A Várkert-kioszk a budai Királyi-palotát és a Várkertet vízzel ellátó egykori vízpumpa, amely a Várkert-bazárral egy időben épült. Az épület 2018 tavaszán teljes körű felújítás után, megújult külsővel Ybl Budai Kreatív Ház néven nyitott újra.
A Várkert-bazár és a Várkert-kioszk gyönyörű épületegyüttesét Ybl Miklós tervezte. Az 1872-es fővárosi szabályozási terv része volt a Királyi-palotát körülölelő kertek alján épült szegényes házsor lebontása és helyére a gyönyörű palota rangjához illő új épületegyüttes felállítása.
Az északi homlokzat rajza
A keleti - Dunára néző - homlokzat rajza
Ybl Miklós terve nyerte el városatyáink tetszését, aki megálmodta a neoreneszánsz stílusban felépült Várkert-együttest. Az építkezéseket véglegesen 1882-ben fejezték be. Ybl az egész kertarchitektúrát két hasonló stílusjegyet viselő bérházzal zárta le. Az előttük található Várkert-kioszk épülete eredetileg a Királyi-palota vízellátási rendszerének gépházaként épült.
A kioszk - mint vízpumpa - 1883 körül (kép: Hungaricana)
Az eklektikus épület reneszánsz és barokk stílusjegyek dekoratív
ötvözete. A finom szobrászmunkákkal a Schröffl testvéreket (György és
Ármin) bízták meg, a sgraffito technikával készült groteszk
falfestmények Scholtz Róbert munkái.
A firenzei reneszánsz stílusát idéző gyönyörű Duna-parti épület északi
része (a mai recepció) a kávéházat, a déli része (nagyterem, boltíves
terem) a vízmű gépészeti berendezéseit foglalta magába, míg a gépterem
feletti részen (galéria) a gépész lakása volt. A két rész között
magasodik a toronyépítmény, amely a gőzkazánok kéményét rejtette. Ybl
így mesteri módon rejtette el a szerkezetet.
2005-ben,, egy csatornaépítés során találták meg azt a – már
teljesen elfeledett – hat teremből álló ciszternarendszert, amelyben
kavicsréteg szűrte meg a Duna-vizet a várbeli felhasználásra, egészen a
fővárosi közművek kiépüléséig.
Az összesen hat terem eredetileg gőzszivattyúháznak épült Várkert-kioszk
mellett északra. A műszaki létesítményt hajdan a Királyi-palota
vízellátására építették, ám a feltárást megelőző évtizedekben feledésbe
merült.
A ciszternák mellett, a Duna felé, kicsit mélyebben egy vízgyűjtő alagút
húzódik, amelynek valamennyi teremmel kapcsolata van. A bolthajtású
ciszternák három méretben épültek, van köztük két nagy, amelyek ötször
három boltszakaszosak. A közepesek kétszer három boltszakaszosak, a
kicsik pedig egyszer három boltszakasszal épültek. Teljes belmagasságuk
körülbelül négy méter lehet. Nyilvánvalóan kellett lennie még egy nagy
gyűjtőmedencének is, a ciszternáktól délre, ennek pontos helyét azonban
még nem sikerült meghatározni (2010). A régészek ugyan rábukkantak egy
eltemetett helyiségre a kioszk sarkánál, azonban a törmelék miatt nem
sikerült egyértelműen a medenceként azonosítani.
A ciszternarendszer a Várbazár és a Várkert-kioszk építésével egy
időben, 1874 és 1879 között készült. A Duna vizét a hermetikusan zárt,
csak az alagúttal kapcsolatban lévő ciszternákban elhelyezett
kavicsréteg segítségével tisztították meg, majd a kioszk épületéből
vezetéken nyomták fel a palotához, hogy a vár ivóvízszükségletét
biztosítsák. Később, amikor a fővárosban kiépültek a közművek, a
ciszternák elvesztették szerepüket, így legalább nyolcvan-száz éve ember
sem nagyon járt bennük. A Kulturális Örökségvédelmi hivatal szakembere
szerint - mint ipartörténeti érdekességek - feltétlenül megmentésre méltók,
azonban esetleges későbbi bemutatásukról a tulajdonos első kerületi
önkormányzat határozhat.
A Várkert-kioszk 1875-től 1882-ig épült Ybl Miklós tervei alapján, a Várkert-bazárral egy időben. A szabadon álló épület a Királyi-palotát vízzel ellátó szivattyúgépházat rejtette magában. A vizet a Dunából nyerték, majd tisztítás után két gőzgéppel hajtott szivattyú segítségével nyomták fel a Várba. A helyszíni kivitelezés 1875 tavaszán el is indult, de 1876-ban megakadt az árvíz miatt. Négy év alatt azonban teljesen elkészült, mert 1879-ben már laktak benne, gépei már a befejezés előtt, 1877. július 3-tól kezdődően működtek. Az új vízmű 1881-től kezdve az egész Várhegyet kiszolgálta a régi helyett. Főhomlokzata elé 1896-ban állították fel Czigler Győző mészkő talapzatára Mayer Ede: Ybl Miklós-szobrát.
A kioszk és a bazár együttese korabeli rajzon (kép: ismeretlen)
A gépház idővel elvesztette szerepét, az épület pedig a nagyközönség
szórakoztatásában kapott kiemelkedő szerepet. A kis szivattyútelep az északi
oldalon elegáns, loggiás bejáratú kioszkkal egészült ki. 1905-ben kávéházként
építették újjá, majd 1913-ban zenepavilonná alakították át. 40 évig elegáns
café-restaurantként üzemelt. Visszaemlékezések szerint ekkor a Kioszk előtt nagy
kert volt tánctérrel, a teraszon zenekarral. Az épületen belül esténként
kártyaterem volt, egy másik teremben étterem működött, az emeleti bárhoz
nyikorgó falépcsőn lehetett felmenni.
Buda
1945. évi ostroma alatt az épület
architektúrája komoly sérüléseket szenvedett, ezután 1961-ben a Dél-Budai
Vendéglátóipari Vállalat, 1968-ban a Pannónia Vendéglátóipari Vállalat, 1972-ben
pedig az Állami Budapest Táncegyüttes birtokába került. Színvonala rohamosan
csökkent, majd a rossz állapotú épületet bezárták. Évekig üresen állt, s rövid
idő alatt száz évet öregedett.
A lelakott épületbelső 1986-ban (kép: Fortepan)
1992-ben teljesen renoválták az épületet. 15 évig a Várkert Kaszinó működött
benne, ahol főúri környezetben várták a szerencsejátékokat kedvelő vendégeket.
2008-ban újabb nagy változás előtt állt a patinás épület. A kaszinókoncesszió
lejártával tulajdonosai rendezvénypalotaként vezették be a piacra, így
Várkert Palota néven, rendezvényhelyszínként várta vendégeit. Három belső terem,
kert és teraszhelyiségek, illetve önálló parkoló került a patinás épületben és
körülötte kialakításra.
Az épület 2016-ban a Pallas Athéné Alapítványok tulajdonába került. Ekkor
nemcsak külső és belső megújításáról kezdtek el gondolkodni, hanem egy új
működési funkció kialakításáról is. Már nem egy zárt középület újratervezése
volt a cél, mint amilyen például a kaszinó volt, hanem egy nyitott, a művészetek
számára is új lehetőséget nyújtó térszerkezet megalkotása. Így formálódott és
kristályosodott ki az Ybl Budai Kreatív Ház koncepciója: a történelmi műemlék
legyen kulturális találkozópont a Duna partján, kortárs képzőművészeti
kiállításokkal, interaktív eseményekkel, előadásokkal, workshopokkal,
koncertekkel, filmvetítésekkel és családi programokkal. A hagyományok
folytatásaként kávéházzal, kerthelyiséggel és terasszal.
A kioszk 2017-ben, a felújítás után (kép: Bak Levente)