Fonciére-palota

VI. kerület, Terézváros, Andrássy út 2.

Az Andrássy út 2. szám alatti épületet 1882-ben tervezte Feszty Adolf koraeklektikus stílusban, építtetője a Fonciére Biztosító Társaság volt. Az épület kupolája a II. világháborúban elpusztult, és nem építették újjá. Viszont a korábban elpusztult Hermész-szobrot 1990-ben ismét visszahelyezték az épületre.


AJÁNLÓ

A kitűnő adottságokkal rendelkező telken egy kétszintes házikó állt, amit városfejlesztésre való hivatkozással 1872-ben akart lebontani a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Ide egy négyemeletes bérházat akartak építtetni Ybl Miklóssal, de mivel az építész tervei nem nyerték el a szakmai grémium tetszését, így az FKT 1879-ben inkább eladta a telket a Foncière Pesti Biztosító Intézetnek.

Responsive image
Linczbauer István 1871-es terve a Sugárút elejéről

A Fonciére Biztosító Társaság 1881 februárjában hirdetett pályázatot a mai Andrássy út és Bajcsy-Zsilinszky út sarkán lévő telkének beépítésére. Erre 58 pályamű érkezett be, ebből négyet díjaztak. Ezek között volt Quittner Zsigmond „Bramante” jeligéjű terve (a másik három díjazott tervet Lechner Ödön, Feszty Adolf és Pártos Gyula készítette). Végül Feszty Adolf kapta a megbízást. A világörökséghez tartozik.

Responsive image
A Sugárút az 1880-as évek végén

Egykor e palota legalább olyan nevezetes volt, mint a Gresham vagy a New York-palota. Vele kezdődött az Andrássy út, ez a palota adott kedvet, világvárosi hangulatot a Sugárútra lépőnek. Ma már nem ad, bár ma is megtalálható az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán, földszinti saroküzletében antikvárium üzemel. Sarokkupolájáról egykor Hermész üdvözölte az érkezőt.

A kupola a világháborúban megsemmisült, de Hermész 1990 óta ismét ott áll a ház ormán. Egy többször összetört emléktábla szerint ebben az épületben lakott a Polányi család, amelynek egyik tagja, János Nobel-díjat kapott. De vajon ki lehetett az a bolond öregúr, akit Krúdy emleget a palota egyik lakójaként?

Szép nevét a ház egyébként a francia Fonciére Biztosítóról kapta, amely a XIX. század második felében terjesztette ki tevékenységét Magyarországra, és egészen az államosításig működött nálunk. Pesti székháza egyidős az Andrássy úttal, 1882-ben épült fel. A kapun belépve még ma is érezhető a régi gazdagság, gyönyörűek a lépcsőház zöldre festett öntöttvas oszlopai. Az emeleteken hatalmas irodák és lakások találhatók.

A Fonciére-re már alig emlékeztet valami. De azért található még egy régi felirat a Bajcsy-Zsilinszky úti homlokzaton, miszerint ez volt a "Fonciére Pesti Biztosító intézet épülete".

Responsive image
A palota és környezet 1890-ben

Responsive image
A Fonciére-palota és a Sugárút 1897-ben

Responsive image
A "Váczi-körút" 1893-ban

Jogelődje az 1864-ben 2.700.000 forint alaptőkével alapított Pesti Biztosító Intézet volt, amely 1879-ben fuzionált a bécsi és párizsi bankok által abban az évben létrehozott Fonciére Általános Biztosító Társasággal Fonciére Pesti Biztosító Intézet néven. Alaptőkéje akkor 10 millió forint volt. 1920 óta Fonciére Általános Biztosító Intézet elnevezéssel funkcionált.

A biztosítás szinte minden ágát művelte. 1920-ban érdekközösségbe került a Riunione Adriatica di Sicurta trieszti biztosítóval, amellyel közösen alapították a Continentale Cseh-Morva Kereskedelmi és Ipari Biztosító Rt-t Prágában, hogy az bonyolítsa a két anyaintézet csehországi üzleteit. Leányintézetei voltak még Bukarestben az Agricola-Fonciére Általános Biztosító Rt. és a Rossija-Fonciére Belgrádban. Három fiókigazgatóságot tartott fenn európai üzleteinek folytatására: kettőt Németországban, Drezdában és Hamburgban, egyet Párizsban, a francia üzletek számára. Ausztriai igazgatósága Bécsben székelt.

Responsive image

1925. december 6-án így ír a Nyírvédék című lap a Fonciére-ről: "A 60 éves Fonclére. A magyar közgazdaság és elsősorban a magyar biztosításügy jelentős történeti évfordulója vonult el felettünk. Ez évben érte el legtekintélyesebb biztosító társaságaink egyike, a Fonciére Általános Biztosító Intézet fennállásának 60-ik évfordulótját. A nagy világkatasztrófában letört nemzetünk történetének mai gyászos korszakában a Fonciére igazgatósága saját történetének jelentős fordulópontján mellőzte a külső ünneplés legszerényebb nyilvánítását is. Ez ránk nézve is kötelezővé teiszi a szordinót, de nem ment fel krónikási kötelességünk alól, hogy rövid visszapillantást vessünk a Fonciére 60 éves múltjára.

Miként most a 60-ik évforduló az intézet alapításának ideje is történetileg jelentős és szomorú korszakra esett. Az elnyomatásban meg bénult ország közgazdasági intézmenyekben árván várta a feltámadás hajnalát. A lángoló hazafiasság merészsége kellett akkor gazdasági alapítások, különösen biztosítási társaságok létesítéséhez. A Fonciére alapitóiban meg volt a hazafias lelkesedésnek tüze és az anyagi kockáztatís bátorsága egy kizárólag magyar biztosító intézet alapítására. Ezzel beírták nevüket maradandóan a magyar közgazdaság és biztosításügy történetébe.

Nehéz munka, acélos kitartás, sok megpróbáltatás utján a Fonciére fokról-fokra haladt a megerősödésben, sikerekben. Már jóval a világháború előtt nemcsak hazánkban vivott ki magának nagy tekintélyt és bizalmat, hanem a küIföldön is megbecsülést és presztist szerzett. ,

A világháború után újra súlyos idők nehezedtek hazánk közgazdaságára és biztosítási intézeteinknek nehéz teherpróbát kellett kiállaniok. Mi sem bizonyítja hatásosabban a Fonciére szilárdságát, alapjainak biztonságát és ügyvezetésének széles látkörét, mint az a tény, hogy a Fonciére a háború, a forradalom, bolsevizmus és idegein megszállás sok poklán túl is nemcsak megbírt állani, hanem új orientálódással az intézetet a fejlődés és konszolidáció feltételeivel ismét felvértezni tudta és ezzel megteremtette szilárd alapját az intézet további felvirágzásának.

Az intézet méreteinek jellemzésére megemlítjük, hogy folyó évi díjbevételei megközelítik a 100 milliárd koronát. A Foncíére nemzetközi viszonylatban is igen előkelő pozíciót tölt be
".

A pengő bevezetésekor, 1926-ban alaptőkéjét 1 millió pengőben állapították meg. A negyvenes évek elején már 40 millió pengő vagyonnal, ebből 13,5 millió pengő értékű ingatlannal rendelkezett, elismert vállalati nyugdíjpénztárának 6 bérháza volt. Az ország egyik legjelentősebb biztosító intézetévé vált. 1929-ben magába olvasztotta a Hungária Általános Biztosító Társaságot, 1937-ben a Magyar-Francia Biztosító Rt-t, 1942-ben pedig az angol Royal Exchange Assurance Corporation magyarországi üzletállományát.

Responsive image
A ma már nem létező kupola 1904-ben

1945-ben, Budapest ostromakor a kupola súlyosan megsérült, ezért azt 1949-ben elbontották.

2003-ban az épületet ugyan felújították, de a kupolát nem építették újjá.

2020. október 30-án kelt kormánydöntés értelmében számos, városképi szempontból jelentős épület hiányzó kupoláját, tetőidomait és díszeit rekonstruálják a közeljövőben, először három budapesti házét. E három épület között ugyan nem szerepelt a Fonciére-palota, de sokak kezdtek el reménykedni, hogy talán ez is közel kerül az újjáépítéshez.

Responsive image
A Fonciére-palota napjainkban (kép: Google Maps)


AJÁNLÓ

Képek

Responsive image

Responsive image


AJÁNLÓ

Adatok

  • Tervezője: Feszty Adolf
  • Építés ideje: 1882.
  • Felújítása: 2003.

Megközelítése

  • Deák Ferenc tér
  • Deák Ferenc tér
  • Deák Ferenc tér