Libegő

XII. kerület, Zugligeti út 97.

Írta: Varga Máté 2021. április

A függőszékes drótkötélpálya 1970-ben épült meg. Végállomásai között 262 méter a szintkülönbség, pályájának vízszintesen mért hossza 1040 méter, a terepszinttől mért átlagos magassága 8 méter. Sebessége 5,4 km/óra, óránként egy irányban 500 utast tud szállítani. Völgyállomása a Zugligeti út és Csiga út sarkán, a Moszkva térről induló 158-as autóbusz végállomásánál van.

A Zugligeti Libegő a budai hegyek egyik legérdekesebb látványossága. Menet közben az utas Budapest panorámájában gyönyörködhet, miközben szó szerint úgy érezheti, hogy leereszkedik a hegytetőről a város belseje felé. A Libegő felső szakasza a János-hegy meredek lejtőinek erdőjében, alsó szakasza a zugligeti villanegyed utcái és kertjei fölött halad.

A Libegő alsó állomása a Zugligetben, az egykori 58-as villamos végállomásánál, felső állomása a János-hegyet a Normafával összekötő Hármaskút-tetőn található. Alsó állomása a Széll Kálmán térről induló 291-es autóbusszal, felső állomása a Gyermekvasút János-hegy állomásától rövid erdei gyaloglással közelíthető meg.

A Libegő drótkötél pályája 1040 méter hosszú. A legyőzött szintkülönbség 262 méter. A Libegő a metró mozgólépcsőjénél is lassabban, mindössze 4 km/h sebességgel, folyamatosan halad.

Az első külföldi drótkötélpálya Adolf Bleichert tervei szerint 1873-ban épült fel Halle városához közel, Magyarországon pedig ifjabb Hantos István mérnök állt elő 1933-ban az első magyar kábelvasút tervével. Mivel az Erzsébet-kilátó és környéke igen népszerű volt, fontos áthidalása lett volna ez a közlekedésnek, mivel ekkoriban a zugligeti villamostól vagy a Fogaskerekűtől bő másfél órás sétával lehetett csak eljutni a János-hegyre. Hantos az első tervekre kikérte a világhírűvé vált lipcsei Bleichert és Társa cég szakvéleményét is, amelyre miniszteri engedélyt is kaptak, de a munkálatok mégsem kezdődtek el.

Különböző nyomvonalváltozatok (Forrás: Közlekedéstudományi Szemle, 1972.)

A különféle nyomvonalváltozatok mellett olyan tervek is felvetődtek, hogy egy komplett drótkötélpálya-hálózatot építenek ki, amely összekapcsolja a Hármashatár-hegyet és Óbudát a zugligeti vonallal. Ezek végül nem valósultak meg, mert a János-hegyre katonai hírközlő bázis épült, szintúgy a Kis-Svábhegyre, a Sas-hegyre és a Hármashatár-hegyre.

Hosszú idő múltán a XII. Önkormányzat hozta felszínre a libegő tervét, majd az UVATERV által 1969. március 24-én kezdték meg az építkezést. Kevesen tudják, hogy a fővárosi XII. kerületi tanács "saját zsebből” építtette meg a légpályát; Takács Jenő, a kerületi tanács vb-elnöke, a terv lelkes támogatója nem kis kockázatot vállalt ezzel, hiszen a költségek megközelítették a 17 millió forintot - bár igaz, hogy ezen összeg megtérülését pár éven belül várták.

A drótkötél felhelyezése (Forrás: Salamin András: Buda-hegyvidéki vasutak)

A meredek hegyoldalon nehezen haladt az építkezés, de végül 1970. július 17-én megtarthatták a tervezett üzempróbákat.

"A mérnökök miniatűr rádióadó-vevővel a kézben állnak az oszlopok alatt: a finom-állítás - a legkényesebb munka - még vissza van" - kezdi beszámolóját a Dunántúli Napló.

"Az Országos Bányagépgyártó Vállalat kötélpálya specialistái minden traverzet bemérnek különleges műszereikkel - a tizenhét oszlop egyike sem térhet el a függőlegestől. A motor fent van a János-hegyen, a völgyállomás a Zugligetben. A pálya teljes (vízszintesen mért) hossza 1040,6 méter. Az áthidalt szintkülönbség 261,9 méter - innen félútról, a János-hegy oldalából, azonban legalább mégegyszer annyinak látszik. Az ülőkék húsz méterenként követik egymást. A 26 milliméteres, végtelenített sodronykötelet elnyeli a fény: száz meseszék száll a mese-szép tájkép fölé. Az első magyar személy- szállító drótkötélpálya tehát kész. A János hegy oldalán kanyargó szerpentinen kocsik tucatja áll: a nap minden órájában jönnek a város, a természet és a technikai különlegességek kedvelői".

Megkezdik a Zugliget és János-hegy közötti személyszállító kötélpálya és a gépek próbajáratását

"A vasbetonszerkezetű, rendkívül modem vonalú jánoshegyi végállomás motorházában egy 50 «kilowattos villanymotor van. A száz szék (egy, illetve kétszemélyesek) 6-12 méter magasan száll. A terv elkészítésekor a fokozott biztonságérzetet nyújtó, zárt kabinos megoldásra is gondoltak - a táj magával ragaáó szépsége, s a viszonylag kis magasság azonban hamar eldöntötte a vitát. A kötélpálya alatt barátságos sétaút, lépcsősor, illetve fűvel fedett irtás húzódik - e szelíden nyújtózó táj felett képtelenség félni.

A sebesség 1,5 méter másodpercenként, azaz 5,4 kilo- méter/óra. A menetidő 13 perc. És ha félúton ér valakit az áramszünet? A szerelők nevetnek: nemrég volt itt egy férfi, ő is ezt kérdezte. Mondták neki: nincs baj, a villanymotor mellett van egy benzines is. Egy Trabant. A férfi majdhogynem ugrált örömében. Azt mondta, neki megérne egy üveg konyakot, ha írásba adnák, hogy nem Volga, nem Renault, nem Mercedes, s nem is Fiat — hanem Trabant 601-es jelenti majd ég és föld között a biztonságot".

A szerkezet elkészültekor homokzsákokkal és melósokkal tesztelték a drótkötél terhelhetőségét, amely mindenben megfelelt az elvárásoknak.

A drótkötélpálya szállítóeszközéről többféle elképzelés látott napvilágot. Kezdetben többféle kabin ötletét vetették fel (2 személyes nyitott vagy 4 személyes zárt), de végül a 2 személyes nyitott szék mellett döntöttek.

A drótkötélpálya nevére pályázatot írtak ki, amelyre közel tízezer pályázat érkezett, háromezer-féle elnevezést ajánlva (Acélpók, Angyalvasút, Bűvös-szék, Drótcsacsi, Émelygő, Égi taliga, Fotellift, Fácánröpte, Hegyi-kopter, Lebegő, Páros-János, Rep-ülés, Tepke-lepke, Tömör-gyönyör, Tündérhegyi felvonó, Tündérszék, Ücsörgő, Űrbusz, Űrlengő, Villamos-szék, Völgyjáró, Villamos-felvonó, Zugibusz, Zuglift, Zugvasút).

A János és a János-hegy 240-féle összetételben szerepelt a pályázatok között, a panoráma fogalmával 115 pályázó alkotott különböző összetételeket, a heggyel 122, a Zugligettel 103, mig Buda és Budapest fogalmával 90-féle pályázat érkezett. A pályázók rendkívül ötletes, nemegyszer groteszk képzelőerőről tettek tanúságot, amikor megfogalmazták, illetve iparkodtak megfogalmazni az új létesítmény lényegét.

Természetesen sokan a hagyományos úton jártak és különböző történelmi alakokról akarták elnevezni a függőpályát. Sok szavazatot kapott Kossuth, Petőfi, Jókai Mór, Széchenyi István, József Attila, de volt, aki a tudomány területéről választott névadót, igy Eötvös Lóránd, Herman Ottó, Kandó Kálmán neve is bekerült a pályázatok közé. Három szovjet űrhajóst, Gagarint, Komarovot és Tyereskovát is említik a pályázók, mások viszont a mitológiából merítették ötleteiket, igy Daedalus és Ikarus, Phönix, Jupiter, Mercur és Pegazus nevet szeretnének látni az új létesítmény homlokán. A művészvilág kedvelői Honthy Hanna és Latabár Kálmán (Latyi) névre szavaztak, de volt, aki egyszerűen Miss Budának, az érzelmesebb lelkek Lillának, Csillának vagy Csipkerózsikának nevezték volna el.

A játékos szóösszetételek és régies hangzású meghatározások terén a pályázók valóságos nyelvújító mozgalmat indítottak. Igen sokan a Metró fogalmával játszottak, holott a földalatti vasút köztudomásúan a föld alatt, nem pedig a föld felett négy-tizenkét méter magasságban halad. Érzelgős múlt század eleji hangvételű pályázat is bőven akadt: Gyönyörszék, Gyönyörkeltő, Illangó, Huzavonc, Kellem vasút, Lengice, Pancsili, Lengőde, Lengettyű, Légtérszék, Siklonc és ehhez hasonló tervek is bőven akadnak a pályázatok között, de volt aki Émelygőnek, Csoszogánynak, Busztorinak, Budai Függencsműnek, Hegyvonkának vagy Röppencsműnek szerette volna elnevezni.

A zsűri végül olyan nevet választott, amely egyszerű, rövid, érthető és könnyen megjegyezhető, valamint amely más volt, mint ami már szerepelt a listában: ez lett a Lebegő szóból átalakított Libegő (az új létesítmény hivatalos neve János-hegyi Légpálya lett, becéző neve pedig Libegő).

A Magyar Hírlap 1970. július 27-én írta, hogy "Ruffy Péter, kiváló kollégám megdicsérte azt a demokratizmust, amellyel a Zugliget - János-hegy függővasút a »Libegő« nevet kapta pályázat útján. Hiszen akár meg is orrolhatnék ezért az eredményért, mert éppen e helyütt tettem le a garast a Jancsi mellett – de annál is kevésbé sértődöm, mert Ruffy maga is arról vall, hogy valami hasonló, a Jánoska mellett tört volna lándzsát".

Végül 1970. augusztus 20-án átadták a forgalomnak a zugligeti drótkötélpályát, a Libegőt, amelynek székei 18 másodpercenként követték egymást, menetdíja pedig egyszeri "libegésre” 5 forint volt (oda-vissza 7 forint). A Libegő oszlopai ekkor még pirosak voltak, amelyet 1991-ben festettek át zöldre.

Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter átvágja a szalagot

Az első utasok Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter és felesége voltak (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény)

A Libegő hetek alatt Budapest legkedveltebb turistacélpontjává vált, olyannyira, hogy az átadás után egy hónappal közel 120 ezer vendég utazott rajta - számol be róla a Kelet-Magyarország október 3-án. A siker által fellendülve további pályákat terveztek: a gellérthegyi útvonalnak két elgondolását is tanulmányozták, a Tabán - Gellérthegy, vagy a Duna-part - Gellérthegy pálya terve mellett többen tették le voksukat. "Bizonyos, hogy a Budapesten méltán nagy sikert aratott Libegő példáján felbuzdulva, ezek a tervek sem fognak sokáig porosodni a hivatalok fiókjaiban. Reméljük, a turisták ezrei már a közeljövőben kényelmes székekből gyönyörködhetnek hazánk szebbnél szebb tájaiban" - zárja sorait a lap.

1972-ben még esküvőt is tartottak rajta, ahol az egész násznép utazott egyet vacsora után.

1971. augusztus 17-én volt az első karbantartása az akkor még babakorú Libegőnek, ugyanis kicserélték a kötelet alátámasztó kerekek betétjét, hogy a székek zökkenő nélkül, simán közlekedjenek. Emellett megváltoztatták a székek helyét is, amellyel megelőzhetik az esetleges korai kötélkopást.

A következő nagyobb karbantartás 1976. március 26-tól április 3-ig tartott. Ekkor az egész rendszert felülvizsgálták, kiszűrve az esetleges kopott alkatrészeket.

1995-ben ünnepelték a Libegő huszonötödik születésnapját. Erre a napra meghívták azt a házaspárt, akik a Libegőn esküdtek meg. "A Lencsés házaspár, akik 1972-ben az esküvői vacsoráról a násznéppel együtt Libegőre szállt, tegnap két nagy fiával érkezett a Zugligeti végállomásra. Ágnes asszony bevallotta, olyan emlékezetes volt számára ez a levegőben töltött „nászút”, hogy azóta sem mert felülni a Libegőre. Az évforduló tiszteletére azonban leküzdötte tériszonyát, és családjával együtt újra nekivágott a hegynek” - írta a Kurír szeptember 2-án.

A Libegő 25 éves születésnapjáról a Kurír 1995. szeptember 2-án így számolt be: „A Libegő 25 éves születésnapi ünnepségére meghívták azt a házaspárt is, akinek frigye a Libegő révén az égben köttetett.

2018. novemberében megújult a Libegő végállomásának környéke. Az 1970 óta közlekedő Libegő felső, János-hegyi végállomásánál új parkot alakítottak ki.

Budapest egyik legérdekesebb "tömegközlekedési eszközének” a felső végállomásánál lévő területet korábban egész más célra használták, hiszen a területen korábban buszforduló, illetve parkoló volt, ennek megfelelően töredezett aszfalt borította. A 2018-as felújítás keretében a XII. kerületi önkormányt parkot alakított ki, padokkal, asztalokkal és murva burkolatú sétányokkal, valamint új növényekkel. A beruházás részeként az 1880-ban épült, de a II. világháborúban elpusztult János-hegyi vendéglő helyén akadálymentesített kilátót alakítottak ki.

A parkban ezen kívül két mobil pavilon is helyet kapott, az egyikben büfé, a másikban mosdó működik. A 130 millió forintba kerülő beruházás része a XII. kerületi önkormányzat öt éve folyó Normafa-programjának, amely keretében az egy évvel később megnyilt sífutó és szánkópálya korszerűsítését készítették elő.

2020. március 28-án leállították a Libegőt a koronavírus-járvány miatt. Mivel a Libegő ezen évben ünnepelte ötvenedik évfordulóját, ezért kiállítás nyílt a múltjáról a BKV Zrt. jóvoltából a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjteményben, viszont a járvány miatt ez sem volt látogatható.

A XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat 2020. április 21-én közbeszerzési pályázatot írt ki a Libegő szerkezetének, pályájának megújítására. E pályázatban az ajánlattevő részére kikötötték, hogy a Libegőt egyköteles, körforgalmú, négyszemélyes függőszékes legyen, amely által a korábbi pályát elbontják és új létesítményt építenek. A pályán 80 darab függőszék kell legyen, egymástól 30 méteres távolságban. Az ajánlattétel 2020. június 8-án járt le, a beruházást a szerződés aláírásától legkésőbb két éven belül kell befejezni.

A Libegő megújításának nagy változása, hogy kétszemélyes helyett négyszemélyes függőszékeket tesznek rá, összesen 80 darabot. A két állomásépületet is elbontják, s újat építenek helyettük.

2020. májusában bélyeg készült a Budavári Siklóról és a Libegőről, ugyanis a két különleges jármű az üzembe helyezésének évfordulóját ünnepelte. A Budavári Sikló 150 éves, a Libegő pedig 1970-ben, 50 évvel ezelőtt kezdte meg működését.

Libegő

XII. kerület, Zugligeti út 97.

Képek

Térkép

Adatok

Megközelítése

Ajánlott cikkek