A Pannon Park 2019-ben nyitotta meg kapuit a Fővárosi Állatkert részeként. A park egésze mintegy 5 hektárnyi területen valósult meg, tágas szabadtéri kifutókkal. Ezek azonban nem több kisebb istállóhoz vagy pavilonszerű állatházhoz, hanem egyetlen nagyobb fedett térhez, az 1,7 hektár alapterületen megépített biodómhoz kapcsolódnak. A Fővárosi Állatkert korábbi, 11 hektáros területe a 2013-ban bezárt Vidámpark átvételével mintegy 6 hektárral növekedett, ezzel pedig színes fejlesztési program felé nyílt meg az út. A legnagyobb távú tervnek a miocén kori élővilágot idéző park ígérkezett, amelyben egy óriási, hazánkban egyedülálló trópusi csarnok is helyet kapott.
A szakemberek hosszú időn át keresték a megoldást,
hogy a 1866-ban átadott Állatkert szűkös, 10.8 hektáros területét miképp
bővíthetnék, illetve miképp fejleszthetnék fel korunk elvárásainak
megfelelően.
Az állatkert 1950-ben szenvedett el nagyobb csonkítást, amikor is a
területéből lecsípve kialakították a Vidámparkot. Emiatt minden nagyobb
fejlesztési tervtől inthetett búcsút az Állatkert, egészet 2014-ig,
amikor a megszűnt Vidámpark területét végre visszavehette. A vidámparki
tevékenység 2013. szeptember 30-án szűnt meg a területen, amelyről a
következő hónapokban távolították el a mobil mutatványos játéküzemeket.
A napi üzemeltetést 2014 februárjában vette át az Állatkert.
A Vidámpark területének kezelését az Állatkert 2014 februárjában vette
át, így az április végi újbóli megnyitásig csupán 10 hetük maradt. Ez
alatt elkészültek és benépesültek az állattartó terek, megtörténtek a
munkálatok az átvett – főként műemléki – játéküzemeken és újakat
üzemeltek be, valamint elvégezték a terület általános állapotának
javítását is. 2014 április végén megnyithatta kapuját a Holnemvolt Park.
A Holnemvolt Parkban harminc különféle állatfajt mutattak be, köztük
struccokat, lámákat, tevéket, szarvasféléket és vaddisznókat is. A
parkba költöztek továbbá a rózsás flamingók, a barátpapagájok és a
szurikáták egy része, ezen felül pedig egy új állatsimogató is várta a
gyerekeket törpekecskékkel, alpakákkal és dámvadakkal. Mindezek mellett
kétféle láncos körhinta, egy gyermek ringlispíl, kisvonatok, gyermek
kalandpálya, pedálos gokart, fa labirintus és vásárfia műhely, a
szórakoztató programokról pedig a bábszínház, a Papagáj parádé és a
Szörnyecskék háza is várta a látogatókat. A Holnemvolt Parkba a régi
vidámpark kapuján lehetett bejutni, valamint az állatkertből is
biztosított volt az átjárás a területre.
A Holnemvolt Park 2015. november elsején tartott utoljára nyitva. Utolsó
nagy rendezvénye az október 31-én este, a Halloween éjszaka alkalmából
tartott Szellemparti volt. A 19 és 23 óra között megtartott telt házas
rendezvényen boszorkányok, zombik, jelmezes figurák riogatták a
látogatókat, több száz töklámpás volt kihelyezve. November másodika után
a park többé nem nyitott ki.
A Fővárosi Állat- és Növénykert közgyűlése ezután különféle alternatív
fejlesztési koncepciót kidolgozva egy nagyszabású fejlesztési program
előkészítését indította el. Az Állatkert 2013-ban egy nagy
tapasztalattal rendelkező hazai és külföldi szakemberekből álló
testületet hívott életre, akiknek részvételével született meg a szakmai
program koncepciója és az ezen alapuló megvalósíthatósági tanulmány.
A Pannon Park fentről (látványterv: Fővárosi Állatkert)
2016 tavaszára a park egésze egyetlen hatalmas
bontási területté vált. Az addig megmaradt régi épületek legnagyobb
részét lebontották. Noha az eredeti tervben szerepelt a nyolcvanas
években épült, tehát réginek nem mondható Elvarázsolt Kastély, a jó
állapotú Tréfás Dzsungel Vasút, a kupolás dodzsem és a több, mint
százéves Barlangvasút megőrzése, de az ígéretek ellenére azokat is
lebontották. Összesen három mutatvány maradt fent, ezek a Hullámvasút,
az alatta lévő Mesecsónak és a régi Körhinta. 2016 őszére a park
jelképének számító bejárati rész is eltűnt. A területen a bontás után
megkezdődik a Pannon Park gigantikus üvegházának építése. Az egykori
park 2015-ben még látható és felismerhető képe ezzel végképp megszűnt, a
Vurstli, az Angol Park és a Vidám Park több, mint kétszáz éves története
véget ért.
2018. novemberében az előrehaladott építkezés idején, a Fővárosi Állat-
és Növénykert legújabb épületét, a Pannon Park biodómját választották
Európa legjobb szabadidős épületének az International Property Awards
nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón. Az épületet tervező Paulinyi-Reith
& Partners közleménye szerint a biodóm egy szubtrópusi klímájú,
állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, amely több
mint 17 ezer négyzetméteren fogja feleleveníteni a Kárpát-medence ősi
élővilágát: "A Biodóm egy buborékba zárt darabkája a városba
költöztetett ősi állat- és növényvilágnak. Kívülről lágy ívekkel a
környezetbe simuló lankás domb, amelynek lábára, oldalára zöld növényzet
fut fel, a tetejét pedig nagyrészt fényáteresztő felület borítja".
Ahogy honlapján az állatkert is hangsúlyozza: az 1,7
hektáros biodóm csupán egy része az 5 hektáros Pannon Parknak. Átlagos
magassága 17 méter lesz, és a legmagasabb pontján is mindössze 36
méteres (csak viszonyításképpen: a Nagyszikla 34 méter magas,
villámhárító nélkül). A kivitelezést, a projekt fővállalkozójaként, a
Market Építő Zrt. végzi.
A Pannon Park döntően népszerű egzotikus állatokat mutat be, elsősorban
olyanokat, amelyek helyhiány miatt már kiszorultak, vagy rövidesen
kiszorulnának, vagy emiatt soha nem is lehettek az Állatkertben. A
gyűjteményi terv döntően az óvilági (Eurázsia és Afrika) fauna elemeire
koncentrál. A parkban ma élő állatfajok jelennek meg, s mindenhol a mai
környezeti, ökológiai realitások között.
A kiállítások keret-története a Kárpát-medence földtörténeti múltja,
benne a 8-15 millió évvel ezelőtti miocén kor, annak is az úgynevezett
pannon-korszaka, amikor a mai Kárpát-medence nagy részét egy beltenger
foglalta el, s éppen Budapest térségében találkozott a szárazfölddel. Az
akkori éghajlatnak és az ősleletekből ismert élőlények leszármazottai
megidézésével egy lenyűgöző, eleven, komplex világot lehet bemutatni,
amely kiváló oktatási szolgáltatásokra teremt alkalmat. Itt természetes
környezetükben láthatóak az ősi orrszarvúak, ormányosok, cápák élő mai
leszármazottai, a bemutatókban magától értetődően elefántcsalád kószál,
és csónakkal járható zúgó vízfolyás mentén közelíthetőek meg az állatok.
A kb. 5 hektáros Pannon Park központi létesítménye egy biodóm, amely az
élővilág állatkerti bemutatásának ma elérhető legmagasabb szakmai
színvonalát képviseli. Ez egy olyan, ökoszisztémaként működtetett
növényház, amelyben állatok is élnek. A biodóm egy buborékba zárt,
befedett darabkája a városba idézett vadonnak. Kívülről lágy ívekkel a
környezetbe simuló lankás domb, amelynek lábára, oldalára zöld növényzet
fut fel, a tetejét pedig nagyrészt fényáteresztő felület borítja.
Belsejében – több mint 17 ezer négyzetméternyi lefedett alapterületen –
szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi
tér várja a látogatókat. A biodómban a pannon ősvadon a pannon tengerrel
osztozik, amely a kor vízi világát idézi meg Közép-Európa jelenleg
legnagyobb és legkorszerűbb, nagyméretű akváriumaival. Emellett a
biodómhoz látogatóközpont és számos szabadtéri állatkifutó, medence és
röpde is kapcsolódik.
Az épületben, amely 2-3 órányi programot ad a látogatóknak, egy időben
2-2,5 ezren tartózkodhatnak de a külső kifutókkal együtt akár egész
napos látogatás is tervezhető.
Egy nagyobb magasságú piramisban, amelyben nagyobb fás szárú növények is
megélhetnek, a látogatók egy szubtrópusi dzsungel élményével
találkoznak. A beltérben és a kültérben is egy-egy folyócska kapcsolódik
az állatok medencéihez, amely számos érdekesség megismerésére, tanulásra
és játékra ad alkalmat. A madarak számára nagyméretű röpdék készülnek,
de számos kisebb inszektárium, terrárium, akvaterrárium teszi a
bemutatókat változatossá, és a séta során információs és játékos
oktatási berendezések sokasága szolgálja majd ki a közönség
érdeklődését.
A Pannon Park engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítésére 2014-ben
a Fővárosi Állat- és Növénykert uniós eljárásrendben közbeszerzési
eljárást folytatott le. A terveken 2014 novemberétől dolgozik az eljárás
során kiválasztott tervező, a Mérték Építészeti Stúdió Kft.
2019. őszén a
Fővárosi Állat- és Növénykert elmondta, hogy a beruházás
megvalósítására a kormányhatározat szerint 43,73 milliárdot kaptak a
központi költségvetésből, amin belül a szakmai és technológiai dolgokra
fordított keret már 33,03 milliárdról 33,89 milliárdra nőtt. Elmondták,
hogy a jövőre átadott építkezés utáni teendők szinte mindegyike
közbeszerzés tárgya, ezek az eljárások még nem indultak el,
előkészítésük folyamatban van: ezért csak a közbeszerzési eljárások után
tudnak arról nyilatkozni, végül mekkora összegre lesz szükség a Pannon
Park befejezéséhez.
A
Biodóm állapota 2018. decemberében (kép: Fiantok Dániel)
Fóliázás 2019-ben (kép: Zoobudapest.hu)
2019. december közepére a Biodóm 75 százalékos
készültségi szintre került: eddig mintegy 28 milliárd forintot
fordítottak rá – mondta el az Állatkert vezetője, Persányi Miklós
főigazgató. Tájékoztatása szerint a 2017 nyarán megkezdett beruházás
első üteme várhatóan 2020 tavaszán lezárul, akkor kezdődhetnek a
dekorációs és belsőépítészeti munkák, a növényesítés, az állatok és a
berendezés beszerzése és elhelyezése, valamint a parképítés. Persányi
Miklós hangsúlyozta: a beruházás költségeinek emelkedését több tényező
együtt okozta, új területrészek állatkerthez csatolásával nőtt például a
Pannon Park területe, módosult a műszaki tartalom, bekerültek a
kerítésen kívüli területrendezési munkák, meghosszabbodott a beruházás
időtartama, valamint a 3-4 évvel ezelőtti becsléshez képest nőtt
bizonyos projektelemek ára is.
Mint hangsúlyozta, a Biodómhoz hasonló épület eddig még soha nem készült
Magyarországon. Olyan projektelemek költségeit is megismerték továbbá,
amelyek korábban nem szerepeltek a becslésekben: elkészültek például a
hullámvasút korszerűsítésének tervei. Az MTI kérdésére a főigazgató
elmondta, hogy a nemzetközi állatkerti példák alapján egy ilyen
beruházás akkora pluszbevételt generál, ami fedezi majd a budapesti
állatkert évi 1,5-2 milliárd forinttal megemelkedő üzemeltetési
költségeit.
Persányi Miklós cáfolta a biodóm óriási energiaigényéről szóló híreket
is, számításaik szerint ugyanis az 1,7 hektárnyi területen felépülő,
fedett állat-és növénypark fogyasztása évi 10-12 ezer GWh lesz, ami egy
kisebb bevásárlóközpont energiaigényével egyenlő.
A Biodómba átköltöző elefántok férőhelye két és félszer akkora lett,
mint az ezt megelőző hely az Állatkert területén, ahol a 30
négyzetméternyi egyetlen medence helyett négy fürdőhelyük is lett,
összesen 570 négyzetméteren. A beköltöző állatok között vannak
törpecsimpánzok (azaz bonobók), orrszarvúak és trópusi medvék is.
Itt alakították ki Közép-Európa legnagyobb tengeri akváriumát; a
leghatalmasabb medence 2,5 millió literes, több ezer hallal, cápák és
ráják sokaságával. A medencén átvezető akril alagút kialakításának
köszönhetően a látogatót a szó szoros értelmében körülveszi a tenger
élővilága: nemcsak kétoldalt, hanem a fejük felett és a talpuk alatt is.
A hatalmas cápamedence lakóit egy óriási betekintőablakon át is meg
lehet csodálni. Az pedig már végképp jól hangzik, hogy a Biodóm épülete
evolúciós algoritmusok generálásával készült (mint a Bálna), az
energiaellátásában pedig fenntartható megoldásokra törekedtek, a világon
először programozták növények biomassza hűtési hatását egy épület
energiaszimulációs modelljébe.
A Biodóm acél tartószerkezete 1505 acélrúdból és 539 csomópontból áll,
az utolsó ilyen elemet 2018. Karácsonya előtt emelték a helyére. A rudak
és csomópontok összesen 964 darab, egyenként 18-20 négyzetméteres,
háromszögletű mezőt alkotnak: ezekbe a mezőkbe kerültek a fényáteresztő
héjazatot alkotó ETFE („teflon”) fóliapárnák. Ez a megoldás lényegesen
jobb, mint az üveg, állítja az állatkert sajtóközleménye, mert a
szerkezet súlya kisebb, így az acél tartószerkezetet is sokkal
légiesebbre lehetett tervezni. De még fontosabb, hogy a fény bizonyos
hullámhosszú részét, amely a növényi élet számára fontos lenne, az üveg
nem engedi át, az alkalmazott fólia viszont igen.
Képek
Hamarosan!