A Kerepesi úton (ma Rákóczi út) álló Párisi Nagyáruház 1903. augusztus 24-én éjjel kigyulladt, minek során teljesen kiégett több halálos áldozatot követelve. Az Ördög-árok 1879-es áradása óta nem volt ilyen nagy szerencsétlenség Budapesten, mint akkor éjjel.

AJÁNLÓ

A házat dr. Szénássy Sándor építette alig tíz évvel ezelőtt, melyet a Goldberger-testvérek cége vett bérbe. Ehhez bérelték még a szomszédos ház első emeletét és a Klauzál utca szomszédos házának egy részét raktározás céljából.

A Párisi Áruház képe a pusztulás előtti időkben

A sok ezer szemtanú szemeláttára végbement katasztrófa színhelye Budapest egyik legnagyobb forgalmú útvonalán, a Kerepesi út mentén volt. A Párisi Áruház a Kerepesi út és Klauzál utca sarkát foglalta el, mellette a Kohn-féle négyemeletes ház, ezen túl pedig az 0rient Szálloda található. A három nagy ház előtt kis park terül el, a Rókus Kórház és Népszínház között.

Az áruház a pincétől a padlásig áruval volt tele: szövet, ruha, kalap, edény, szerszám, óra, porcelán, kés, kesztyű, cipő, fogas, fegyver és töltény, divatcikkek és pipere áru; amiből még a szomszédos épületek helyiségeibe is jutott raktározási céllal. Az épületben több magánlakás is volt, amelyekben szerencsére a nyaralási időszak miatt kevesen tartózkodtak.

Este hét óra magasságában tűz ütött ki az eladótérben, amely csakhamar lángba borította az első emeletet is. A felsőbb emeletekről már tűzben és füstfelhőn át jutottak ki az utcára a szerencsés túlélők, de a negyedik emeletre szorult lakók az ablakokon ugráltak ki félelmükben. Alájuk a tűzoltóság tartott ponyvát, akik vagy belepottyantak, vagy összezúzták magukat az utca kövén. Az utcát hamar ellepték a környéken lakók.

A szomszédos négy emeletes ház falát áttörve megpróbáltak bejutni az áruház területére a tűzoltók, de a nagy hőmérséklet és a fojtogató tűz miatt hamar elvetették ezt a lehetőséget. A falba ütött nyíláson azonban oly nagy erővel csaptak át a lángok, hogy az az innenső épületet is felgyújtotta. A szélben szállingózó égő pernye az Orient Szállodát és a Rókus Kórházat is tűzzel fenyegette.

A lángba borult üzletben mintegy 150 alkalmazott és vendég tartózkodott, akik kivétel nélkül megmenekültek, bár néhányuk égési sérülést szenvedett. A lakók közül sokan életüket vesztették, de nem a tűzben, hanem az emeletről való kiugrás következtében.

Goldberger Henrikné, az egyik üzlettulajdonos neje épp aznap érkezett haza a nyaralásból, s miután észlelte a tüzet és képtelen volt kijutni a lépcsőházon keresztül a szabadba, kivetette magát lakásuk negyedik emeleti ablakából. Goldbergerné a Rókus Kórházba szállítását követően rövidesen elhunyt. Ezután sorban szállították a többi sérültet is a kórházba, ahol a reggeli órákra 12-en haltak meg közülük. Mindössze 16-an úszták meg kisebb-nagyobb sérülésekkel a tűzvészt. Magát a tüzet csak reggel tudták eloltani a tűzoltók.

Az egybegyűlt tömeg a mentési munkálatokat nézi

A király 25-e délelőtt megjelent a Rókus Kórházban, ahol a sebesültek felől érdeklődött. A kapunál gróf Kkuen-Héderváry miniszterelnök, Márkus főpolgármester, dr. Müller Kálmán a kórház igazgatója és Rudnay főkapitány fogadták. A király érdeklődött tőlük, hogy mért nem sikerült a mentés, s nem történt-e mulasztás. Szigorú hangon mondta, hogy minden mulasztást meg kell büntetni.

A kórház egyik termében a többi beteg közt hat sebesült feküdt, egy másik teremben is három, a férfi betegek osztályában három tűzoltó és Glück Sándor, az üzlet egyik alkalmazottja, aki úgy menekült meg, hogy a vízcsapot kinyitotta s a vízsugár megvédte őt a lángoktól.

Őfelsége ezután a kórházból átment a szerencsétlenség színhelyére is, megnézte a kormos romokat, majd a tűzoltók parancsnokához és a mentőegyesület parancsnokához is kérdéseket intézett. József Ágost főherceg délután látogatta meg a sebesülteket s tudakozódott róluk, nem jutottak-e sanyarú anyagi körülmények közé. A király azonnal 5300 koronát küldött a szerencsétlenül jártak számára, s a polgárság is megindította a gyűjtést.

AJÁNLÓ

A városvezetés még aznap azonnali vizsgálatot rendelt el annak érdekében, hogy megállapítsák miért nem építettek tűzálló falakat a kirakatok és pavilonok közé, valamint, hogy az épületből miért csak egyetlen szűk kijáraton át lehetett kijutni a szabadba.

Az uralkodói hintó a Rókus Kórházból távozván

Vizsgálták, hogy vajon miért falépcsőkön lehetett feljutni az emeletekre, mikor az eleve tűzveszélyes lehet. A vizsgálat megállapította, hogy amikor a gépész a sötétedés közeledtével bekapcsolta az üzlet kirakatainak világítását, amelynek során ismeretlen okból szikrazápor keletkezett valamely villanyberendezésben, s ez gyújtotta meg a melléje helyezett árut.

A Rákóczi úton lévő kiégett Párisi Nagyáruház épülete 1903. augusztus 25-én

A következő napokban a Kerepesi út és Klauzál utca ezen szakaszait lezárták a forgalom elől, mert az épületek párkányzata omladozni kezdett. Mivel az átforrósodott berendezési tárgyak nem hűltek ki, harmadnap is kisebb lángok keletkeztek az épület romjai közt. Szerencsére a tűzoltók ezt rögvest eloltották.

26-án jutottak fel a tűzoltóság emberei a harmadik emeletre, ahol az egyik lakás fürdőszobájában egy elszenesedett holttestre bukkantak. Ő volt a 13-ik áldozat. Kora délután az áldozatokat átszállították a Rákoskeresztúri zsidó temetőbe, ahol a holttestekről a Chevra Kadishai egylet gondoskodott tovább. A temetés 27-én volt, s Kohn Sámuel főrabbi mondott fölöttük gyászbeszédet. Két cselédet, Szabó Marit és Piroska Istvánnét a főváros költségén a keresztény temetőben hantolták el.

Az áldozatok név szerint a következők voltak:
1. Goldberger Henrikné, a negyedik emeletről ugrott le
2. Őzv. Márkus Lajosné, leugrott a negyedik emeletről és agyonzúzta magát
3. Márkus Margit, aki anyja után ugrott, s többszörös csonttörést szenvedett, majd meghalt
4. Spira Samuné, a negyedik emeletről ugrott le és szörnyet halt
5. Weinberger Margit a házban lakó Reichmann Annánál volt látogatóban; ő is leugrott, s agyonzúzta magát
6. Weinberger Janka, akit szerencsétlen nővérével egy sors ért
7. Reichmann Anna, kinél a Weinberger-leányok látogatóban voltak, leugorva szörnyet halt
8. Hartmann Vilmosné szintén leugrott a magasból és agyrázkódást szenvedve, halva került a Rókusba
9. Blankenberg Géza a magasból ugrott le oly szerencsétlenül, hogy agyrázkódást szenvedett és meghalt
10. Beér Ilona, fiatal leány
11. Szabó Mari, Márkusék cselédje
12. Proksáné Német Teréz, egy vasúti kalauz neje, ki éppen takarítani volt az egyik lakónál

Az árucsarnok udvara (balra) és annak a negyedik emeleti lakásnak a romjai, ahonnan az emberek leugráltak

A romokat még sokáig kutatták áldozatok után. Az emeleti lakásban talált elszenesedett holttest személyazonosságát nem tudták megállapítani, de mivel Beichner Simon dolgozó hollétéről nem tudtak, erős volt a gyanú, hogy őt találták meg.

A tűz híre külföldre is eljutott: Berlinből, Münchenből és Bécsből tűzoltók és építészek látogattak el Budapestre, hogy a helyszínen szerezzenek tapasztalatokat a keletkezett károk által.

A Klauzál utca és Kerepesi út környéke 1884-ben

AJÁNLÓ