Pest története

Budapest Pest
Írta: Varga Máté | 2019.

Pest a Duna bal partján Budával szemben helyezkedik el. A magyar főváros 1873-as létrehozása után az új fővárost alkotó három település egyike. Mérete a középkorban a mai V. kerületnek, Budapest születésekor az V., VI., VII., VIII. és IX. kerületeknek felelt meg. A köznyelvben gyakran egyszerűen Pestnek nevezik egész Budapestet (például: "Utazom Pestre").


Pest vármegye

A honfoglalást megelőző időben itt élő embereknek a nyomát a régészeti lelőhelyek tanúsítják és őrzik. A kőkor különböző szakaszaitól kezdve a rézkor, a bronzkor és a korai vaskor e tájon hosszabb-rövidebb ideig tartózkodó népcsoportjainak emlékei a megyében is előkerültek.

A szkíták lovas-pásztor népe legkésőbb a Kr.e. VI. század végén szállta meg a Duna bal partját. A kelták Kr.e. 300 körül érkeztek a megye területére. Krisztus születése előtti évtizedekben a Dunakanyarban az eraviszkuszok, tőlük délre a kelta anartusz törzs élt. Kr.e. 11-től a megye Duna jobb parti része már a római birodalom Pannónia provinciájának része lett. A bal parti részt a szarmata-jazigok, majd rövid ideig a kvádok uralták. A rómaiak helyét a hunok foglalták el, majd Attila halála után a gepidák, keleti germán népek és a longobárdok, végül az avarok szállták meg a Dunakanyart.

A magyar honfoglalás után Pest megyében sűrű településrendszer jött létre. A Duna menti részen két fejedelem osztozott: Kurszán főfejedelem szállásterülete lett a római kori, az egykori Aquicumtól, Óbudától északra eső rész, Árpádé a környező Duna menti sáv a Csepel-szigettel együtt. Kurszán 904-ben bekövetkezett halála után az elhunyt tisztsége és területe Árpádé lett, leszármazottai a megye jelentős részét birtokolták. A megyéket első királyunk, Szent István szervezte és alkotta meg. Pest megye kialakulása szakaszosan történt.


Pest város alapítása

A mai Pest területén először kelta település volt, majd a Római Birodalom idején, a Duna bal partján a barbár támadások ellen létesült Contra Aquincum, amelynek romjai a Március 15. téren találhatók. A Hun Birodalom szétesése után az avarok uralták a vidéket, akik között nagyjából 1% szláv eredetű népség élt. A magyarok a 880-as években jelentek meg először a térségben.

Pest alapításáról a tudomány jelenleg semmilyen információval nem rendelkezik. Sajnos nem tudjuk, hogy a település mikor alakult ki és mikor öltött városias formát.

Budapest területén a legkorábban a Duna bal partján, Pesten indult meg a városi fejlődés. A települést a XI. században már révátkelőhelyként említették. Lakosai kereskedelemmel foglalkozó böszörmények (mohamedán vallású volgai bolgárok) voltak. Tőlük származtatják a város nevét, amely bolgár-szláv nyelven “kemencét” jelent, de ezt megfelelő bizonyítékkal eddig nem támasztották alá.

Térkép


Adatok

  • Alapítása: 1148.
  • Egyesülése Budával:
    1873. november 17.
  • Területe: ~350 km²
  • Népessége: ~1.200.000 fő

Budapest pesti oldalának (a Duna-tól keletre eső rész) pontos külön területét (km²-ben) általában nem szokták hivatalosan külön megadni a város statisztikáiban — mivel a teljes város 525 km² területű (amely magában foglalja a Buda, Pest és Csepel részeket egyaránt). A pesti oldal (Duna keleti fele) területét nincs hivatalos, precízen mért külön statisztikai adat, de városleírások szerint a teljes város területének nagyjából két-harmada esik ide.

A városrész lakosságát tekintve az egész főváros háromnegyed részét (vagy legalább a többségét) teszi ki a 23 kerületből — mind a belső pesti kerületek (pl. V., VI., VII., VIII., IX., XIII.), mind a külső pesti kerületek (pl. XVI., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI.) itt vannak. Ennek megfelelően a pesti oldal nagyjából a budapestiek ~65–70 %-át foglalja magában.


AJÁNLÓ

Pest történetének fontosabb állomásai

Pest város krónikái.


Pest a középkorban
A várost Pest néven elsőként 1148-ban említik. II. Endre király az 1220-as években német lakosságot telepített be, akik a várost saját nyelvükre fordítva “Ofen”-nek nevezik. Rogerius feljegyzésében a tatárjárás idején Pest nagy és igen gazdag német helységként szerepel, amely II. Endrétől 1230-ban kapja meg első városi szabadságlevelét és ekkor készítették első királyi pecsétjét is.
Pest első térképe
Az 1684-es ostrom után, 1695-ben felállították az első telekkönyvi hivatalt Pesten. Az ingatlanokat elajándékozták vagy csekély összegért árusították, s 1705-től a város megkapta a telekkönyvezés jogát. Így derült ki az is, hogy 1711 után sok telek vált elhagyatottá akár a harcok, a járványok miatt, akár azért, mert a hatóságok elvették attól, aki három év elteltével nem épített házat.
Pest a török után
Az első, 1688-1690 között készült telekösszeírás idején a városban kimért 273 telek közül 91-et teljesen pusztán, épületmaradványok nélkül találtak, 8 telken pedig csak kunyhót. A városban 164 olyan telek volt ekkor, amelyen használható falak állottak. Ezekben a házakban, illetőleg a falak között ekkor csak 101 szobát és 34 pincét találtak.
Pest határa
Pest város falain kívül az 1686-os felszabadítás idején lakótelepülés nem volt. A XVII. század végén, a város új lakosai a lakatlan, elvadult határban szétszórtan csupán néhány kőépületnek a romjait találták. Ilyen romok voltak a Váci kaputól északra a középkori Újbécs valamelyik épületének a maradványai, valamint a mai Boráros tér környékén a középkori Szentfalva község elpusztult templomának a romjai.
Pest külvárosai
A középkor folyamán Pest mai határában létezett falvak nem külvárosok, hanem Önálló települések voltak. A pesti külváros alapításának a tervéről az első adat 1699-ből való. A városi tanács az udvari kamara által 1696-ban a városnak átengedett területen, a várostól negyedórányira lévő puszta falaknál (a mai Boráros tér helyén) jelölt ki helyet a településre.
Városrendezés
Az 1867-es kiegyezést követően a jövőbeni főváros területén három különálló város létezett, ám azok szoros kapcsolataik és egymásrautaltságuk végett már előre vetítették a majdani egyesítést. Hivatalosan ugyan Pestről, Budáról és Óbudáról van szó, de ugyanakkor már gyökeret vert az egységet szimbolizáló Budapest elnevezése is.
Pest felmérése
Wahrmann Mór városatya javaslatára 1871. március 15-én nemzetközi tervpályázatot írtak ki abból a célból, hogy a városegyesítés előtt általános beosztási és rendezési tervet készítsenek. A pályázóknak a beépítés szempontjából négy övezetben kellett gondolkodniuk: reprezentatív belváros, kereskedelmi és ipari negyed, gyárváros, villanegyed.
Katonai létesítmények
A XIX. században a hagyományosan épített védelmi rendszerek immáron szerepüket vesztették, amelyek a XVIII. század közepétől fogva egyre inkább a városfejlődés gátjává is váltak. A XVIII. század végétől, a XIX. század elejétől már nem beszélhetünk a védelmi rendszer meghatározó szerepéről.
A Hatvani utca kiszélesítése
Az 1893. évi XIV. törvénnyel kimondták két új állandó Duna-híd építésének érvényét, valamint a Kerepesi út folytatásaként a Hatvani utca kiszélesítését is, létrehozva ezzel egy széles sugárutat keletről nyugatra - az új hidak egyike által - egészen Budáig. A törvény nem csak két új híd megépítését, de a Hatvani utca szélesítését is szabályozta: 24,65 méteresre kellett kibővíteni.
A Belváros lerombolása
"Budapest kellő közepe, a Belváros, épen a régi Pest, nagy részben most teljes rom. Ócska házait bontják egymás után. Útczák, terek tűnnek el. Nem kár értök, mert nagyobb építészeti becsük nem levén, idők folytán sem váltak a múlt tiszteletreméltó emlékeivé, hanem rozoga, vén házakká lettek."
A Párisi-ház lebontása
A régi Pest városának bontása hosszú-hosszú évekig tartott, s még a XX. század elején is állt néhány olyan házikó, amely a középkori város maradványaként fellelhető volt itt-ott egy-egy telken, s amely a városvezetők parancsára bontásra lett ítélve. A Párisi-ház egyike volt ezeknek, mert az újonnan létrejövő Pest fő közlekedési útvonalának útjában állt.


AJÁNLÓ

Történelmi áttekintés

A Duna bal partjának történelme röviden.


Az Ókorban, Kr. u. I-IV. században a mai Pest területén római kori települések és erődítmények voltak (pl. Contra Aquincum a mai Március 15. tér környékén). A Duna átkelőhelye már ekkor stratégiai jelentőségű. A Középkorban (X-XI. sz.) Pest mint kereskedőtelepülés jelenik meg, főleg a révátkelő és a piac miatt.

A várost Pest néven először 1148-ban említi oklevél. A XI-XIII. században vált fontos gazdasági központtá. Pestnek ebben az időben szláv és bolgár lakossága volt, később a németek kerültek túlsúlyba. A XII. században már városfal vette körül, 1230-ban pedig kiváltságlevelet kapott II. Endrétől.

A tatárjárás 1241-42-ben elpusztítja Pestet, majd a csata után a tatárok átkeltek a befagyott Dunán, és Ópestet (mai nevén Óbudát) is elpusztították. A XIII-XV. század között Pest újra fejlődésnek indul, de Buda árnyékában marad; főleg polgárváros, kereskedők, kézművesek lakják. A XV. század végére Pest jelentős vásárvárossá válik.

Pestet a Középkorban 10 méter magas, pártázatos fal vette körül, amelyet három kapu, valamint nyolc különféle méretű és formájú torony tagolt. A kapuk nevüket a kivezető utak iránya szerint kapták (Kecskeméti kapu, Hatvani kapu, Bécsi kapu). Az 1547-es török adóösszeírásból biztosan tudjuk azonban további 7 utca/tér nevét is (Nagy utca [ma: Váci utca a Szabad sajtó út és a Fővám tér között], Cirkulusz utca [ma: kb.: a mai Cukor utca helyén], Szent Péter utca [ma: Kossuth Lajos utca], Szent Miklós utca [ma: Papnövelde utca], Szél utca [ma: Nádor utca], Zsidó utca [ma: Duna utca és Kígyó utca], valamint Búza piac [ma: Petőfi Sándor utca és Szervita tér].

A török hódoltság alatt (1541-1686) oszmán uralom volt Magyarország nagy részén, így Budával együtt Pest is török központtá vált a régióban. Pest ekkor nagyrészt elnéptelenedik, katonai és mezőgazdasági jellegű terület lesz, sok középkori épület elpusztul.

A törökök kiűzése után (1686) az újjáépítés és polgárosodás korszaka jön, valamint a Habsburgok uralma, akik a felszabadítással együtt el is foglalják az egész országot. Ekkor az elnéptelenedett településekre német, szerb és magyar betelepülők érkeznek (ez a későbbiekben elveti a trianoni békediktátum országdarabolásának magvait). Pest - a területi adottságaihoz mérten - gyorsabban fejlődik, mint Buda, és a kereskedelem, az ipar és a kézművesség központja lesz.

Responsive image
Pest városának látképe 1868-ban, Jacob Peeters által

1711-ből származik az első ránk maradt hiteles térkép, amely Pestet ábrázolja - 25 évvel a töröktől való visszafoglalását követően. Az ostrom alatt a város szinte teljesen elpusztult és elnéptelenedett. A középkori Pest városából ránk a középkori városfal és a Belvárosi Nagyboldogasszony-templom alapjai és gótikus szentélye maradt.

Buda és Pest gyorsan talpra állt, bár kiváltságlevelüket csak húsz év múlva kapták vissza. 1773-ban megválasztották az első pesti polgármestert (addig bíró intézte a város ügyeit). Míg a XVIII. században a két város lakossága 20-24 000 fő közt volt, száz évvel később már 150 000 körül. 1780 körül Pest lakossága már nagyobb, mint Budáé.

Ekkorra Pest a tehetős helyi görög, szerb és zsidó kereskedőknek köszönhetően az ország kereskedelmi központja lett. Lakossága vegyes volt: ekkor főként németek, magyarok, szerbek, zsidók valamint csekély számú görögök, aromán, valamint szlovák lakta. Pest és Buda legelőkelőbb rétegét a nemesség képezte, amelyik nagy számban lakott mindkét városban. Pest megyeszékhely, az ország fővárosa volt és nagy vonzóerőt gyakorolt.

1802-ben létrejött a Magyar Nemzeti Múzeum, időrendben Európa harmadik nemzeti múzeuma (ekkor még ideiglenes épületben). 1825. november 3-án megalapították a Magyar Tudományos Akadémiát. 1838 márciusában hatalmas árvíz pusztított; nagyrészt az újjáépítés során nyerte el a város mai külsejét, majd 1847-ben átadják a Nemzeti Múzeum ma is ismert épületét.

Arany János 1846-ban írta a Toldi kilencedik énekében: "Budapest városát sok ezeren lakják". Ekkor jelenik meg a "Budapest" név először.

A XIX. század elejére Pest a magyar reformkor szellemi központja, de erős németesítés, valamint a magyarok elnyomása zajlik. Ez Széchenyi, Kossuth, Vörösmarty és Petőfi kora. A németesítés ellen fellépő magyarok kirobbantják a Habsburgok elleni forradalmukat (1848. március 15.), majd megkezdődik a szabadságharc az elnyomó rezsim ellen. Pest így a modern magyar nemzetpolitika bölcsőjévé válik.

Responsive image
Franz Xaver Sandmann 1840 körül készült litográfiája, amely Pest-Buda látképét ábrázolja a Gellért-hegyről
(A képen látható a Széchenyi Lánchíd építése, amely 1839 óta volt folyamatban. A litográfia a XIX. századi urbanizációt és a városi tér alakulását mutatja be. A bal oldalon a Budai Vár, a jobb oldalon pedig a fejlődő pesti oldal látható. A kép a reformkori Magyarország egyik jelentős pillanatát örökíti meg)

A Kiegyezést követően (1867) létrejön az Osztrák-Magyar Monarchia, majd Pest robbanásszerű fejlődésbe kezd, 1873-ban pedig Óbuda, Buda és Pest egyesülésével létrejön az új magyar főváros. Ekkor Pest válik a város és az ország gazdasági, kulturális és közigazgatási motorjává.

Az egyesítés előtt vita tárgyává vált az új magyar főváros neve. A több nyelvet ismerő Széchenyit zavarta a Pest elnevezés, mivel a német "pest" (kártevő) és a "peste" (dögmirigy) szót, de a "Buda is, Pest is" szóösszetétel révén a "pestis" szó is kellemetlen volt számára. Ezért több név variációt is felvetett, végül a "Bájkert", "Dunagyöngye", "Etelvár" és "Hunvár" variáns után a "Honderű" városnév elnevezés mellett érvelt. A "legnagyobb magyar" azonban a negyvenes évek elején elállt kedvenc névötletétől, mert felhívták rá a figyelmét, hogy a Honderű "honte+rues" francia szópáros, és  "szégyen+utcák"-at jelent. Amikor a leginkább elfogadott Pest-Buda nevet a térképekre nyomták volna, Pest betűi a Duna budai, a Buda felirat pedig a pesti oldalára estek volna, ezért egyre inkább elfogadottá vált, hogy az ország szívének elnevezése Pest, Buda, Óbuda (és a Margit-sziget) fővárossá egyesítése után, "Budapest" legyen. Végül 1873-ban egyesítették az 54 ezer lakosú Budát, a 200 ezer lakosú Pestet és a 16 ezer lakosú Ó-Buda mezővárost, ekkor vált hivatalossá a ma is használatos Budapest név.

A XIX. században Budát és Pestet együtt Pest-Buda, Buda-Pest vagy Budapest néven emlegették. Pest a Budával, Óbudával történt egyesülése után, mint önálló jogú város megszűnt. Az utolsó pesti polgármester Szentkirályi Móric volt.

Nagyszabású városépítések indulnak: megépül az Andrássy út, a Nagykörút, az Országház, emellett a nemzet nagyságát hivatott, megrendezik az 1896-os Millenniumi ünnepségeket. A korszakban születik meg Budapest ma is ismert arculata.

A XX. században Magyarország - és ezáltal Budapest - sorsa rosszra fordul: az I. világháború (és a trianoni határszabás) miatt társadalmi feszültségek, gazdasági gondok sokasága terheli az országot, amelyet a kommunista rémuralom (Tanácsköztársaság) és a II. világháború pusztítása mélyít el. A század közepére Budapest romokban hever, Pestet romhalmazzá lőtték a bevonuló szovjet csapatok, majd kiépül a szocializmus (1949-1989).

A kommunista rendszerben épülnek ki a modern lakótelepek (Újpest, Kőbánya, Pesterzsébet), megindul az erőteljes iparosítás, és létrehozzák Nagy-Budapestet, a főváros ma is ismert területi egységét.

A Rendszerváltás után (1990) gazdasági és városszerkezeti átalakulás megy végbe (belvárosi rehabilitáció, irodák, turizmus).

Pest ma Budapest legnépesebb része, kulturális, üzleti, szórakozási központ.


AJÁNLÓ

Ajánlott cikkek

Pesti városfal
Pest középkori városfalai és városárka a legrégebben kutatott helytörténeti emlékek közé tartoznak Budapesten. Bár az egykori városfal teljesen körbeépült a Kiskörút és a szomszédos utcák házaival, néhány szakasza a XXI. századot is megélte. Néhány helyen emlékhelyeket alakítottak ki, vagy emléktáblát állítottak az egykori városfal és kapui emlékére, a Királyi Pál utcában pedig egy bemutatóterület is nyílt a megismertetésére.
Reitter-csatorna
Budapestnek modem, nemzeti fővárossá való fejlesztését az egész ország kívánta. Megvolt hozzá a vezér is, aki egyszersmind a politikai élet vezére is volt. Kérdés, állt-e rendelkezésére olyan műszaki ember, akire olyan kezdeményezések bízhatók, amelyek nemcsak egy város, de egy nemzet életében is a legnagyobb fontosságúak. 
Budapest Szíve Program
A Budapest Szíve Program alapvető célja, hogy erősítse a történelmi belváros kulturális, kereskedelmi és igazgatási szerepét. Az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapja által támogatott beruházás a Főváros, az V. kerület és a Kormány összefogásának eredménye, melyet 2008-ban emelt be a Kormány a kiemelt projektek közé.