Az NKK az Istvánmezőn, a Budapesti Olimpiai Központ területén, a Millenáris és a Kisstadion elbontásával épült fel 2019-2022 között. A korcsolyázóközpont egy fedett hosszúpályás, 400 méteres gyorskorcsolyapályából, négy, egyenként 30x60 méteres, jégkorongozásra, rövidpályás gyorskorcsolyára és műkorcsolyára alkalmas jégpályából, valamint a kiegészítő létesítményekből – öltözők, edző- és kondicionálótermek – áll.
A Bord Építész Stúdió Kft. nyerte el a Nemzeti
Korcsolyázó Központ (NKK) létrehozására kiírt nemzetközi tervpályázatot.
Ez a cég tervezte korábban az Új Hidegkuti Nándor Stadiont, a Villa
Budapestet, valamint az Etyeki Kúriát. A győztes pályázóval 2018
januárjában köthet szerződést a beruházást végző Nemzeti Sportközpontok,
a létesítményt várhatóan 2022-re vehetik birtokukba a korcsolyázók.
Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója, a bíráló
bizottság tagja kifejtette: a győztes pályamű értéke, hogy a központ
organikusan illeszkedik a környezetében lévő épületek, a
Földtani Intézet és az
új
Puskás Ferenc Stadion
geometriájához, ugyanakkor mégsem uralkodik a területen.
Kósa Lajos szerint a kerékpárosok a Millenáris elbontásával sem maradnak
létesítmény nélkül, hiszen egy kormányelőterjesztés szerint a magyar
pályakerékpársport részére négy velodrome épül majd, egy a fővárosban,
három pedig vidéken, s mindegyik megfelel majd a nemzetközi
követelményeknek. A MOKSZ elnöke jelezte, hogy a győztes pályamű
megvalósítása az értékbecslés szerint 43 milliárd forint, de szerinte ez
a szám nem alkalmas az iránymutatásra, mert a tényleges beruházási
költségekről csak az engedélyes tervek elkészültével érdemes beszélni.
2018 december 27-én a Magyar Közlönyben tette közzé a Kormány a
határozatát arról, hogy a Nemzeti Korcsolyázó Központ bővítése részeként
a Récsei Centernek otthont adó egykori Szent Domonkos buszgarázs hosszú
távú sportcélú hasznosításával egyetért. Ezért felhívja a kiemelt
budapesti fejlesztésekért felelős kormánybiztost, hogy tárgyalja meg és
készítse elő az érintett sportági szakszövetségekkel a beruházás
előkészítését a költségek és feladatok tekintetében, és az üzemeltetésre
vonatkozó koncepciót is alkossa meg. Ezek határideje augusztus 31. A
Récsei Center mint üzletközpont ezen állás szerint 2020. szeptember
30-ig működhet.
2019. januárjában liberális lapok hasábjain reppent fel a hír, miszerint
a Récsei Center helyén épül fel a
korcsolyapálya. Szerintük a Récsei a kevés olyan budapesti plázák egyike
volt, ami be tudott épülni a környéken élők mindennapjaiba. A környék
lakói erre petíciót indítottak, hogy a bevásárlóközpont megmaradjon. A
liberális körök szerint azonban ennek csekély esélye van, ugyanis a
plázát már eladták az Államnak, az üzletek tulajdonosait is
értesítették, hogy májustól menniük kell.
A tervek szerint az épület az épülő Nemzeti Korcsolyázó Központ része
lesz, de a
Népstadion
példája miatt idegesek az épített környezeti örökségért aggódó
szakemberek, ugyanis az egykori
buszgarázs épülete
műemlék, amelyet hiba volna elbontani.
Január 15-én jelent meg a Cégközlönyben, hogy a Récsei Center új
tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő.
Folytatjuk!
Képek
A korcsolyázó központ látványterve az elbontott Népstadion helye mellett