Az eklektikus-neoromán stílusú, háromhajós, keresztházas bazilikát Ybl Miklós építette 1867-1879 között - francia előképekhez igazodó architektúrával. A főhajó előtt álló, 67 méter magas tornyon nyílik a főbejárat, melynek orommezejét Feszler Leó Krisztus-domborműve díszíti. Felette Szász Gyula Szent Ferenc-szobrát láthatjuk. Az északi külső falon lévő Szent Ferenc-szobor Stróbl Alajos alkotása.

AJÁNLÓ

A plébánia története a tatárjárás utáni idôktôl követhetô nyomon. Pesterzsébetfalva, a késôbbi Szentfalva a törökuralom alatt pusztult el.

A mai IX. kerületi Boráros tér déli részén a XVIII. században Pusztatemplom néven volt ismert a templom romja. Az egykori pesti városfalon kívüli területek a török kiûzése, 1686 után, csak a XVIII. század elején kezdtek benépesedni. A déli részek a mocsaras talaj miatt nehezebben találtak gazdára. Az 1792-ben alapított Ferencvárosban az új plébánia megszervezésével a ferenceseket bízták meg. 1822-ben kis templom épült, és ettôl az évtôl vezetnek anyakönyvet.

Az 1838-as nagy pesti árvíz súlyos károkat okozott a templomban. Falait kívülrôl meg kellett támasztani, nehogy összedôljön. Az épületet végül 1865-ben le kellett bontani.

Az új templom létesítésének elôkészítésére templomépítô bizottság alakult, amely három építésztôl, Feszl Frigyestôl, Steindl Imrétôl és Ybl Miklóstól kért pályamûvet. A beadott munkák közül Ybl terveit fogadták el, így ô tervezhette az Assisi Szent Ferencrôl elnevezett új ferencvárosi plébániatemplomot, amely 1867. január 8-án megkapta az építési engedélyt.

Az adományok gyûjtésének elôsegítésére hölgybizottság alakult, báró Sennyey Pálné elnökletével. A templommal kapcsolatos építészeti terveket Budapest Fôváros Levéltára ôrzi, részben önálló anyagként, részben az Ybl-hagyaték részeként. A templom a mai IX. kerületi Bakáts téren épült, amely az 1820-as évektôl eredetileg Nándor, illetve Templom tér volt. A tér 1874 óta viseli a híres esztergomi érsek, BakóczTamás nevét. Ugyancsak 1874-ben Bakátsról nevezték el a Közraktár utcából a templomhoz vezetô utcát, amelynek korábbi neve Bôrgyár utca volt.

Bakócz Tamás nevét korábban többféle változatban írták. Fraknói Vilmos történész 1889-ben, az esztergomiérsekrôl írt könyvében véglegesítette a Bakócz nevet. Tekintettel arra, hogy az utca és a tér már 1874-ben nevet kapott, nem változtatták meg a közterületek nevét.

Az alapozási munkák 1867. március 9-én kezdôdtek meg. A torony alapozása körüli viták miatt Ybl módosított eredeti tervén. Az elôtér három oldalról nyitott lett vol-na, e helyett a jelenleg is látható, kétoldalt fallal határolt, egy bejáratú elôcsarnok valósult meg. Elôször a Szent Adalbertrôl elnevezett neoromán stílusú altemplom épült meg, a késôbbi szentély és kereszthajó alá.

Az 1870. október 9-én felszentelt altemplom önálló utcai bejárattal rendelkezik az apszis felôl, és már 1870-tôl templomul szolgált. Késôbb, a második világháború, majd az 1956-os harcok idején is ebben az altemplomban miséztek (érdekesség, hogy huszonkét oszlop tartja az altemplom mennyezetét, amelybe Ybl több kis kupolát is beépített).

Az altemplom elkészülte után lelassult a kivitelezés, 1872-ben pénzhiány miatt kétévre le is állt. 1874 után viszont már látványosan haladtak a munkák. Nem véletlen,hogy ebben az évben kapta a tér és a templomhoz vezetô utca a Bakáts nevet. 1876-banbeboltozták a fôhajót, 1877-ben felkerült a kereszt a toronyra. Már csak a kisebb építési munkák voltak hátra. Mivel a fôváros árvízvédelmi rendszere ekkorra még nem épült ki teljesen, a Duna közelsége miatt a tér közepén elhelyezkedô templomot 80 centiméter magas, 94,5 m hosszú, 50 m széles teraszos építmény öleli körbe, amely az árvíztôl volt hivatott védelmet nyújtani.

A tudatos városrendezés eredményeként, a templomhoz vezetô, széles, nyílegyenes Bakáts utca kellô teret nyújt a templom tornyának és egész fôhomlokzati képének érvényesüléséhez.

A templomépület 66 m hosszú, 21 m széles, háromhajós, latin kereszt alaprajzú, neoromán stílusú, lombard típusú bazilika. A templom sóskúti mészkôbôl és téglából épült. A kôfaragó munkákat Dittmann Kelemen végezte. A vöröses színû téglák a téglajegyek tanúsága szerint, a Tatai Uradalmi Téglagyár-ban készültek. A templom gránitmozaik padlózatát Luigi Depold, a szentély és a sekrestye fehérmárvány padlózatát F. Siletti készítette.

Az eredeti tervek szerint a fôhajó és kereszthajók találkozási pontja fölött huszártorony került volna a tetôzetre, ez azonban nem valósult meg. A tervezett templomot ábrázoló színes gouache-képet az ekkor Ybl irodájában dolgozó Schickedanz Albert készítette 1870 körül. Az alkotás a ferencvárosi plébániahivatalba került.

A 17 m magas fôhajó elôtti, 66,7 m magas tornyot alul nyolcszögben végzôdô sisak díszíti. Mellette két kisebb méretû fiatorony, amelyekben csigalépcsôk találhatók. A toronyórát Lechner János helybeli órás készítette. A torony ácsmunkáit a norvég származású, de a Ferencvárosban letelepedett és ott dolgozó Gregersen Guilbrand végezte. A harangok közül az 1562 kg súlyú Szent Ferenc-harangot 1878-ban, a 469 kg-os harangot 1921-ben Walser Ferenc, a 761 kg súlyú harangot 1948-ban Szlezák Rafael öntötte.

A torony külsô északi oldalán – egy hatalmas fa általszinte teljesen takarva – Szûz Mária karján a Kis Jézussal, a déli oldalon Szent József üvegmozaik képe látható neoromán építészeti keretben. A két alkotás együttesen tehát a Szent Családot ábrázolja.

A templom leggazdagabban díszített része a fôkapuzat. A hatoszlopos bélletû, félköríves záródású fôkapu fölötti háromszögletû pártázatos oromfal csúcsána templom névadója, Szent Ferenc mészkôbôl faragottegész alakos, égre tekintô szobra áll. Ez az alkotás és a kétoldalt látható egy-egy angyal Szász Gyula alkotása. A háromszög alakú oromfal medalionjában látható Krisztus-(Pantokrátor-)dombormû Feszler Leó alkotása (Feszler egyébként Ybl más jelentôs budapestimunkáinál – például Danubius-kút, Várbazár – is közremûködött díszítôszobrászként).

A kovácsoltvas munkákat a korszak legnevesebb szakembere, Jungfer Gyula készítette 1878-ban. Jungfer a reneszánsz és a barokk kovácsoltvas stílust naturalista növényi ornamentikával bôvítette. Ezzel új formavilágot teremtett, amellyel jelentôs sikereket ért elitthon és külföldön egyaránt. Munkái több világkiállításon szerepeltek.

A templom orgonáját 1879-ben az Országh-gyár építette. 1902-ben az Angster-gyár, 1926-ban és 1938-ban a Rieger-gyár, 1957-ben a Fôvárosi Hangszerkészítô Vállalat, 1972-ben Váradi Ottó építette át. Utolsó felújítása 1994-ben volt, amelyet az Aquincum Orgonagyár végzett el.

A fôhajót négy pár vaskos kôoszlop választja el a két mellékhajótól. A templomnak három apszisa van. Érdekesség, hogy a két kis apszis nem a mellékhajó folytatása. A szentély két oldalán, az egyik apszisban a sekrestye, a másikban a keresztelô kápolna található. Mindkettôbe a szentélybôl van a bejárat. Az oltárok szürke márványból készültek, eklektikus neoromán és neogót stílusban. A fôoltár szentélye fölött franciás stílusú zárt kupola, csúcsán feszülettel (késôbb a Szent István-bazilika fôoltárára is hasonlókupolás díszítés került).

A templomot felszentelô Simor János hercegprímás a fôoltár készítéséhez járult hozzá. Bronzból öntött érseki címere az oltár alsórészén látható. A szentély egyik ékessége a kovácsoltvasból készült szentélyrács. A rácsot úgy készítették, hogybármikor összehajtható legyen. Napjainkban, az újliturgikus rendnek megfelelôen, nem zárják el a szentélyt ráccsal a hívektôl, ezért a rács általában összehajtva látható. Ebben az állapotban viszonylag kevéssé érvényesül mintázásának szépsége. Ugyancsak kiváló iparmûvészeti munka a húsvéti gyertyakovácsoltvas tartója. A bronzöntvények – gyertyatartók, örökmécses, világítótestek – Ybl tervei alapján a Schlick-gyárban készültek. A márványból készült szószék a trieszti Slavek Vencel munkája.

A szószék oldalfalára Feszler Leó mintázta a négy evangélista mellképes dombormûvét, amelyek megjelenésükben a bécsi Stephansdom szószékén látható evangélista ábrázolásokra (Anton Pilgram1515-ben készült mûveire) emlékeztetnek.

A templom padjai és az orgonaszekrény asztalosmunkái Thék Endre kivitelezésében készültek. Ezek ma is eredeti formájukban láthatók.

A plébániatemplomot Ferenc József király és Erzsébet királyné házasságkötésének 25. évfordulója napján, 1879. április 24-én az a Simor János hercegprímás szentelte fel, aki 1867-ben Budán királlyá koronázta Ferenc Józsefet.

A kapubejárat kapuzata alatt két márványtábla látható egymás alatt. A felsô a templomfelszentelését örökíti meg: ÉPÜLT / ERZSÉBET CS. ÉS KIRÁLYNÉ VÉDNÖKSÉGE, / BUDA-PEST FÔVÁROS KEGYURASÁGA ALATT, / YBL MIKLÓS TERVEI SZERINT / 1867–1879. /FELSZENTELTETETT / FERENCZ JÓZSEF CS. ÉS AP. KIRÁLY / ÉS ERZSÉBET CS. ÉS KI-RÁLYNÉ / NÁSZÜNNEPÜK NEGYEDSZÁZADOS ÉVFORDULÓJA NAPJÁN, / 1879. ÉVISZENT GYÖRGY HAVA 24-ÉN / SIMOR JÁNOS BÍBORNOK HG PRÍMÁS, ESZTERGOMIÉRSEK / ÁLTAL.

Az uralkodói pár 1879. május 4-én személyesen is felkereste a templomot és misekönyvet, stólát, miseruhát ajándékozott a plébániának.

A templom a felszentelését követôen még nem nyílt meg a hívek elôtt, mivel a belsô díszítés – így különösen a festészeti munkák – még folyamatban voltak. A munkálatok miatt egy ideig még az altemplomban tartották a szentmiséket. A szentély és az oratórium díszítô festését Scholz Róbert végezte.

A falfestményeket kiváló mûvészek, Lotz Károly és Than Mór alkották 1879–1881-ben. A két mester korábban több jelentôs középület (például a Magyar Nemzeti Múzeum) belsô dekorációjánál dolgozott együtt, de ez volt az elsô szakrális jellegû együttmûködésük. Néhány évvel késôbb – ugyancsak Ybl munkatársaként – olyan fontos épület belsô képeinek festésénél kaptak meghatározó szerepet, mint a budapesti Operaház. A falképek tárgyát és tematikáját a templomépítô bizottság határozta meg – nem kis viták után.

Az altemplom Szent Erzsébet-freskóját Lotz készítette, ez azonban a nedvesség miatt hamar tönkrement (az altemplom nedvesedése késôbb is visszatérô problémát okozott). Than Mór festette a fôoltár mögötti három képet: középen Jézus, mellette kétoldalt Péter, illetve Pál apostol egész alakos festménye látható, amelyek a késô reneszánsz stílusvilágát idézik. Ezek a festmények elhelyezésükben, méretükben és mûvészi kivitelezésükben a szentély és az egész fôhajó meghatározó értékei (Péter és Pál apostol alakját egyébként – igaz, egy képen – már 1865-ben megfestette a mûvész a jászapáti római katolikus templom számára).

A fôoltárban lévô tabernákulum ajtaján Jézus, a Jó Pásztor képe látható. A fôoltárhomlokzati részén kétoldalt látható festmények: Szent Ferenc Stigmatizációja, illetve Szent Ferenc Eljegyzése a Szegénység Úrnôvel. A fôoltár festészeti díszítése Than Mór munkája.

A két mellékoltárt díszítô egy-egy nagyméretû festmény magyar királyok alakját idézi. A fôoltárral szemben állva, a bal oldalin Than Mór seccója látható. Szent László vizet fakaszt a sziklából. A mû középpontjában a lovagkirály alakja, aki csatabárdjával vizet fakaszt a sziklából szomjas vitézei számára. A mellékalakok magyar katonák, akik a csodától megdöbbenve, de nagy örvendezéssel fogadják a sziklából bôségesen áradó, áhított vizet. A jobb oldali mellékoltárkép Lotz Károly mûve: Szent István alamizsnát oszt. Mellette felesége, Boldog Gizella. Mindkettôjük feje körül aranyszínû glória. A megörökített jelenet viszonylag ritkának mondható ábrázolás elsô szent királyunkról. A mellékoltárok betéteit Than Mór festette.

Than munkája a szentély és a kereszthajó hosszú, elnyúló felületén a tituláris szent, Szent Ferenc életét megörökítô alkotások. E mûvek közül kettô 3-3 eseményt örökít meg. A Szent László-oltár fölötti kép: Prédikáció a madaraknak – A ferences rend reguláinak jóváhagyása – Stigmatizáció. A Szent István-oltár fölötti festmény: Prédikáció vakoknak – Gyógyítás – Tûzpróba a szultán elôtt. A szentély két oldalfalán Than Mór másik két festménye egy-egy önálló jelenetet ábrázol: az északi falfelületen Szent Ferenc halála, e mûvel szemben Szent Ferenc megdicsôülése. E falfestmények egyes részletein érzôdik Giotto Assisiben látható mûveinek ikonográfiai ihletése. Than ugyanakkor nem az assisi bazilika freskóinak másolására törekedett: önálló alkotásokat hozott létre. A falképekhez készített vázlatok közül többet ôriz a Magyar Nemzeti Galéria, és itt található a Prédikáció a madaraknak, A ferences rend reguláinak jóváhagyása, Stigmatizáció tárgyú mû olajfestmény változata is.

A kereszthajóban, Than Mór Szent Ferenc-képeivel szemközt, a szentéllyel szemben, Lotz Károly két nagyszabású mûve látható. A déli részen a Kapisztrán Szent János törökelleni keresztes hadjáratot hirdet. Ennek az alkotásnak a kartonjára 1881-ben az uralkodó által engedélyezett 500 forintos pályadíjat kapta a Vallásalapból Lotz.

"Az eklektikusstílus nyugalma üli meg a kompozíciót, egyedül Kapisztrán harcos egyéniségének jellemzése sikerült meggyôzô erôvel” – írta a mûrôl Ybl Ervin. (1886-ban oltárképvázlatot készített Lotz ugyanerrôl a jelenetrôl, amely tömörebb kompozíciójával már kizárólag Kapisztránra koncentrál. Ez a mû a Magyar Nemzeti Galériában található)

A másik oldalon látható festmény Hunyadi Jánost ábrázolja a nándorfehérvári csata után, a halálos ágya mellett álló Kapisztrán Jánossal. Ebben az alkotásban több a drámai erô, mind a kompozíció megformálásában, mind a mellékalakok kivitelezésében. Mindkét festményen a XIX. századi német historizáló iskola hatása érzôdik. A két festmény alapvetôen nem magyar történelmi vonatkozása, hanem Kapisztrán Szent János alakja miatt került a templom falára. A ferences rendhez tartozó Kapisztrán alakja azért volt fontos ábrázolandó személy, mert a ferencvárosi templomban és a hozzá tartozó plébánián a szolgálatot a ferencesek látták el.

Az esztergomi fôegyházmegye 1900-ban vette át a plébániát a ferences rendtôl. Lotz Károly a Hunyadi halála kartonjára 1880-ban, illetve a Szent István alamizsnát oszt címû oltárképének tervére 1882-ben a korszak legrangosabb egyházmûvészeti elismerését, az Ipolyi-díjat kapta (1881-ben Than Mór kapta az Ipolyi-díjat, igaz, nem a Bakáts téri templommal kapcsolatos alkotásáért).

Az északi kereszthajó falfelületén, két nagyméretû falkép közül Than mûve a Szent Anna a gyermek Máriával. Lotz alkotása Keresztelô Szent János képe. Szemben, a déli oldalfalon szintén Lotz mûvei láthatók: Dávid kezében parittyával és Góliát levágott fejével. A mellette lévô kép ugyancsak ószövetségi alakot idéz: Rebeka, kezében korsóval. Mind a négy festményen a háttér aranyozott mozaik. Lotz Károly nagyméretû festményei fölött reneszánsz formát idézô keretben négy, bibliai témájú kép látható a falon. A festmények határvonalainak megformálása a híres négykaréjos gótikus keretelésre emlékeztet, amely Firenzében számos, gótikában gyökerezô épület külsô díszítésén látható, de ugyanilyen keretvonalakkal találkozhatunk az egykori esztergomi várkápolna 1934-1938 között feltárt, közelmúltban restaurált – egyébként reneszánsz ihletésû – apostol-freskóin is.

Az észak, illetve dél felé nézô, emeleti oldalablakok között két-két kisebb méretû falfestmény található, kereszt alakú mezôben. Ezek a festmények olyan magasságban vannak, hogy képi ábrázolásuk alig kivehetô. Az ábrázolt bibliai alakok: Izaiás, Ezekiel (Thantól), Dániel és Jeremiás, valamint Szent Gergely, Szent Jeromos (Lotz Károlytól). Than Mór munkája a színes üvegablakok tervei, amelyeket Katzmann Ede üvegfestôkivitelezett (Thannak egyébként ez volt az elsô üvegfestészeti munkája).

Húsz színes ablak tervét késztette el. Közülük nyolc került kivitelezésre, amelyek a következô bibliai jeleneteket ábrázolták: Mózes és a rézkígyó, Jónás próféta, Kiûzetés a Paradicsomból, Immaculata, Angyali üdvözlet, Keresztre feszítés, Feltámadás, Agnus Dei. Az Agnus Dei kivételével, a többi hét ablaknak fennmaradt az eredeti tervrajza. Ezeket az 1879-ben készített szénrajzokat a Magyar Nemzeti Galéria ôrzi.

A második világháborúban az üvegablakok megsemmisültek. Hét ablakot azonban Than Mór fennmaradt kartonjai alapján helyre lehetne állítani.

Ipolyi Arnold besztercebányai püspök megrendelésére Storno Ferenc egy, Szent Gellértet ábrázoló üvegablakot tervezett. Ennek kivitelezését szintén Katzmann Ede végezte.

1892-ben szentelték fel a faburkolatos keresztelôkápolnát, amely a szentélybôl nyílik. Az üvegablakokat Storno Ferenc tervei alapján Ligeti József készítette. A Szent Családot ábrázoló ablakok a második világháborúban elpusztultak, az oltár Than Mór festette tablói – Jézus keresztelése, illetve a Vízözön – viszont ma is a helyükön láthatók.

A templom berendezésének tervezése szinte teljes egészében Ybl Miklós munkája. Ô tervezte a fôpapi széket a szentélyben, az oltárszônyeget, valamint az orgona szekrényét, továbbá a fából faragott feszületet.

1880-ban Ybl négyhangú csengôt, felesége miseruhát ajándékozott a templomnak. Szépek az épségben megmaradt, fából faragott gyóntatófülkék, amelyeket míves igényességgel készített vasrács is díszít. A stációképek 1898-ban készültek. Stílusukkal jól illeszkednek a templom belsô hangulatához.

A plébániatemplom híres látogatói között volt a XIX. század 80-as éveiben Liszt Ferenc és Munkácsy Mihály, akik elismerôen szóltak az általuk látott mûvészi értékekrôl.

A két oldalbejárat közötti átmenô részben, az egyik oszlop elôtt Szent József színesre festett szobra áll. Alatta fatáblára festett szöveg: SZENT JÓZSEF / A SZENT CSALÁD ÔR-ZÔJE, / AZ ANYASZENTEGYHÁZ / VÉDÔSZENTJE, / A MUNKÁSOK PATRÓNUSA, / HAL-DOKLÓK PÁRTFOGÓJA; / KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!

A másik oszlop elôtt Szent Rita ugyancsak színesre festett szobra látható. Itt található az a fából faragott, díszes adománygyûjtô láda, amely szintén a templom eredeti ékességei közé tartozik.Jelentôs egyházszervezeti változást jelentett, hogy 1923-ban a plébánia területébôl három új plébánia alakult.

A plébániatemplom a XX. században is gazdagodott jelentôs mûvészi alkotásokkal. Az Országos Egyházmûvészeti Tanács 1942 októberében Budapesten tartott ülésén elismerôleg szóltak Grantner Jenô két egész alakos szobráról, amelyek 1943-ban kerültek a Bakáts téri templomba. A szentélybe vezetô lépcsôk mellett álló két mû Mária Szent Szíve, illetve Jézus Szent Szíve (Jézust a XVII. századtól ábrázolják a mellén látható su-garas szívvel, elsôsorban Alacoque Szent Margit látomásai nyomán).

A pápa 1856-ban rendelte el a Világegyház számára a Szent Szív ünneplését. A keresztény egyházmûvészetben Szûz Máriát is ábrázolják a mellén látható sugárkoszorús szívvel). Grantner abudapesti Iparmûvészeti Iskolán tanult, majd 1928–1929-ben egy évet végzett a Képzômûvészeti Fôiskolán. 1933–1935-ben állami római ösztöndíjasként Rómában képeztemagát. Az 1930-as és 1940-es években a római iskola stílusirányzatát követte, s ebben a stílusában fogant a templomban látható két, ötnegyedes életnagyságú szobor is. A két alkotás sikerrel kerülte el a hasonló ábrázolásokra gyakran jellemzô túlzott patetizmust. Mindkét szobron látható a szent szív, de a mûvész Jézus, illetve Mária maga elôtt tartott kezével némileg árnyékolja a szívet, amely – bár központi helyet foglal el a kompozícióban – nem feltûnô. A ruhák mesterien megformált redôzete megosztja a figyelmet, így a két alkotást egyszerre jellemzi a szakrális hûség és a finom elegancia. A glóriák is inkább csak jelzettek, nem uralják a két mû összképét (Jézus szent szívének és Mária szentszívének szobor párban való ábrázolása nem egyedi jelenség. Ilyen alkotásokkal találkozhatunk például a sárvári plébániatemplom két barokk mellékoltárán, vagy Budapesten a kôbányai Lengyel-templom elôcsarnokában).

A templom 1879-ben

A második világháborúban jelentôs károk keletkeztek a templomban. Az ostrom pusztításai után 1948-ra a hívek adományaiból elkészült a külsô restaurálás. A fôbejárat melletti tábla a templom 1948-as helyreállítása és a Boldogasszony éve emlékét ôrzi: AZ / 1938–1945 / VILÁGHÁBORÚBAN / MEGSÉRÜLT TEMPLOMUNK / BELSEJÉT A HÍVEK/ ÖNKÉNTES ADOMÁNYAIBÓL / ÁLLÍTOTTUK HELYRE / BOLDOGASSZONY ÉVÉBEN /1948-BAN. / A / KATHOLIKUS ÖSSZETARTÁS / ÉS ÁLDOZATKÉSZSÉG / SZÉP PÉLDÁJÁT /E TÁBLÁVAL / ÖRÖKÍTETTE MEG / AZ EGYHÁZKÖZSÉG (Néhány pontosítás a felirathoz: a második világháború kitörésének éve 1939, a Boldogasszony éve rendezvényeit pedig 1947-1948-ban tartották Magyarországon).

1949-re Gerô László irányításával befejezôdtek a belsô restaurálások. A freskókat Kákai Szabó György állította helyre 1949-ben.

A háborúban súlyosan megsérült, eredetileg rendkívül gazdag festészeti díszítôelemek helyett lényegesen leegyszerûsített formában, díszítések nélkül került kifestésre a belsô tér. A kényszerû restaurálás pozitív eredményt is hozott: a templom belsô megjelenése egyszerûsödött, amelynek révén jobban érvényesülnek az építészeti fôvonalak.

1950-ben jelentôs kortárs alkotással gyarapodott a templom. Páduai Szent Antal egész alakos szobrának kismintáját 1949-ben alkotta Ferenczy Béni. A következô évben készült el a szobor ruszkicai márványból faragott, 189 centiméter magas változata, amely a bal oldali mellékhajóban áll. A mûvész a ferences rend öltözetében, mezítláb ábrázolta a szentet, bal kezében a Gyermek Jézussal. Szent Antal általában elterjedt megjelenítéseivel szemben, Krisztus aktív résztvevôje a kompozíciónak: jobb kezével keresztet rajzol a szerzetes homlokára. Az alkotás igazi, élô kapcsolatot ábrázol Jézus és Szent Antal között. A szobor az egyik legsikerültebb hazai Szent Antal-ábrázolás.

Az északi oldalkijárat mellett Káldor Aurél 1962-ben készített Prágai Kis Jézust ábrázoló fehérmárvány dombormûve található üveg alatt. Az ábrázolt mû eredetije a prágai karmelita kolostorban található. A kegyszobor a Gyermek Jézust ábrázolja, koronával a fején, mellkereszttel, bal kezében a földgömböt jelképezô országalmával. Jobb kezével áldást oszt. A szobrot Lobkowitz Polyxena hercegné kapta Spanyolországból nászajándékba. Ô adományozta 1628-ban a prágai karmelita kolostornak, ahol ma is ôrzik (a teljesség kedvéért megemlítendô, a Gyermek Jézus ábrázolása hasonló ikonográfiai megjelenítéssel már a XIV. századtól ismert, igaz, e témakörben a Prágában található szobor a legismertebb).

Káldor Aurél elegáns, finom mûvészi eszközökkel, túldíszítettség nélkül ábrázolta a prágai kegyszobrot, és elsôdlegesen annak szakrális jellegét igyekezett kiemelni - sikerrel. A mûvész finoman stilizált plasztikáinak sorával látta el templomainkat, e mûvei közül az egyik legjelentôsebb a ferencvárosi plébániatemplomban látható Prágai Kis Jézus. Az alkotás mellet kovácsoltvas keretbe foglalt falemezen olvasható a szobor története.

A szemben lévô, déli oldalkijárat mellett Szappanos Béla 1961-ben Kis Szent Terézrôl készített bronz dombormûve látható. A karmelita apácaruhás nôalak jobb kezében keresztet tart, bal karjával rózsákat ölel magához (az 1897-ben elhunyt, 1923-ban boldoggá, majd 1925-ben szentté avatott Teréz azt mondta, halála után rózsaesôt fog hullatni az emberekre, ezért nemcsak Franciaország második patrónája, hanem a virágkertészek és a virágárusok védelmezôje is). A dombormû felirata alul: LISIEUX-I KIS SZENT TERÉZ / KÖNYÖRÖGJ † ÉRETTÜNK.

A jobb oldali kereszthajó falába építve Szent Ferenc ereklyéje látható díszes, aranyozott monstranciában, üveg alatt.

A II. Vatikáni Zsinat szellemében új, szembemisézô oltár került a szentélybe. A kovácsoltvasból és fából készült oltáron elöl, kereszt alakú mezôben a húsvéti bárány képe látható. Az ambo elôlapját a Szentlelket szimbolizáló galamb dombormûve díszíti.

A jobb oldali kereszthajó déli oldalfalán, az ablak alatt Keresztelô Szent János modernhangvételû dombormûve látható. A rézdomborítás azt a bibliai jelenetet ábrázolja, amikor János a Jordán folyóban állva Jézus megkereszteléséhez készülôdik (Mk 1,9), miközben fölöttük a Szentlelket ábrázoló galamb látható. A dombormû alsó sávján a felirat az adományozóra és a felállítás évére utal: PÉLDÁS ÉLETÛ KOZMA MIKLÓSNÉ / SZ. KOVÁCSETELKA FELAJÁNLÁSA / 1985.

A Keresztelô Szent János-dombormûvel átellenben, az északi oldalon nagyméretû, fából ácsolt kereszt látható a falon. Elôtte a földre helyezve, Maximilián Szent Kolbéról készült modern felfogású festmény Kardos József korábbi plébános alkotása.

A ferences Kolbe atyát 1941. februárban tartóztatta le a Gestapo, majd Auschwitzba hurcolták, ahola 16670-es rabszámot kapta. Egy 1941 júliusában történt sikeres fogolyszökés megtorlásaként a tábor német parancsnoka tíz foglyot éhhalálra ítélt. Kolbe egy családos férfi helyett önként magára vállalta a biztos halált jelentô éhségkamrát, s a megmenekült családapa megérte a tábor felszabadítását. VI. Pál pápa 1971-ben boldoggá, II. János Pál pápa 1982-ben szentté avatta a mártírhalált halt papot. A festmény hátterében, Kolbe mögött táborlakók megkínzott arca látható. A jobb felsô részen a lengyel címer mellett II. JánosPál pápai címere a szentté avatásra utal. A kép alsó részén keresztbe kifeszített eredeti szögesdrót fokozza a mû drámai erejét. Az alul látható felirat szerint a festmény Kolbe atya mellett a második világháború alatt meggyilkolt négyezer lengyel papnak is emléket állít (Maximilian Kolbe deportálása nem egyedi eset volt: 1939–1945 között a németek Lengyelország területén legkevesebb 6565 egyházi személyt tartóztattak le, többségüket koncentrációs táborba hurcolták, jelentôs részüket meggyilkolták).

A jobb oldali kereszthajó déli oldalán, a Szent István-oltár mellett kis márványtábla jelöli a falon: ITT NYUGSZIK / DR. KARDOS JÓZSEF / PLÉBÁNOS / 1922–1987 / MAGNIFI-CAT ANIMA / MEA DOMINUM.Kardos József tiszteletbeli kanonok 1973-tól 1987-igvolt a templom plébánosa. Humorával, dinamizmusával pezsgô plébániai életet teremtett.

A márványtábla fölötti modern krómacél kereszt a templom felszentelésének századik évfordulójára emlékeztet. Középen az 1879 és az 1979 évszám alatt idézet Jeremiás könyvébôl: "Kezdettôl fogva: a mi / szent helyünk”. A kereszt felsô és alsó részén lévô két név arra utal, hogy a templom II. János Pál pápasága és dr. Kardos József plébános hivatali idején ünnepelte az évfordulót. Az oltár másik oldalán Mindszenty József 1991-es újratemetésének emlékét ôrzô kép látható.

A templom északi külsô falán Stróbl Alajos Szent Ferenc-szobra látható. A mûvész 1908–1912 között, a budapesti Szent István-bazilika számára mintázta meg Szent Ferenc egész alakos márványszobrát. Késôbb tovább dolgozott a témán. E munkának az eredménye lett az a példány, amelyet a Fôváros a mûvész halála után vásárolt meg Stróbl hagyatékából, és 1929-ben került a templom falába. Figyelemre méltó a mû mészkôbôl faragott kerete, amelyen enyhén szecessziós stílusú virágmintázatok között repülô galambok láthatók. Az aranymozaikkal kirakott szoborfülke elôtt álló szobor feje fölött kövekkel kirakott dicsfénykorona is volt, ez azonban ma már nem látható (az alkotás gipszmásolata a felvidéki liptóújvári templom mellékoltárára került).

A templom külsô falára 1930-ban a római katolikus egyházközség elsô világháborús hôsi halottainak dombormûves emléktáblája került (Bernola Károlyné alkotása). Ez az emléktábla már nem látható. Egykori helyén 2000-tôl új emléktábla ôrzi a két világháború és az 1956-os forradalom hôsi halottainak nevét. Az emlékjel fölött kétoldalt egy-egy, 1930-ból származó kovácsoltvas konzol örökmécses vagy világító berendezés rögzítését szolgálná.

A templom környékén 1956-ban súlyos fegyveres harcok voltak, amelyek jelentôs károkat okoztak az épületben. A sérülések látható nyomait – akárcsak máshol Budapesten – 1957-ben, rohammunkával igyekeztek mielôbb eltüntetni, hogy a forradalomra semmi se emlékeztessen. Ennek következménye, hogy sok helyen csak átmeneti jellegû, ideiglenes helyreállítások történtek.

A templom 1956-ban

1994-ben avatták fel Czinder Antal 1956-tal kapcsolatos emlékmûvét a templom mellett. Stilizált kereszt alakú, kôlapokkal burkolt oszlop elôtt utcaköveken bronzba öntött, fekvô férfialak látható. Felirata: 1956 / AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS / SZABAD-SÁGHARC / NÉVTELEN HÔSEI / ÉS ÁRTATLAN / ÁLDOZATAI / EMLÉKÉRE. Hátul a Ferencvárosi Önkormányzat szöveg utal az adományozóra.

Nemesen egyszerû, de szépen kivitelezett a középsô apszis külsô falán elhelyezett  1956-os emléktábla. A kereszt alakú mészkô lap középpontjában bronzból öntött, babérkoszorúval övezett Kossuth-címer látható, fölötte lyukas magyar zászlóval, a lyukban az 1956-os évszámmal. Az emlékjel felirata: 1956 / NOVEMBER 5-ÉN ITT ESETT ÁLDO-ZATÁUL / A SZOVJET MEGSZÁLLÁS ÖNKÉNYÉNEK / MARIÁN ISTVÁN MUNKÁS, 37 ÉVES/ MARIK LÁSZLÓ BÉLA, A „BESZKÁRTOS”, 31 ÉVES / SERCZIK KÁROLY IPARI TANULÓ,16 ÉVES / SZILÁGYI SÁNDORNÉ MUNKÁS, 34 ÉVES / TURCSÁNYI LAJOS MUNKÁS, 42 ÉVES / VOGEL ANDRÁS TANULÓ, 16 ÉVES / ÁLLÍTTATTA A SZENT GYÖRGY LO-VAGREND / LOVAG BÁRÓ CSEKE LÁSZLÓ KANCELLÁRSÁGA IDEJÉN, 2006-BAN.

A templom északi oldalán kerítéssel határolt területen több emlékjel látható. DR. KÖNIG JENÔNÉ / FALLER MAGDA / 1900–1954 egyszerû fakeresztje mellett, az ÚJVÁRI ATYA feliratot viselô, mészkôbôl faragott emlékjel modern stílusával kevésbé illeszkedik a környezetbe (az 1977-ben elhunyt Újvári István az 1970-es években kisegítô lelkészként szolgált a templomban. Nem itt, hanem a Farkasréti temetôben temették el).

A torony melletti oldalfalon missziós kereszt áll. A kereszten egymás alatt az 1930 / 1937 / 1947 évszámok utalnak a missziók idôpontjára. A plébániatemplom felújítása folyamatosan tart. Ennek során 1996-ban egyházközségi kulturális centrum létesült a felújított Szent Adalbert-altemplomban.

1972-re a fôbejárat szobrait és a déli oldalbejáratot restaurálták. Az újrafaragott szobrokkal kapcsolatban megemlítendô, hogy korabeli fénykép tanúsága szerint a bejárat fölötti Szent Ferenc-szobor feje körül eredetileg glóriát jelzô fémkarika is volt. Ennek rekonstrukciójára nem került sor (az apró hiányosság viszonylag könnyen pótolható lenne).

2004-ben az északi oldalbejárat és a templom egyik ékessége, a keresztelômedence újult meg.

A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján, I. kategóriába sorolt mûemlék, törzsszáma 15.664.

Az épület városképi jelentôségét jelzi, hogy díszkivilágítást is kapott. A plébániatemplom búcsúja: október 4., Szent Ferenc napja. Szentségimádás: június 22. és október 4.

Érdekesség, hogy a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület önkéntesei a plébánia közremûködésével 2006-ban egy keltetôládát telepítettek a torony déli oldalán. A keltetôhelyre 2008-ban egy vércsepár költözött, amely természetes módon csökkenti az épületet rongáló galambok tevékenységét.

A plébániatemplom elôtt nyaranta a Ferencvárosi Fesztivál keretében szabadtéri színházi és zenei elôadásokat tartanak. A IX. Kerületi Polgármesteri Hivatal melletti Bakáts tér 13. sz. alatti plébániaépület 1996-ban került ismét egyházi tulajdonba. A plébánián eleven közösségi élet zajlik, ahol Kolping család egyesület, baba-mama klub, ifjúsági, gyerek és nyugdíjas csoportok mûködnek.

A templom 2011-ben

Felújítására egy 2017. novemberi kormányhatározat egymilliárd forintot biztosított. A felújítás első üteme – melynek során megújult a homlokzat és a templomkert, az altemplomban pedig urnatemetőt alakítottak ki – 2019-ben fejeződött be.

2019 őszén indult a rekonstrukció második fázisa, amely a belső tér felújítására összpontosít.

A templom 2019-ben

 

A Magyarok Nagyasszonya-kápolna

A Ferencvárosi Assisi Szent Ferenc Plébánia területén található a Patrona Hungariae Általános Iskola Diákotthon és Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény Magyarok Nagyasszonya-kápolnája.

A IX. kerületben, a Knézich utca 3-13. sz. alatt 1930-ban nyílt meg az Isteni Szeretet Leányai Társulatának Patrona Hungariae Leánygimnáziuma. Az iskolát 1948-ban államosították, neve Rozgonyi PiroskaÁllami Általános Gimnázium lett. A szerzetesrendek feloszlatása után, 1950 ôszén az állam és a püspöki kar közöttimegegyezés révén nyolc visszaállított katolikus iskola közül kettô – köztük a Patrona Hungariae Leánygimnázium – a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanôvérek Szerzetesrend vezetése alá került. Az iskola így 1950-tôl – ha nem is a teljes épületben – ismét katolikus gimnáziumként mûködhetett a Knézich utcában, rendházzal és diákotthonnal.

A rend másik mûködô katolikus leányiskolája a debreceni Svetits Gimnázium volt. A tanintézmény 1993-ig négy évfolyamos, 1994-tôl hatévfolyamos leánygimnázium let. 1991-ben nagy építkezés indult. Ennek eredményeként 1995 nyarán elkészült az épületegyüttes, amelyben helyet kapott a rendház és a kibôvített iskola. 1995-ben általános iskola és zeneiskola is nyílt lányok és fiúk számára. 1995 után az új feladatköröknek és a szervezeti változásoknak megfelelôen, többször módosult a tanintézet neve. 1998-tól az Apor Vilmos Katolikus Fôiskola gyakorlóiskolája, 2000-tôl a Pázmány Péter Katolikus Egyetem gyakorlógimnáziuma. Az iskola fenntartója a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanôvérek Szerzetesrend Magyar Tartományfônöksége.

Az iskolanôvérek 2008. november 14-15-én, nagyszabású ünnepség keretében a Patrona Hungariae Gimnázium kápolnájában adtak hálát a rend hazai szolgálatának százötven évéért. A kápolna berendezésének legrégebbi eleme a 2/12 manuál regiszteres orgona, amely 1907-ben a Rieger-gyárban készült (op. 1342). Az orgonát 1975-ben Baróti István és Hock Bertalan építette át. Az iskola átépítését követôen az orgona a kápolna egykori apszisában, a kör alakú szembemisézô oltár pedig a bejárattól balra kapott helyet.

A kápolna belsô díszítése a rend egykori tagja, Peller Beáta munkája a 2000-es évek elejérôl. A tabernákulum ajtaját a kenyér és a hal megáldásának jelenete, kétoldalt az újszövetségi könyvek és Keresztelô Szent János evangélista, illetve Szent Pál és Nagy Szent Vazul képe látható. A tabernákulum fölötti Életfa-kép a feszületet ábrázolja, mellette Szûz Máriával és János apostollal. A bejárattal szembeni falon a Kálvária-stációk láthatók, valamennyi az ikon mûfajában készült. A mozgatható térelválasztó révén a kápolna és a díszterem egybenyitható, így a nô-vérközösség és az iskola tanulói teljes létszámban részt vehetnek a szentmiséken.

AJÁNLÓ

Képek

Hamarosan!

AJÁNLÓ