Az Andrássy út 2. szám alatti épületet 1882-ben tervezte Feszty Adolf koraeklektikus stílusban, építtetője a Fonciére Biztosító Társaság volt. Az épület kupolája a II. világháborúban elpusztult, és nem építették újjá. Viszont a korábban elpusztult Hermész-szobrot 1990-ben ismét visszahelyezték az épületre.
A kitűnő adottságokkal rendelkező telken egy kétszintes házikó állt, amit városfejlesztésre való hivatkozással 1872-ben akart lebontani a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. Ide egy négyemeletes bérházat akartak építtetni Ybl Miklóssal, de mivel az építész tervei nem nyerték el a szakmai grémium tetszését, így az FKT 1879-ben inkább eladta a telket a Foncière Pesti Biztosító Intézetnek.
Linczbauer István 1871-es terve a Sugárút elejéről
A Fonciére Biztosító Társaság 1881 februárjában hirdetett pályázatot a mai Andrássy út és Bajcsy-Zsilinszky út sarkán lévő telkének beépítésére. Erre 58 pályamű érkezett be, ebből négyet díjaztak. Ezek között volt Quittner Zsigmond „Bramante” jeligéjű terve (a másik három díjazott tervet Lechner Ödön, Feszty Adolf és Pártos Gyula készítette). Végül Feszty Adolf kapta a megbízást. A világörökséghez tartozik.
A Sugárút az 1880-as évek végén
Egykor e palota legalább olyan nevezetes volt, mint a
Gresham vagy a
New
York-palota. Vele kezdődött az Andrássy út, ez a palota adott kedvet,
világvárosi hangulatot a Sugárútra lépőnek. Ma már nem ad, bár ma is
megtalálható az Andrássy út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán, földszinti
saroküzletében antikvárium üzemel. Sarokkupolájáról egykor Hermész
üdvözölte az érkezőt.
A kupola a világháborúban megsemmisült, de Hermész 1990 óta ismét ott
áll a ház ormán. Egy többször összetört emléktábla szerint ebben az
épületben lakott a Polányi család, amelynek egyik tagja, János
Nobel-díjat kapott. De vajon ki lehetett az a bolond öregúr, akit Krúdy
emleget a palota egyik lakójaként?
Szép nevét a ház egyébként a francia Fonciére Biztosítóról kapta, amely
a XIX. század második felében terjesztette ki tevékenységét
Magyarországra, és egészen az államosításig működött nálunk. Pesti
székháza egyidős az Andrássy úttal, 1882-ben épült fel. A kapun belépve
még ma is érezhető a régi gazdagság, gyönyörűek a lépcsőház zöldre
festett öntöttvas oszlopai. Az emeleteken hatalmas irodák és lakások
találhatók.
A Fonciére-re már alig emlékeztet valami. De azért található még egy
régi felirat a Bajcsy-Zsilinszky úti homlokzaton, miszerint ez volt a "Fonciére
Pesti Biztosító intézet épülete".
A palota és környezet 1890-ben
A Fonciére-palota és a Sugárút 1897-ben
A "Váczi-körút" 1893-ban
Jogelődje az 1864-ben 2.700.000 forint alaptőkével alapított Pesti
Biztosító Intézet volt, amely 1879-ben fuzionált a bécsi és párizsi
bankok által abban az évben létrehozott Fonciére Általános Biztosító
Társasággal Fonciére Pesti Biztosító Intézet néven. Alaptőkéje akkor 10
millió forint volt. 1920 óta Fonciére Általános Biztosító Intézet
elnevezéssel funkcionált.
A biztosítás szinte minden ágát művelte. 1920-ban érdekközösségbe került
a Riunione Adriatica di Sicurta trieszti biztosítóval, amellyel közösen
alapították a Continentale Cseh-Morva Kereskedelmi és Ipari Biztosító
Rt-t Prágában, hogy az bonyolítsa a két anyaintézet csehországi
üzleteit. Leányintézetei voltak még Bukarestben az Agricola-Fonciére
Általános Biztosító Rt. és a Rossija-Fonciére Belgrádban. Három
fiókigazgatóságot tartott fenn európai üzleteinek folytatására: kettőt
Németországban, Drezdában és Hamburgban, egyet Párizsban, a francia
üzletek számára. Ausztriai igazgatósága Bécsben székelt.
1925. december 6-án így ír a Nyírvédék című lap a Fonciére-ről: "A 60
éves Fonclére. A magyar közgazdaság és elsősorban a magyar biztosításügy
jelentős történeti évfordulója vonult el felettünk. Ez évben érte el
legtekintélyesebb biztosító társaságaink egyike, a Fonciére Általános
Biztosító Intézet fennállásának 60-ik évfordulótját. A nagy
világkatasztrófában letört nemzetünk történetének mai gyászos
korszakában a Fonciére igazgatósága saját történetének jelentős
fordulópontján mellőzte a külső ünneplés legszerényebb nyilvánítását is.
Ez ránk nézve is kötelezővé teiszi a szordinót, de nem ment fel
krónikási kötelességünk alól, hogy rövid visszapillantást vessünk a
Fonciére 60 éves múltjára.
Miként most a 60-ik évforduló az intézet alapításának ideje is
történetileg jelentős és szomorú korszakra esett. Az elnyomatásban meg
bénult ország közgazdasági intézmenyekben árván várta a feltámadás
hajnalát. A lángoló hazafiasság merészsége kellett akkor gazdasági
alapítások, különösen biztosítási társaságok létesítéséhez. A Fonciére
alapitóiban meg volt a hazafias lelkesedésnek tüze és az anyagi
kockáztatís bátorsága egy kizárólag magyar biztosító intézet
alapítására. Ezzel beírták nevüket maradandóan a magyar közgazdaság és
biztosításügy történetébe.
Nehéz munka, acélos kitartás, sok megpróbáltatás utján a Fonciére
fokról-fokra haladt a megerősödésben, sikerekben. Már jóval a
világháború előtt nemcsak hazánkban vivott ki magának nagy tekintélyt és
bizalmat, hanem a küIföldön is megbecsülést és presztist szerzett. ,
A világháború után újra súlyos idők nehezedtek hazánk közgazdaságára és
biztosítási intézeteinknek nehéz teherpróbát kellett kiállaniok. Mi sem
bizonyítja hatásosabban a Fonciére szilárdságát, alapjainak biztonságát
és ügyvezetésének széles látkörét, mint az a tény, hogy a Fonciére a
háború, a forradalom, bolsevizmus és idegein megszállás sok poklán túl
is nemcsak megbírt állani, hanem új orientálódással az intézetet a
fejlődés és konszolidáció feltételeivel ismét felvértezni tudta és ezzel
megteremtette szilárd alapját az intézet további felvirágzásának.
Az intézet méreteinek jellemzésére megemlítjük, hogy folyó évi
díjbevételei megközelítik a 100 milliárd koronát. A Foncíére nemzetközi
viszonylatban is igen előkelő pozíciót tölt be".
A pengő bevezetésekor, 1926-ban alaptőkéjét 1 millió pengőben
állapították meg. A negyvenes évek elején már 40 millió pengő vagyonnal,
ebből 13,5 millió pengő értékű ingatlannal rendelkezett, elismert
vállalati nyugdíjpénztárának 6 bérháza volt. Az ország egyik
legjelentősebb biztosító intézetévé vált. 1929-ben magába olvasztotta a
Hungária Általános Biztosító Társaságot, 1937-ben a Magyar-Francia
Biztosító Rt-t, 1942-ben pedig az angol Royal Exchange Assurance
Corporation magyarországi üzletállományát.
A ma már nem létező kupola 1904-ben
1945-ben, Budapest ostromakor a kupola súlyosan megsérült, ezért azt
1949-ben elbontották.
2003-ban az épületet ugyan felújították, de a kupolát nem építették
újjá.
2020. október 30-án kelt kormánydöntés értelmében számos, városképi
szempontból jelentős épület hiányzó kupoláját, tetőidomait és díszeit
rekonstruálják a közeljövőben, először három budapesti házét. E három
épület között ugyan nem szerepelt a Fonciére-palota, de sokak kezdtek el
reménykedni, hogy talán ez is közel kerül az újjáépítéshez.
A Fonciére-palota napjainkban (kép: Google Maps)
Képek