Szent Domonkos (Récsei) buszgarázs

XIV. kerület, Zugló, Istvánmezei utca 6.

Írta: Varga Máté 2021. április

A XX. század elején az autóbusz-közlekedés fejlesztésének koncepciója mind a pesti, mind a budai oldalon 50-50 jármű tárolására alkalmas forgalmi telep létesítését tartalmazta. A helykijelölés során Pesten szóba került a gázgyár Tisza Kálmán téri telke, a Tattersall területe, a Hungária körút mellett fekvő több telek, valamint a régi lóversenytérnek a Szabó József utca közelében fekvő része. A helyszíni szemlék után az utóbbi megszerzése mellett döntöttek.

A régi Lóverseny tér Szabó József utca - Thököly út - Egri utca - Szent Domonkos (Cházár András) utca által határolt részének kiválasztása több előnnyel járt: a forgalmi telep és a járműtároló csarnok három oldalról szabadon állt; a három utcahatár, tűzbiztonsági okból kedvező volt; városrendezési szempontból illeszkedett a Keleti pályaudvar akkor tervezett áthelyezését követő új rendbe; a várható bővítések mellett is elegendőnek bizonyult a csarnok és a kiszolgáló létesítmények telepítésére. A tanács illetékesei a kért terület igénybevételéhez hozzájárultak, így 1927. szeptember 9-én pályázatot hirdettek 50-60 autóbusz elhelyezésére szolgáló forgalmi telep kialakítására.

A külföldi tapasztalatokra hivatkozva bizonyították, hogy nagyobb, 120-140 autóbuszt befogadó forgalmi telepek létesíthetők, és tarthatók üzemben a legkedvezőbb költségszinten. A véleményüket a tanács illetékesei elfogadták, és 1928. január 19-i határozatukkal a korábban biztosított területet 8535 négyszögölre bővítették. Mivel a tervpályázatra nem nyújtottak be kivitelezésre alkalmas pályaművet, így a bírálóbizottság 1928. november 29-én megbízásba adás útján való tervkészítésről határoztak.

Az építési munkákkal dr. Hültl Dezső műegyetemi tanár építészt, a tetőszerkezet megalkotásával dr. Mihailich Győző műegyetemi tanárt, az épületgépészeti tervek elkészítésével a Bánó László és fia tervezőirodát kérték fel.

Az érintettek Berlinbe és Hamburgba utaztak tanulmányútra, és a látottak alapján úgy döntöttek, hogy a 72x100 m-es csarnok fölé oszloptámasztás nélküli tetőszerkezetet készítenek. E megoldásnak az üzemvitel szempontjából volt nagy jelentősége. A tervbírálatra dr. Kossalka János műegyetemi tanárt, Petvátz Gyula és Becsi Antal mérnököket kérték fel.

A Szent Domonkos utcai forgalmi telepen 3.9 millió pengőért épített garázscsarnokot, műhelyt, irodaépületet, valamint üzemanyagtároló telepet és töltőállomást a SZAÜ 1930 novemberében vette birtokba. A központi létesítmény üzembe helyezésével az ideiglenes garázs célját szolgáló Miskolci úti objektum felszabadult.

Az átköltözés után megkezdték a 3896 négyszögöles terület két épületének főműhellyé alakítását. E munkálatokat Benczés (Bernauer) István, Balló Alfréd és Soltész István vezette, a vételár és az építési-szerelési munkák ellenértéke 996.000 pengő volt.

Elkészültéig a műhelymunkákat az Erzsébet királyné út 55. sz. alatti - a Fövárosi Köztisztasági Hivataltól bérelt - telepen végezték. Az új létesítmény átvétele után felmondták a Flórián Garázs Rt.-vel 1929. március 15-én kötött bérleti szerződést.

A BSZKRT üzemágai közül a legnagyobb háborús veszteséget az autóbuszüzem szenvedte. A Szent Domonkos (Cházár András) utcai garázst 70 légibomba és tüzérségi lövedék érte, műszaki szenzációt jelentő födémszerkezete nagymértékben károsodott; az épülő Hamzsabégi úti telep hasonló helyzetben volt.

A járműkár - 1938-as árakon számítva -16,1 millió pengőt tett ki. Az 1945. február 21-i leltár szerint a Szent Domonkos utcai telepen 9 üzemképes autóbusz volt, ezt a Vörös Hadsereg vette birtokba. Találtak 42 sérült járművet és két használható karosszériát.

Az autóbuszüzem újjáépítésére 1947-ben nagy erőket koncentráltak. Befejezték a Cházár András utcai garázs háborús sérüléseinek helyreállítását és a csarnok üvegezését. A garázst 1948.április 20-ával a mártírhalált halt Récsei Ernőről nevezték el.

A Récsei Bevásárló és Szórakoztató Központ 2004. áprilisától 18.000 négyzetméteren nyitotta meg kapuit a Dózsa György út és Thököly út sarkán álló egykori buszgarázs felújított épületében.

Elhelyezkedése, a belvároshoz és Zugló főútvonalához, fő tömegközlekedési vonalakhoz közeli fekvése, illetve gépkocsival is könnyű megközelíthetősége, parkolója teszi vonzóvá mint új bevásárlási lehetőséget a belváros és a város északi régiójának számára.

A bevásárló, szórakoztató és szolgáltató központnak helyet adó műemléki védettséget élvező épület egy, a XX. században épült tradicionális tégla, üveg épület. A több mint 60 méter széles feszített üvegtetőzetét tekintve egyedülálló építmény.

2019 januárjában röppent fel a hír, miszerint a jelenlegi bevásárlóközpont helyén korcsolyapályát építenek Nemzeti Korcsolyázó Központ néven, amely 2022-re készülhet el. A 40 ezer négyzetméteres korcsolyacsarnokkal együtt parkoló, hotel és üzletsor is felépül. Bár a környéken élők petíciót indítottak a bevásárlóközpont megtartásáért, a plázát már eladták az államnak és az ott működő üzletek tulajdonosait is értesítették.

A Nemzeti Korcsolyázó Központ nemzetközi tervpályázatát az MTK stadionját is tervező Bord Építész Stúdió Kft. nyerte. A győztes terv megvalósítása az első értékbecslés szerint 43 milliárd forintba kerülhet.

Az MTI beszámolója szerint az uniós nemzetközi pályázatra nyolcan adtak be pályaművet, ezek közül kettő részesült díjazásban, három pedig megvételben. Az első helyezést a Bordás Péter, Hollókövi Zoltán és Dezső Zsigmond által jegyzett pályamű nyerte el, amivel bruttó 15 millió forint díjazás is járt.

Kósa Lajos tájékoztatása szerint a Nemzeti Korcsolyázó Központ az Istvánmezőn, a Budapesti Olimpiai Központ területén épül fel, a Millenáris és a Kisstadion elbontásával.

"A beruházást a tervek szerint a magyar kormány valósítja meg, a konkrét beruházó a Nemzeti Sportközpontok lesz konzorciumban a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetséggel" - mondta Kósa, aki szerint a győztes tervpályázat kiválasztásával a munka első részét elvégezték.

A korcsolyázóközpont egy fedett hosszúpályás, 400 méteres gyorskorcsolya pályából, négy, egyenként 30x60 méteres, jégkorongozásra, rövidpályás gyorskorcsolyára és műkorcsolyára alkalmas jégpályából, valamint a kiegészítő létesítményekből (öltözők, edző- és kondicionálótermek) áll majd. Az épületben kerül elhelyezésre az a tervezett akadémiai központ is, ami a magyar gyors- és műkorcsolya fejlesztését szolgálná.