volt! De azért olvassuk el, hogy mit írt: Fehéregyháza

A lényeg minden esetben az, hogy a dolgokat a helyén tudjuk kezelni! Nem szabad mindent elhinni, több oldali ellenőrzés és azonosság szükségeltetik.

Folytatjuk!