AJÁNLÓ
A saroktelekre Szerém vármegye országgyűlési
képviselője, Marczibányi Márton (1785-1835) építette fel copf stílusú
házát 1821-ben (volt Marczibányi-ház). Az épület aljában 1828-ban
nyitotta meg kapuit a Salvator Gyógyszertár (Jézus-fejet ábrázoló
szobrát a sarokház elbontása után a szomszéd Emmer-bérház (Rákóczi út
10.) második emeletén állították ki). E házban lakott Egressy Gábor
(1808-1866) színész és rendező, aki az 1838-as árvízkor csónakon
mentette ki a ház lakóit.
1849. május 9-én költözött be a házikó második emeletére Petőfi Sándor
és felesége, Szendrey Júlia, valamint kisfiúk, Petőfi Zoltán. Sajnos
Petőfinek az orosz hadsereg közeledésekor, 1849 július elején menekülnie
kellett, ezér családjával Mezőberénybe, majd Erdélybe költözött.
1871-ben dr. Lederer Sándor gyógyszerész megvette a házat, aki rögvest
átalakításokat végeztetett rajta Ámon József tervei alapján. Ekkoriban a
házban élt Egressy Gábor fia, Egressy Ákos (1832-1914), aki apjához hűen
szintén színésznek állt, majd idővel a Nemzeti Színház igazgatója lett.
A házban élt dr. Zboray Béla (1844-1914) gyógyszerész, a Magyarországi
Gyógyszerész Egyesület elnöke, aki 1892-ben vette meg Müller Bernát
patikustól a földszinten működő gyógyszertárat (amelynek neve ekkor már
Megváltóhoz Gyógyszertár volt), amit 1904-ig vezetett. Sok-sok
híresség, színész és politikus fordult meg a házban, s 1893-ban
költözött be a földszintre Kohnd Dávid nyomdája, aki korábban az Eger
és Vidéke lapot nyomtatta.
Az öreg Marczibányi-házat 1934-ben vásárolta meg, majd bontatta le
később dr. Holitscher Szigfrid báró (1871-1944), aki közjegyzőként és a
Királyi Közjegyzők Közlönye című szaklap szerkesztőjeként
dolgozott.
A Marczibányi-ház Rákóczi út felőli homlokzata 1936-ban, a bontása előtti
időkben
A Marczibányi-ház Dohány utca felőli homlokzata 1936-ban (vele szemben az
Árkád Bazár épülete)
(Petőfi és családja a Dohány utcára néző oldalon laktak)
Holitscher a régi házat 1936-ban bontatta le, majd
két év alatt felépíttette a helyére a ma is látható hatemeletes
bérházát, amely akkor még ritkaságnak számító vasbetonvázzal készült. Az
ingatlant Walder Gyula tervezte, az üzeltportálok gyártója pedig a Haas
és Somogyi Rt. volt. A lakatosmunkákat (erkélyrácsok és rácskapuk) a
Jungfer Gyula Rt., a csillárokat és az elektromos eszközöket Engel
Károly gyára szállította.
Az üzletek szintjén két áruház volt: az 1879-ben alapított Guttmann J.
és Társa úri-, gyermek-, munka- és védőruha áruháza (amely az
elszakíthatatlan és strapabíró nadrágjairól volt híres), valamint a
Fischer Simon selyem- és csipkeáruháza.
A Gutmann az 1930-as évek végén (a Dohány utca felől nézve)
1940-es évek (a Rákóczi út felől)
A Gutmann elsősorban ipari- és munkaruhákban volt érdekelt. Reklámjukon három-három ember húz két irányba egy nadrágot, amit megpróbálnak, de nem tudnak szétszakítani (A Levi's reklámlogója 1886-ban jelent meg, csak ott két ló próbálja meg szétszakítani az akkor munkaruhaként használt farmert).
A Gutman Áruház ugyan átvészelte a második
világháborút, de a 48-as kommunista államosításnak ő is áldozatául
esett.
"Őrizetbe vélték a Guttmann Áruház két igazgatóját. Szerdán délután az
ügyészség Markó-utcai fogházába szállították dr. Gordon Jánost és Aczél
Lászlót, a Rákóczi-uti Gutmann Áruház két adminisztratív igazgatóiát.
Az "elszakíthatatlan“ Gutmann Áruház két igazgatóját néhány nappal
ezelőtt a gazdasági rendőrség vette őrizetbe. Gazdasági természetű
bűncselekményekkel vádolják a két igazgatót" - írja 1948. október 29-én
az Északmagyarország című lap. (hogy milyen okból történt a
letartóztatás, még nem sikerült kiderítenem - a Szerk.)
Az államosítás után a Gutmann helyén nyilt meg a Verseny Áruház, amit
rövidesen össze is építettek a Fischer-féle bolttal.
Az áruház híressé
vált egyhamar az ötletesen berendezett kirakatai által, ahol időnként
mozgó bábukat vagy színpadot is működtettek. Mivel akkoriban a Rákóczi
út volt a város fő bevásárlóutcája, ezért a kirakatok előtt mindig
hömpölygő tömeg forgolódott.
A megsérült áruház 1956-ban
A Verseny Áruház esti megvilágításban (nemcsak a céget és az üzlethelyiséget
nyúlták le a kommunisták, de még a cég logóját is)
Az áruházak az államosítás után különböző formában működtek, s csak 1966-ban jött létre az Országos Áruházi Vállalat, amely 1967-ben vette fel a Centrum Áruházak nevet. A Verseny Áruház is ekkor került az új magyar márka alá.
A Holitzer-ház 1961-ben (kép: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára)
(A városképben is meghatározó jelenség lett a Rákóczi úti épületre rögzített, 25
mázsás, öt emelet magasságú neon felkiáltójel)
Hömpölygő forgatag az áruház előtt 1965 körül
Az épület Rákóczi úti kapualja mellett 1979-ben helyezték ki Petőfi Sándor emléktábláját és rajta levő fejdomborművét, amelyet Markup Béla szobrászművész készített.
Az áruház 1983-ban
A hanyatlás a rendszerváltást követően jött el, mivel
a Centrum alá tartozó áruházakat nem tudták kedvezően értékesíteni (a
hálózat a rendszerváltás környékén mintegy 25 áruházzal rendelkezett). A
legtöbb üzlet ezért apró kis boltokra szabdalva próbált meg túlélni.
1991-ben rendezték meg
Budapesten a 94. őszi Budapesti Nemzetközi Vásárt, ahol jelen volt
Flanschburg András, a Brazil-Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke, akiről
mint kiderült, az egykori Guttmann Áruház tulajdonosának a
leszármazottja. A Somogyi Hírlapnak elmondta, miszerint "Három éve
tárgyalok már a Centrum Áruház vállalattal, hogy visszakaphassam a volt
üzletünket, a jelenlegi Verseny Áruházat. Ügy fest, a tárgyalások
zsákutcába jutottak, de akárhogy is, lesz még Guttmann Áruház
Budapesten. Addig is, már ebben az évben megjelennek a Guttmann-nadrágok
a magyar üzletekben. Cégem, a Staroup farmernadrágokat gyárt elsősorban,
de elkezdjük a régi technológia alapján a szövetnadrágok gyártását is, a
Hungarotexszel közösen".
Köztudott, hogy a rendszerváltás során egyik cég volt örököse (jogos
tulajdonosa) sem kapta vissza egykori tulajdonát, így Guttmannék sem,
hanem az akkori politikai "elit" átjátszották egymásnak az állami
vagyont. Így lett a Verseny Áruház 1995-ben a magánkézben lévő Röltex,
amiből Libri lett 1999-ben.
Az épület a magasból (kép: Google)
AJÁNLÓ
Képek
AJÁNLÓ
Astoria
Astoria
Astoria 
