Pékáry-ház

VII. kerület, Erzsébetváros, Király utca 47.

Írta: Varga Máté 2021. április

Az egykori pesti zsidónegyed határán lévő gótikus elemekkel gazdagon díszített háromemeletes, romantikus stílusú sarokház Brein Ferenc tervei szerint épült 1847-49-ban, Pékáry Imre rendőr alkapitány megrendelésére.

Pesten telepedett le a XIX. század elején Pekáiy László tekintélyes kereskedő, aki bizonylatot kapott Zemplén vármegyétől nemesi eredetéről, ősének, Pekáry Tamásnak 1633- ban adományozott nemességéről. A pesti vármegyeházán Pekáry Imrének és Pekáry Andrásnak 1844- ben, Pekáry Lászlónak 1848-ban hirdették ki nemességét zebegnyői előnévvel.

Amikor a Terézváros fő utcáját, a Király utcát kezdték el kiépíteni, Pekáry Imre városi alkapitány megbízta Brein Ferencet, hogy a Király utca 47. szám és a Csányi utcába benyúló 12-14. szám alatti telekre tervezze meg, majd építse fel palotáját.

1861-ben az építtető fia (és egyben Pest város rendőrfőkapitány-helyettese), Pékáry József egy földszintes lakóházat építtetett az ingatlan belsőudvarára Hild Károly - majd Limburszky József terve alapján -, amelybe 1868-ban költözött be Pető Kálmán fényképészműterme, mellé pedig egy istálló és egy kocsiszín. E sarokház állítólag Pest város első háromemeletes lakóháza volt. Lépcsőkorlátjain és emeletein a GP monogram jelenléte Generális Pékáryra, a ház tulajdonosára utalnak.

Brein Ferenc művészileg értékelhető művei a romantikus és a klasszicista építészeti irányzat között oszlanak meg. Pesten és Budán épített eddig megállapítható 78 munkája közül 66 abból a tizenkét éves időszakból származik, amikor anyja mű vezetőjeként az ő özvegyi mesterjogán működött. E jogállás következménye, hogy a jogi értelemben felelőséget vállaló építőmester 1851-ig névlegesen az ő alkotásai felett Pollack Ágoston, majd Hild Károly volt.

Romantikus művei közül megemlítendő többek között a kőbányai csősztorony ma is meglevő, sajátos építménye (X. Harmat utca 41, 1844.), a Király utcai Pekáry-ház, vagy az e század első évtizedében gyökeresen átalakított svábhegyi Fri- valdszky-villa (XII. Béla király u. 20. 1847 körül). Brein Ferenc építészeti értékelése romantikus művei alapján indokolt, ebben volt eredeti, ide sorolhatók legjelentősebb munkái.

A Pékáry-ház pozíciója az 1850-es térképen
(ekkor a Nagykörút még nem létezett és a város főutcája a Király utca és a Kerepesi út volt)

A ház első felújítására - a rossz minőségű mészkőburkolat erős romlása miatt - már 1874-ben sor került. Ettől függetlenül a homlokzaton látható félmázsás sárkányfő pont a terézvárosi búcsú idején, 1926-ban zuhant le az épületről.

A "gót-ház"-ként is ismert épületen látható Dávid-csillag szimbólumok arra utalnak, hogy 1891-es Karlsbadba (ma Karlovy Vary, Csehország) történő távozásáig a Pekáry-palotában élt dr. Kaufman Dávid (1852-1899) vallásfilozófus, történész, rabbiképző tanár, aki itt rendezte be az imateremmel is rendelkező Zsidó Legényegylet központját. A homlokzaton látható kardos-pajzsos „ősmagyar” szobrok az építtető „tábornoki” múltját elevenítik elénk.

A ház aljában 1876-ban alakítatta ki Szent Terézhez címzett patikáját dr. Fauser Antal (1810-1883) gyógyszerész, neves mineralógus, a fauserit nevű ásvány névadója Kéler Napóleon terve szerint. (A tudós korábban a Dob utca 4. szám alatti Buday-bérházban tevékenykedett.) Mellette működött 1879-től Liederhoffer Vilmos (1838-1901) fényképészete, aki az itt szerzett jövedelméből 1890-ben építette fel az ő nevét viselő eklektikus stílusú bérházát a Király utca 43-45. szám alatt.

A zsidó imaterem mellett 1881-től Solymosi Elek (1847-1914) népszínmű- és operett énekes színésztanodája működött.

A háromemeletes, terjedelmes épület külsejének megformálásban Brein Ferenc nagyvonalúan élt a telek topográfiai adottságával, ahhoz nagyszerűen alkalmazkodott és ki is használta. Jellemzőnek és érdekességként említhető például Brein építészetében a romantika és a nemzeti gondolat összefonódásának novellisz- tikus megnyilvánulása: az a két, baldachinos gótizáló fülkébe helyezett, ősmagyar harcost ábrázoló szobor, mely a kapu feletti erkély ajtaját fogja közre. A II. emeleti sarokerkélyre nyíló ajtók fölötti csúcsíves mezőben iratcsomó fölé hajló porti é szerű férfi fejről pedig a szakirodalom több helyen is feltételezi, hogy az építtetőt, esetleg az építészt ábrázolja, de sokan Pekáryt látják benne.

1870-es években hullani kezdtek a házról a szép neogótikus díszek, mert túl puha mészkőből készültek. Nyilván ilyen okból pottyant le a harmadik emelettől az a sárkányfű is, amelyet Krúdy több helyen megírt, például a Hét Bagoly című tegényben: " (...) a Pekáry-féle régi házon még ott volt a sárkányfő, amely hosszú nyakát az utcára és egy erkély felé nyújtotta. Az erkélyen az ismert, kis termetű, barna írónő tartotta délutánonként kihallgatásait öreg és fiatal gavallérok között. Míg egyszer a nagyotmondásairól ismert Déri Gyula szerkesztő egy előadása után leesett a sárkányfő a helyéről".

Az író 1899 decemberétől 1901-ig lakott a házban ifjú feleségével Spieglet Bellával, aki Bogdán Bella és Satanella néven maga is tárcákat írt az Egyetértés című lapba, amelynek Krúdy 1897-től állandó szerzője. Krúdy a lakásban feleségével együtt magániskolát és irodalmi összejöveteleket szervezett. Krúdy ebben a lakásban írta meg az "Aranybánya” című munkáját. Szerinte korábban a Pekáry-házban működött a híres "Vörös Macska” mulató, ám megállapítása téves, hiszen a lokál a Király utca 17. alatt működött.

A Pekáry-ház neves lakójja volt még 1877-től dr. Glück Sámuel orvostudor, dr. Gáhy Endre gyógyszerész, Róth Zsigmond üvegkészítő (az Első Magyar Üveggyár Rt. üzletvezetője) és dr. Pollak Ármin (1842-1918) mérnök, építési vállalkozó.

A Pekáry-ház az idők folyamán sokszor módosult, kiegészült, változott. Például 1895-99 között portál építések voltak. 1909-ben a szecessziós portál készült el a sarokrészen. A portálok építése 1903-ban folytatódott, s 1925-29 között úgyszintén.

1944-45 között a budapesti ostrom alatt eléggé megrongálódott az épület, s 1947- ben a Csányi utcai oldalon megtörtént a háborús károk szerkezeti helyreállítása. 1957-ben kezdődik az igazi, teljes helyreállítás, ami 1961 decemberében fejeződik be. Ekkor építették össze a ház északi homlokzatát a Csányi utca 12. szám alatti épülettel is. Ebben a Deutsch Antal (1825-1907) földbirtokos, a Nicholson Gépgyár Rt. és a pesti Victoria Gőzmalom igazgatója építette 14 lakásos társasház aljában működött a két világháború között az a Vanczák Béla és felesége, Enczig Margit vezette csőbútorkészítő lakatosüzem, ahol 1938-tól 1945-ig csaknem 100 lengyel és cseh zsidó menekültet láttak el élelemmel, ruhával, hamis papírokkal és pénzsegéllyel.

Akkoriban Pesten ilyen méretű s ilyen gazdag részletképzéssel megvalósított gótizáló romantikus épület eddig nem készült. A Pekáry-ház különben hivatalosan 1949-től szerepel a műemlék jegyzékben. A kerületi önkormányzat eladási tilalmi listáján van, csak a teljes felújítás után eladható.